5 dolog, amit még nem tudtunk a csokiról

A csokoládé az energiát adó fehérjén, zsíron, szénhidráton kívül

számos olyan aktív hatóanyagot is tartalmaz,

vagy ezek szintjét befolyásolja a testünkben,

amelyeket az érzelmekre,

hangulatra kifejtett hatásával hozhatók összefüggésbe.

1. Van benne boldogsághormon?

A fenil-etilamin az amfetaminokhoz hasonló vegyület.

Hatására gyorsul a pulzus, nő a vérnyomás és a vércukorszint.

Javítja a hangulatunkat is, hiányában

depressziós tünetek léphetnek fel.

A fenil-etilamint az agy akkor termeli,

amikor szerelmesek vagyunk.

Szakemberek szerint a csokoládé utáni sóvárgás,

illetve annak elfogyasztása éppen a fenil-etilamin-koncentráció

szinten tartását szolgálja a kellemes

közérzet fenntartása érdekében.

Ugyanakkor más élelmiszerek,

például a sajtok és kolbászfélék is tartalmaznak fenil-etilamint,

persze nem éppen ezek után nyúlnánk,

ha a kellemes bódulatra vágyunk.

Ráadásul olyan mennyiségű csokoládé hatása érne fel

a szerelem mámoros érzetével, aminek elfogyasztása

több hónapig tartana, annyi időnk márpedig nincsen Ámor nyilára várni.

2. Felébreszt?

A teobromin élénkíti a központi idegrendszert,

de ezt követően álmatlanság vagy általános,

netán helyi viszketés alakulhat ki, illetve

depressziót és félelmet is okozhat.

Egy szelet tejcsokoládé (kb. 45 gramm) 10 milligramm koffeint

és körülbelül 92 milligramm teobromint tartalmaz.

Összehasonlításul: egy csésze kávéban

kb. 80-100 milligramm koffein található,

míg teobrominből szinte semennyit.

A csokoládéevéskor a benne levő teobromin mennyisége

csupán enyhe koffeinszerű hatást okoz,

így a csokoládé a koffeinnel együtt sem rendelkezik

egy csésze kávénak megfelelő élénkítő hatással.

Persze a kávés kakaó élvezete azért néha felér

egy kisebb szundikálással, de mégis jobban járunk,

ha tényleg álomra hajtjuk fejünket.

3. Be lehet tőle állni?

A csokoládé tartalmaz még kannabinoidszerű zsírsavakat is

Ezek a zsírsavak az agy aktivált kannabinoidreceptoraihoz

(kapcsoló pontjaihoz) kötődve okoznak eufóriát.

Mennyisége a csokoládéban azonban nem éri el azt a koncentrációt,

hogy emelkedett hangulatot váltson ki.

Figyelem! Legalább 50 darab 20 dekagrammos (vagyis két tábla)

csokoládét kellene elmajszolnunk a drogok által okozotthoz keltett

kábulat eléréséhez, azonban ezt már a májunk is megsínylené.

Az alakunkról nem is beszélve.

4. Függőséget okoz?

Egyes kutatók úgy vélik, a nők azért szeretik jobban a csokoládét,

mert a férfiaknál eleve kevesebb mennyiségű

szerotonint termel a szervezetük,

és ez okozza a gyakoribb kedélyingadozást és gerjeszti

a csokoládé iránti vágyat.

Amennyiben a szerotonin megfelelő mennyiségben

képződik a szervezetben,

kellemes hangulatot kelt és ettől kipihentnek,

kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat.

Nota bene: a szerotonin a szervezetünkben termelődik,

a csokoládéban nincsen benne!

A szerotonin szintjét még számos egyéb dolog,

így a testedzés, a szerelmi aktus, a napfény

, a vitamindús táplálkozás is fokozhatja.

5. Akkor miért jó érzés?

Az endorfinok (amelyet boldogsághormonnak is nevezünk néha)

az agyban termelődő neurotranszmitterek (hírvivők),

amelyek csökkentik a fájdalomérzetet a testben,

és akár euforikus élményt is képesek kiváltani,

emellett a szerelem kábulatában,

mámorában is fontos szerepük van.

Lám, milyen sok anyagnak van szerepe

a romantikus érzelmek kialakulásában!

Csokoládéevéskor az agyban egy belső opioid peptid,

az ún. béta-endorfin szabadul fel.

Vagyis szintén megállapítható, hogy nem a csokoládéban van

boldogsághormon, hanem a szervezetünkben keletkezik a csokievéskor.

Forrás: divany.hu