Színek - szimbólumok

A színek mint szimbólumok

A színek szimbolikus jelentése

A szín szimbólumA szimbólum a görög ismertetőjel, bélyeg, jegy jelentésű szóból származik, eredetileg a felismerést elősegítő valamely jel volt, egy kettévágott tárgy, amely egymásba illesztése és illése volt hivatott igazolni jogos tulajdonosát. Később már általánosabbá vált, elterjedt az irodalom, de a mindennapi nyelv területén is.

Életünkben sajátos értelmet kaptak a színek is. Hazánkban a fekete köztudottan a gyász színe. A zöld üzenete is egyértelmű, a remény jele. Élni tudó és szerető az, aki ezt a színt részesíti előnyben. Vagy itt van a piros: nem vitás, a szenvedély színe.

Az alábbi összeállítás áttekintést, egy sajátos kitekintést ad a szín szimbólumok világába.

Szín szimbólumok

Sárga

  • Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
  • A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.
  • A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.
  • Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.
  • A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.

Narancssárga

  • Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása.
  • A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe.

Piros

  • Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható.
  • A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől.
  • Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.
  • A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától.
  • Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba.
  • Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum.
  • Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.
  • A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe.
  • Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe.
  • Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a „nagy babiloni parázna” színe.
  • A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.
  • Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a „Nagy Mű” harmadik fokozatát.
  • Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.

Barna

  • A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése.
  • Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is.
  • Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.
  • A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.

Szürke

  • A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe.
  • A keresztény szimbólikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé.
  • A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.

Zöld

  • A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.
  • Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.
  • A színskála „közepén” áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője.
  • Meleg és hideg, égi és földi keveréke.
  • Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.
  • A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.
  • Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.

Kék

  • Az égbolt, a tenger színe, a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma.
  • Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat.
  • Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte.
  • A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe.
  • A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal.
  • Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal.

Lila

  • A mértékletesség színe.
  • Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között.
  • Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát.
  • A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.
  • A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője.

Fekete

  • Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe.
  • A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma.
  • A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.
  • Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe.
  • A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe.
  • A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották.
  • Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe.

Fehér

  • A fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe.
  • Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.
  • Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja.
  • A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.
  • A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása.
  • Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi.
  • A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
  • Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett.
  • A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
  • A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.
  • A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.

Ezüst

  • Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára.
  • Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak.
  • Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat „ezüstfolyónak” nevezték.
  • A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete.
  • Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst.
  • Az ezoterikában a lunáris asztrál színe.

Arany

  • A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe.
  • Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja.
  • A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre.
  • Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.

 

Színek - szimbólumok hozzászólásai

Szólj hozzá


Kereső

 

 

" Barát,
aki
éltünkbe
hoz száz
örömet
és csodát,
ha van
barátod,
majd
meglátod
egyre
szebb lesz
a világ."
 


" Add meg
minden
napnak
az esélyt,
hogy
életed
 legszebb
napja
legyen."



" Van úgy,
hogy,
megváltoznak
a szavak,
mert nem
tudjuk
mit hoz
a holnap.
Árkokat
ás amik
elválasztanak,
vagy hidakat
emel, amik
még jobban
összekötnek."



" Van az
emberi
szívnek egy
halk szavú,
előkelő
vendége
néha: az
emlékezés."



Az élet attól
szép,hogy
bármi
megtörténhet,
és attól
nehéz,hogy
meg is
történik."



" Milyen
öröm
örömet
okozni,s az
emberek
mégis
milyen
ritkán
szánják rá
  magukat. "
/ Németh
   László /



" Egy kedves
szó olyan,
mint a
 tavaszi
napsütés."



" Az a tudat,
hogy
szerethetsz
és szeretnek,
olyan
 melegséget ,
gazdagságot
az életnek,
amit
semmi más
nem pótol. "



" Ha szeretnek
olyan,mintha
kétfelől
sütne ránk
a Nap."




" A sok kis
jelentéktelen,
egyszerű
gesztus teszi
elvislhetővé
az életet.
Egy mosoly,
egy érintés,
egy szó,
kedvesség és
törődés. "



" A nagy
szavak
nem érnek
semmit.
Elszállnak
mint az
őszi szél.
De a
szeretet,
ha szívből
 fakad
elkiséri az
embert,
ameddig él."



" A boldogság
az élet apró
dolgaiban
rejlik.
Aki nem
figyel,
annak
számára
láthatatlan
marad. "




" Mennyi
szín és
furcsaság
az élet,
mindez
mennyi
  emlék és
   remény."


0.035 mp