“Igen, valahogy így van: otthon az, ahova hazatérsz.

Ahol valaki vár este.

Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait,

a bútorok apró nyikorgásait.

Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol,

hanem pihensz.

Nem csak pihensz, hanem kipihened magad.

Kipihened az életet, az embereket, mindent.

Ahol otthon vagy, az az otthon. Nem kell hozzá sok.

Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. ”

„Otthon minden sokkal egyszerűbb, de titokzatosabb, sejtelmesebb is,

mert a legmutatványosabb külföld sem nyújtja azt az élményt,

amit az elhagyott otthon szobái rejtegetnek.

Ez az élmény a gyermekkor. A várakozás emléke.

Ez van minden élet alján.

Erre emlékezünk akkor is, amikor később egyszer

a Gaurizankárt látjuk, vagy a Michigan-tavat.

Az esti csöndben, mikor az ember csak a homályos ablakot látja,

mely mögött lassan-lassan álomba merül a természet,

a külső világ, mikor csak idegen kutyák rekedt ugatását

és idegenek harmonikájának gyönge nyöszörgését hallja,

nehéz másra gondolnia, mint távoli, meghitt fészkére.

Aki már volt zarándokúton, akit a szükség, a kényszer

vagy a sors szeszélye elszakított otthonától, övéitől,

az tudja, milyen hosszú és fárasztó szokott lenni

a csöndes falusi est idegen tájakon.

(Anton Pavlovics Csehov)

E szó: otthon, úgy hangzik, mint egy szép költemény,

vagy mint az esküvői harangszó,

de hangja ennél is lágyabb, kedvesebb és szívhez szólóbb.

Legyen az nádfödeles kunyhó vagy pompás palota,

egyre megy – a szülői ház, ha még oly igénytelen is,

mindig szülői ház marad,

mert a föld kerekségén semmiféle hely sem hasonlítható hozzá.

Charles Haddon

Az otthont nem lehet falak közé szorítani,

nem lehet kulcsra zárni.

Mert az otthon egy érzés. (…)

Egy érzés, amit nem tudsz felépíteni, berendezni,

vásárolt tárgyakkal felékesíteni.

Az otthon egy érzés, amit nem vehetsz, csak kaphatsz.

Tőle. Vele, mellette mindenütt otthon .

Végre sikerült megfejtenie a titkát,

hogyan találhat otthonra az ember.

Nem a helyen vagy az időn múlik,

nem azoktól az emberektől függ,

akik ebben vagy abban a városban élnek.

Azon múlik, hogy megtalálod-e azt a személyt,

akivel együtt akarsz élni

.(Karen Hawkins)

A bátorság nem azt jelenti, hogy valaki nem fél.

Hanem azt, hogy a félelmei ellenére útnak indul.

Kell, hogy legyen honnan útnak indulni.

Az otthon nem az a hely, ahová aludni és enni járunk.

Az otthon az a hely, ahová hazatérünk mindennel,

ami történt velünk és bennünk.

És ahonnan útnak tudunk indulni újra meg újra.

Komáromi Sándor

Valamennyien hazaszálló vándormadarak vagyunk.

A lenti táj változik, a föld más,

a felhők jönnek-mennek, alattunk országok,

hegyek, mezők, erdők, tengerek maradnak el -

végleges otthonunk nincs, sehol sincs,

s ha valahol leszállunk, ott csak vendégek vagyunk,

átutazók, mert tovább kell szállni.

Müller Péter