A játék szerepe a gyermek fejlődésében

A játék az óvodáskorú gyermek egyik alapvető tevékenysége, amelynek pótolhatatlan szerepe van az egészséges és harmonikus testi-lelki-szellemi fejlődésben. A gyerekek játék során fedezik fel környezetüket és az őket körülvevő világot, illetve ezáltal ismerik meg saját képességeiket és korlátaikat is.

A különböző fejlődési szakaszokban a gyerekeknek különböző játékokra van szükségük. A változatosság és a játékok formáinak és tartalmának fokozatos gazdagítása elősegíti a szociális, fizikai és kognitív fejlődést egyaránt. A gyerekek a játék által ismerkednek környezetükkel, a világban zajló eseményekkel, a tárgyak különféle tulajdonságaival és a közösségi élettel. Segítségével szinte észrevétlenül tanulnak és fejlődnek, miközben mindez még élményt is nyújt a számukra.

Játszani jó!

Pár hetes korukban a babák még egy csörgővel is hosszasan eljátszanak, később azonban egyre bonyolultabb és változatosabb játékokra lesz szükségük. Óvodáskorban a játék már többé-kevésbé a valóságból táplálkozik és a gyermek saját tapasztalatait, élményeit tükrözi - a játékok során a gyerekek megismerkednek, megtanulják és megtapasztalják a felnőttek világát.

A játék hatással van a gyermek értelmi képességeinek fejlődésére, gazdagítja érzelemvilágát, kreativitását és szociális képességeit. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a kicsinek lehetősége legyen kortársaival együtt játszani, illetve ő maga szabadon alakíthassa az egyes játékok folyamatát. A játékon keresztül a gyermek számos olyan készséget és kompetenciát sajátít el, amely nem csak az későbbi iskolai előmenetelben, hanem felnőttkorban is hasznára válik majd - fejlődik a szókincse, problémamegoldó képessége és logikus gondolkodása.

A játék fontos a kognitív fejlődés szempontjából

A korai gyermekkorban, a kicsik játékok által fejlesztik kommunikációs képességeiket és a játékok tanítják meg őket a bonyolultabb összefüggések megértésére is.

A játékok során a gyermekek számos olyan helyzettel szembesülnek, amelyek  bizonyos problémák megoldását igénylik. A különféle képességfejlesztő játékok által a gyermekek egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy mérlegeljenek az egyes helyzetekben és leküzdjék a tevékenység során felmerülő akadályokat. Ezek megoldása nagyban hozzájárul a gyermek problémamegoldó gondolkodásának fejlődéséhez.

Fontos, hogy a játék során a gyermekek minél felszabadultabbak legyenek és leljék örömüket az egyes tevékenységekben, hiszen ezáltal gazdagítják érzelemvilágukat és a kreativitásuk is szabadon szárnyalhat. A gyerekek hamar nyitottá válnak az őket körölvevő világra, hiszen a kíváncsiság ott él minden gyermekben. Ez a kíváncsiság válik később a tanulás is  tudás utáni vágy mozgatórugójává is.

Az óvodás gyerekek játszva ismerkednek a világgal

A játék segít fejleszteni a szociális készségeket

A közös játék által fejlődik az óvodáskorú gyerekek kapcsolatteremtő képessége, és megtanulnak igazi csapatjátékosként gondolkodni. Ebben az időszakban már nem csak egymás mellett, hanem pajtásaikkal együtt játszanak - megosztják a szerepeket és a tevékenységeket is.

Amint egyre idősebbé válnak, az interaktivitás és az együttműködés egyre nagyobb hangsúlyt kap és a gyerekek közti kommunikáció is kifinomultabbá válik. Az együtt játszás során a gyerekek megtanulják kifejezni gondolataikat, meghallgatni társaikat és önálló véleményt alkotni a világ dolgairól. A játék közben kialakuló változatos helyzetek megtanítják a gyerekeket a megosztás és együttműködés előnyeire is, valamint ezáltal fejlődnek az olyan érzelmekre épülő képességek is, mint a barátság és figyelmesség.

A közösségi játék hatalmas örömforrást is jelent a gyermek számára! Ebben a időszakban a kicsik sokszor még nem a célban, hanem magában a játék folyamatában lelik örömüket és abban, hogy mindezt megoszthatják pajtásaikkal. 

Az aktív játékok ösztönzik a motoros funkciók fejlődését

A játék kulcsfontosságú a mozgásfejlődés szempontjából is, mivel így ismerik meg testük lehetőségeit és korlátait. A különféle tevékenységek során a gyerekek új mozgásformákat sajátítanak el és gyakorolják a már ismerteket. A finom mozgások ismétlésével (gyurmázás, rajzolás, festés) ezek egyre tökéletesebbé és irányítottá válnak, amely a  kézügyesség fejlődéséhez vezet.

Sok gyermek szívesen választja a szabadban játszható gyermekjátékokat. A friss levegő jót tesz testnek és léleknek egyaránt, javítja a koncentrációs képességet és egy bizonyos fokú szabadságot is biztosít a kicsinek. A fizikai aktivitás növeli a gyermek állóképességét és kitartását, valamint segít abban is, hogy a gyermek a játék során levezesse fölös energiáit.