A bélyeg használatának története

Az első postabélyeg

1840. május 6-án került forgalomba Nagy-Britanniában.

Megjelenését az a káosz tette szükségessé,

ami a szigetországban eluralkodott a levelek kézbesítésénél.

A 19. század elejére annyira magasra emelkedtek

a levelek kézbesítéséért fizetendő díjak,

hogy a kereskedők, és más tehetősebb emberek

inkább a posta kikerülésével, küldöncökkel

vitették házhoz küldeményeiket.

Ebben az időben még a címzettnek kellett a kézbesítésért fizetnie.

Ezen változtattak úgy, hogy azokra a küldeményekre,

amelyekért a feladó fizette ki előre a kézbesítés költségét,

 egy apró címkét ragasztottak.

Megoldandó volt még,

hogy a levelekért előre fizetendő díjak lerovás miatt

ne kelljen a feladónak minden alkalommal

a postahivatalokat felkeresnie.

Ennek érdekében készíteni kellett egy nehezen hamisítható értékjegyet,

amely a postahivatalokban előre megvásárolható volt,

 és amely a levélre ragasztva hitelesen igazolta a postai díj kifizetését.

A bélyegek Magyarországon

A szabadságharc alatt Than Mór festőművész

megbízást kapott a Debrecenben működő Kossuth-kormánytól

az első magyar bélyeg tervének elkészítésére.

A bélyegterv el is készült,

azonban a megvalósítás csak a nyomdai előkészítésig juthatott.

1850 és 1867 között Magyarország

mint az Habsburg Birodalom egyik tartománya,

az Osztrák Postaigazgatás alá tartozott.

1850. június 1-jén jelent meg az első bélyeg hazánkban

. Ez tehát osztrák bélyeg volt,

a rajta látható Habsburg kétfejű sas

hamarosan az elnyomás jelképévé vált.

Az első magyar postabélyeg-sorozatot a Kiegyezés után,

1867. június 1-jén bocsátották ki.

A bélyegeket, technikai feltételek híján, Bécsben nyomtatták,

és az – immár önálló – osztrák posta is használatba vette azokat,

mégis ez tekintendő az első magyar bélyegsorozatnak.

Az első, Magyarországon nyomtatott magyar postabélyeget

1871. május 1-jén bocsátották ki.

A bélyeg a budai Állami Nyomdában készült.

Lassan a bélyeg nemcsak hasznos cikk volt,

hanem esztétikai célokat is kezdett szolgálni.

"Kék Mauritius :

A világ leghíresebb, és egyik legdrágább bélyege.

Az 1847. szeptember 21-én kibocsátott bélyegből a világon 27 darab maradt fenn

. A mauritiusi bélyegek tartják a világ bélyegárverési rekordját:

3 829 500 dollárért cseréltek gazdát 1993-ban."

A híres Mauritiusok ,

melyek közül az 1847-es Post Office darabok

máig a legritkább bélyegek közé tartoznak,

láthatók az interneten.

Szintén ilyen ritkaságok még a Brit Guinearól származó

1850-51-es négycentes citromsárga darabok is.

Láthatók még az első olyan postai bélyegek is,

melyeken először alkalmaztak valamiféle művészi díszítést:

ezek az 1850-es Új-Dél-Wales-ből származó "Sidney-i látképek".

A szintén egyedinek, és nyomdai hibái miatt különlegesnek számító

1853-61-es egyfrankos páros is megtalálható

a nyolcvan interneten is böngészhető bélyeg között,

mely 'tête-bêche', azaz a két bélyeg közül az egyiken

a fej fejjel lefelé található.

Szintén hibás az 1861-es Jóreménység-fokot ábrázoló bélyeg is

melyet inverz színekkel nyomtak.

Ötvenkét európai posta közül 2010-ben is

a Magyar Posta Europa-bélyege lett a legszebb.

A győztes bélyegújdonságon Kormos István Vackor

mesekönyvének illusztrációi,

Reich Károly Kossuth-díjas grafikus munkái láthatók.

Az alkalmi bélyeg-kisív, a hozzátartozó borítékrajz

és bélyegző grafikáját

Kara György bélyegtervező grafikusművész készítette.

Az idei téma a Gyermekkönyvek címet kapta.

A második helyezett a Szlovén Posta,

harmadik pedig a Horvát Posta lett.

Az Europa-bélyegek szépségversenyének történetében példa nélküli,

hogy egy ország egymás után három alkalommal nyerje el

a megtisztelő szakmai címet.

Az elmúlt években a Csillagászat és a Levélírás t

émakörökben hasonló sikert ért el Magyar Posta.

Az Európai Postaüzemeltetők Egyesülete (Post Europ)

minden évben lehetőséget kínál arra,

hogy tagjai EUROPA-témában bélyeget bocsássanak ki.

A tagországok minden évben egy-egy témakört választanak, j

övőre a téma az Erdő lesz,

mert az ENSZ a 2011-es évet

a Fák Nemzetközi Évének nyilvánította.

A Post Europ honlapján május óta tartott a közönségszavazás

és a szervezet Liechtensteinben, Vaduzban megtartott

október 13-14. plenáris ülésén jelentették be a szavazás végeredményét,

a magyar győzelmet.