Februári jeles napok

2024.02.01

FEBRUÁR - BÖJTELŐ HAVA- TÉLUTÓ - JÉGBONTÓ HAVA -
SZARVASTOR HAVA

Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó hónap volt,

záró napja pedig Terminus, tehát a végzés, a befejezés ünnepe.

Ez magyarázza, hogy részben a halállal,

részben a termékenységgel kapcsolatos kultuszok fűződnek

ehhez az időszakhoz, és általában

az engesztelés hónapjaként tartották számon az ókorban.

Ovidius a Római naptárban részletesen leírja

a februári ünnepeket és a velük kapcsolatos mitológiát.

A hónap nevének eredetére is magyarázatot ad:

februa néven neveztek minden olyan anyagot,

amellyel a tisztító szertartásokat végezték.

A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint

a szabin februm, "tisztulás" szóból ered.

Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi,

januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított.

A február eredetileg hiányzott

a régi tízhónapos római évből,

Numa Pompilius függesztette hozzá.

A csíziók könyve szerint "felkészülünk a tavaszi munkákra,

ha az olvadás beáll, a víznek szabad folyást nyitunk.

A gyümölcsösben az egymást sikló ágakat lemessük,

hernyófészkeket irtjuk.

Tehenek borjadzásakor gyakran és bőven kell almozni.

Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő,

hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek.

Ugyanígy Üszögös Péter és Mátyás napján."

Népi megfigyelések:

- ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni
- ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni
- Gyertyaszentelő (február 2.): „Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél,

nem marad soká a tél”.

Marad ellenben a hideg, ha ezen a nevezetes napon fényes az idő.

Újabb keletű megfigyelések szerint,

ha ekkor az előbújó medve árnyékát meglátja,

visszabújik még a barlangjába.

Egy másik megfigyelés szerint jó idő esetén

ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is.
- Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja
- „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.”

Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor

Julianna napjára (febr. 16.) megenyhül az idő.

- Bálint nap (február 14.): „Veréblakodalom” a jel,

a hangos csivitelés a jobb idő hírnöke..

- „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt”.

Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog.

- Zsuzsanna napja:

A megszólaló pacsirták jelzik – a tél végét.

- Üszögös Szent Péter napja (február 24.):

„Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő”.

Azt is mondják, hogy amilyen az idő ezen a napon,

olyan lesz József-napkor is.

- Mátyás napja (február 24.): „Mátyás ront,

ha talál, ha nem talál, csinál” (jeget), s a pásztorok szerint,

ha éjszakáján fagy, még negyven napig hideg lesz.

Jeles napok februárban:

Gyertyaszentelő (február 02.)
Balázsolás (február 03.)
Ágota napja (február 05.)
Dorottya napja (február 06.)
Apollónia napja (február 09.)
Skolasztika (február 10.)
Húshagyókedd (február 13.)
Elek napja (február 11.)
Hamvazószerda (február 14.)
Bálint napja (február 14.)
Zsuzsanna napja (február 19.)
Üszögös Szent Péter (február 22.)
Jégtörő Mátyás (február 25.)

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Szép és állandó idő következik, ha délkeleti szelek vannak,

ha a Hold igen fehér, ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen.

Rossz vagy lágy idő lesz, ha nyugati szelek vannak,

ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik,

amit könnyű észrevenni, midőn az

kopog az ablakon.

Megosztás:

Kategória: Jeles napok Cimkék: február jeles napok népi megfigyelések időjárás Hozzászólások

Februári jeles napok

Februári jeles napok hozzászólásai

Szólj hozzá