Ha a Caesar vagy Cézár saláta receptjét átfutva ezersziget öntet,

trappista sajt, esetleg megmaradt fasírtgolyó ötlik a szemünkbe,

már lapozhatunk is tovább.

Az autentikus recept ezeket biztosan nem tartalmazza,

és a Caesar saláta nem lecsó,

hogy úgy variáljuk, ahogy nekünk tetszik.

Ez persze féligazság, mindenki úgy készíti,

ahogy ínyes kedve diktálja, de akkor hívjuk inkább tonhalsalátának

ezersziget szósszal vagy krutonos jégsalátának.

Abban minden forrás egyetért, hogy a Caesar saláta megalkotása

az olasz származású Caesar Cardini nevéhez fűződik

A helyszín a mexikói Tijuana,

mely közvetlenül az USA határán fekszik,

szinte egybeépülve San Diegóval. Az időpont 1924.

A saláta első készítéséhez több mendemonda is kapcsolódik,

olvasható, hogy a szükség szülte:

az amerikai nemzeti fiestán, július negyedikén hirtelen kellett

Cardini mesternek valamit alkotni a raktárban lévő maradékokból.

Főzőversenyt is említenek,

és az éttermébe látogató hollywoodi sztárok elkápráztatása is

a lehetséges variációk között van.

Mindegy is a történet.

Az a tény, hogy a Caesar salad a világ minden részén kapható

Ausztráliától Kanadáig, elég érv, hogy megismerjük.

Az alap hozzávalók:

római saláta, kenyér, olívaolaj, fokhagyma, bors,

Worcestershire szósz, tojás és parmezán sajt.

A szardellapasztát illetően eltérnek a források, vagy szerepelt,

vagy nem az eredeti receptben,

de a Worcestershire szósz (ejtsd vúszter vagy vúsztesi) tartalmaz

kis mennyiségben szardellát,

így külön szardella nélkül is nyugodtan elkészíthetjük.

De ejtsünk néhány szó a római salátáról,

a Worcestershire szószról és a parmezán sajtról.

A római saláta

Ez a salátaféle kicsit dió ízű, legjobb a szíve (a belső, friss, ropogós része).

Viszonylag ritkán lehet kapni.

Az alapos mosás és szárítás fontos.

Itt szeretnénk kiemelni a salátacentrifuga fontosságát,

amely ugyan hazánkban még nincs minden háztartásban,

pedig fantasztikus találmány.

Annyira leegyszerűsíti az egyébként konyharuhákon

vagy edénytartón végzett salátaszárítást,

hogy ha az ember egyszer kipróbálja, sosem fogja tudni nélkülözni.

A megmosott és száraz salátát ezután inkább tépkedjük, mint vágjuk.

. A vágástól oxidálódik a salátalevél, és gyorsabban fog barnulni.

A Caesarban a római salátát a  háziasszonyok pótolhatják jégsalátával.

A worcestershire szósz (ejtsd: vuszter)

Sötét színű, híg fűszermártás, melyet szószok, indiai és kínai ételek,

italok ízesítésére használunk, és levesekben is kiváló.

Nagyon sokáig eláll.

A Bloody Mary fontos összetevője,

és Chris barátunk nem eszik nélküle melegszendvicset.

Angol eredetű, az indiai gyarmatosítás emléke,

nagyon sok indiai fűszernövényt tartalmaz.

Színét a tamarind gyümölcsnek köszönheti,

aminek szilvára emlékeztető fűszeres íze van.

Ezen kívül szegfűszeg, szegfűbors, koriander, kevés chili, fokhagyma,

fűszerecet, babérlevél, citrom, só keveréke adja a különleges ízhatást.

A pontos recept szigorú titok, akárcsak egy jó whisky esetében.

A parmezán sajt

Ma már szerencsére szinten minden nagyobb bevásárlóközpontban kapható

ez az olasz kemény sajt.

Érdemes beruházni rá, és elfelejteni a zacskós, reszelt fajtát.

Ha jót akarunk magunknak - és miért is ne -,

válasszuk a Parmigiano Reggiano nevet viselőt, ez eredetvédett,

Észak-Olaszország Emilia-Romagna tartományában készül,

szigorú előírások betartásával.

Az egyik legrégebbi európai sajt.

Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy a 13-14. században már

a maihoz hasonló formában létezett.

Boccaccio is említi a Dekameronban.

Nagyon sokáig eltartható, az állás során egyre keményebbé válik,

vannak, akik ennek megakadályozására le is fagyasztják.

Caesar saláta - az eredeti recept

Hozzávalók:
A pirított kenyérkockákhoz:
2 nagy gerezd fokhagyma
3 evőkanál extraszűz olívaolaj
2 nagy szelet kenyér
só
A salátához:
1 tojás
1 teáskanál Worcestershire-szósz
3 teáskanál frissen facsart citromlé
1 közepes gerezd fokhagyma
só
1/2 teáskanál őrölt bors
1 teáskanál mustár
1 dl olívaolaj
10 dkg frissen reszelt parmezán sajt
2 közepes fej római saláta

Elkészítés: A pirított kenyérkockákhoz vágjuk fel a kenyeret kb. 1,5 cm-es kockákra. A kés lapjával (vagy fokhagymanyomóval) préseljük össze a 2 nagy gerezd fokhagymát. Az olívaolajon pirítsuk meg a hagymát, majd süssük a fokhagymás olajban barnára a kenyérkockákat. A másik módszer, hogy összekeverjük a hozzávalókat, és forró sütőben pirítjuk barnára a kenyérkockákat.

A salátöntethez a tojást tegyük forrásban lévő vízbe, és főzzük 45 másodpercig, majd vegyük ki, és hűtsük le. Préseljük össze a fokhagymát, és tegyük nem fémből készült keverőtálba. Adjuk hozzá a reszelt parmezán felét, a Worcestershire szószt, a citromlét, a mustárt és a héjától megtisztított tojást. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Keverés közben lassan adjuk hozzá az olívaolajat, és keverjük simára az összetevőket.

Tegyük fa, üveg vagy műanyag salátástálba az összetépkedett salátát. Adjuk hozzá az öntet felét, keverjük össze. Adjuk hozzá a maradék öntetet, a maradék parmezán sajtot, a kenyérkockákat, és újra keverjük össze.

Forrás: mindmegette.hu