A könyv története

2012.08.18

Könyv története

A KÖZÉPKOR

Köszöntelek a kolostor másolóműhelyében!

Nem véletlenül vagyunk itt, a középkorban ezen a helyen készültek a könyvek, hosszú évszázadokon keresztül a tudás, a kultúra és az írásbeliség központjai voltak a kolostorok. A szerzetesek kötelező elfoglaltsága volt az olvasás. A műhelyekben szorgalmas barátok másolták az egyházi és az ókori szerzők munkáit, a könyv ma használt formája is ekkor alakult ki.

Emlékszel, az előző fejezetben volt arról szó, hogy az ókorban főleg papiruszra írtak, mostanra az írás legfontosabb alapanyaga a kolostorban a pergamen lett. A pergamen története is az ókorig nyúlik vissza. Erről van egy kedves történet is. A hagyomány szerint II. Eumenész pergamon királya (Kr.e. 197-158) találta fel a pergament, amikor nem jutott hozzá a szokásos egyiptomi papirusz mennyiségéhez. II. Eumenész birodalmában sok kecskét tartottak, kikészített állatbőröket használták papirusz helyett. A pergamen szó innen, Pergamon város nevéből származik. A pergamen borjú vagy kecskebőrből készült. Nyugaton vagy ezer éven át a pergamen volt az írás alapanyaga, egészen addig míg a papír hozzáférhetővé nem vált. A pergament kezdetben feltekerték.

Pergamentekercsre írt Tóra

A KÓDEX

Képzelheted, hogy milyen nehéz volt tartani a több méter hosszú állatbőrt. A pergamentekercsek használata nagy súlyuk miatt nem volt praktikus, s mivel csak a tekercs egyik oldalára írtak, ezért készítésük is gazdaságtalan volt. De ekkor kitalálták, hogy a pergamenhártyákat ívekre kell hajtogatni, majd az összehajtogatott lapokat egymás fölé kell helyezni, aztán kemény táblák ( leggyakrabban fa) közé kell szorítani. Így született meg a mai könyv őse, a kódex. A kódexforma az 5. században általánosan elterjedt Európában. Ezt a fajta könyvet fáradságos munkával, kézírással, szerzetesek készítették. A középkorban egy olyan szép kódex előállítása mint amilyen itt is látható, hosszú időbe telt és nagyon sok pénzbe került. Egy 600 oldalas kötethez például 3000 állat bőrére volt szükség. A kolostor lakói mindent maguk állítottak elő, amire a könyvíráshoz szükségük volt. Egyik szerzetes a hártyát, a másik a tintát készítette, a harmadik a lúdtollat hegyezte, vonalzót fűrészelt.

A díszesebbnek szánt kódexbe a másoló színes kezdőbetűt (iniciálé), a széles margóra folyondárdíszt, az üresen hagyott helyekre miniatúrákat (apró, de kidolgozott képeket) festett.

A ligator - a könyvkötő barát - a sorba rakott füzeteket erős spárgával összefűzte , s az egészet kemény deszkalap közé kötötte. E kötésmódról kapta a középkori könyv a kódex nevet (codex = fatábla).

TUDOD-E,

hogy a jelenleg ismert legrégibb magyar kéziratos szövegemlék a 12. századból fent maradt Halotti Beszéd, a Pray-kódex utolsó fejezetében olvasható? A legrégibb fennmaradt vers az Ómagyar Mária-siralom, a 13. századból származó Sermones latin hártyakódexben olvasható.

Mátyás király könyvtárának egyik legszebb kódexe a Gradualét, ajánlom figyelmedbe a 9. oldalt, s a gyönyörű iniciálékat.

A BIBLIOTHECA CORVINIANA

Van mire büszkének lennünk, mert Mátyás király könyvtára a 15. század legnagyobb könyvgyűjteményének számított. A kódexek a budai palota keleti oldalán, két könyvtárteremben lettek elhelyezve. A könyvek elülső táblájukon feküdtek a falak mentén polcokon, aranyos szövetekkel védve a portól, középen pedig antik mintára készült háromlábú székek álltak. A könyveket a király hollós címere díszítette, ezért nevezzük a gyűjtemény egyes darabjait corvináknak (latinul holló = corvus). A gyűjtemény feltehetőleg 1500-2000 kötetet számlált. Mátyás halála után könyvtárát széthordták. Ma 200-nál több hiteles corvinát ismerünk szétszóródva a világ nagy gyűjteményeiben. Magyar gyűjteményekben 53 corvina található.

TUDOD-E,

hogy Mátyás udvarában a könyvnyomtatás feltalálása után 10 évvel már működött nyomda? 1471 tavaszán a király meghívására Budára érkezett Hess András, aki Rómában volt nyomdász. Két könyvet nyomtatott, a Magyarok krónikáját és a Basilius Magnus (A költői legendákról) című művet. Mátyás király megmaradt könyveinek legnagyobb gyűjteménye az Országos Széchényi Könyvtárban található.

A PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG KÖNYVTÁRA

Az bencéseket 996-ban Géza fejedelem telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is. Bencés kolostor elképzelhetetlen könyvtár nélkül. A pannonhalmi szerzetesek az 1100-as évektől fogva rendelkeztek könyvtárral. A bencés rendi szabályzat a közös olvasmányokon kívül, egyéni olvasást is előír. Az ehhez szükséges könyveket minden évben nagyböjt idején osztotta ki a könyvár vezetésével megbízott szerzetes.

TUDOD-E,

hogy a pannonhalmi könyvtár jelenleg is működik, s a könyvtár legbecsesebb kincse a Tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből? A latin nyelvű szövegbe ágyazva, számos magyar nyelvű szórványt találunk: 58 közszót, több ragot és képzőt. Az oklevél közismert magyar nyelvű szórványa: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea". Az apátság honlapján megnézheted a mai könyvtárat.

A KÖNYVNYOMTATÁS

A középkorban az írás-olvasás kevesek kiváltsága volt. Amint ez a tudás szélesebb körben is elterjedt, megnőtt a kereslet Európában a könyvek iránt. A polgárság erősödésével új olvasói réteg jelent meg, akik igényelték a könyvhöz való hozzájutást. A megnőtt keresletet a céhes másolóműhelyek már nem tudták kielégíteni. Olcsóbb és gyorsabb könyvkészítési módszerre volt szükség. 1450-ben Johann Gutenberg találja fel a könyvnyomtatást. Mainzban született és dolgozott, a betűszedés feltalálója. Legismertebb könyvét, a 42 soros Bibliát, Gutenberg Bibliának is nevezik.

Találmányának lényege:

Kemény fémből betűkészletet készített, amelyet patricának neveznek.
A patricát belepréselte egy puha fémbe, így bemélyedő betűformát (matricát) kapott.
A forró ólmot beleöntötte a matrica mélyedéseibe, és így új ólomszerű negatív képet kapott.
Az ólombetűkből kiszedte a szöveget.
A nyomtatás csavaros sajtópréssel elvégezte.

Gutenberg nagyszerű találmánya tette lehetővé, hogy gyorsabban állítsanak elő olcsó könyvet. A könyvnyomtatás megsokszorozta az információk elterjedésének lehetőségét. A nyomdászat az elkövetkező ötszáz évre megteremtette a nyomtatott betű egyeduralmát, melyet találó hasonlattal Gutenberg-galaxisnak hívnak.

TUDOD-E,

hogy az első nyomtatott könyv az un. 42 soros Biblia volt, ami természetesen Gutenberg mester műhelyében készült? Az 1455 és 1500 között Európában szedésnyomással megjelent könyveket ősnyomtatványoknak nevezzük. Ezek a nyomdatermékek formájukban még hasonlítanak a kódexhez. A kiadványoknak nincs címlapjuk. A könyv adatait - szerző, a mű címe, nyomdász neve, kiadás éve - a könyv végén az un. kolofonban tüntetik fel. Az ősnyomtatványok általában 100 - 300 példányban készültek.

TUDOD-E

hogy, a vándornyomdászok, azért költöztek egyik városból a másikba, mert II. Bajazid szultán 1483-ban hozott törvénye halálbüntetéssel sújtja azokat, akik a Birodalom területén könyvnyomtatással foglalkoztak? 1515-ben I. Szelim megújította ezt a törvényt, így kerülniük kellett a török által megszállt területeket. Nemcsak a törökök üldözték a nyomdászokat: Zápolya János a lutheri könyvek készítőit bebörtönözte, Habsburg Ferdinánd pedig vízbe fojtásra ítélte az "eretnek" kiadványok nyomdászait. Vándorlásuk oka volt még, hogy munkájukhoz mecénásokat kellett keresniük, valamint hittérítő tevékenységük is volt.

Reformáció kora

Derecen a hazai könyvkiadás kezdeteinek egyik fontos helyszíne volt . Ebben az időben, amit a reformáció korának nevezünk a nyomdászok még nem telepedtek le, egyik helyről a másikra költöztették műhelyüket. Debrecenben a nyomda elindítása és a reformáció eszméinek elterjedése éppen egybeesett. A város első püspöke Méliusz Juhász Péter felismerte, hogy az új eszmék terjesztésének nagyszerű segítője lesz a városi nyomda. Egyedülálló, hogy a város nyomdája több mint 450 éve folyamatosan működik.

TUDOD-E

A VÁROS ELSŐ NYOMDÁSZA HUSZÁR GÁL

><div class= Debrecen első nyomdásza Huszár Gál is, mint vándornyomdász Kassáról érkezett Debrecenbe 1561-ben. Mintegy másfél évet töltött a városban, de ezalatt a rövid idő alatt is maradandót alkotott. Méliusz Juhász Péternek, akit kortársai a magyar Kálvinnak neveztek, öt könyvét nyomtatta ki. Debrecen város tanácsa kezdettől fogva támogatta a nyomda működését, sőt a költségek egy részét is átvállalta.

TUDOD-E

hogy, az első nyomtatott könyv Debrecenben a Huszár Gál által nyomtatott Méliusz Juhász Péter Szent Pál apostol leveléről írott munkája volt? A könyv ajánlása a város tanácsának szólt. Feltételezhető, hogy ez a testület támogatást nyújtott az első nyomdásznak. Ebben az időben ugyanis az volt a szokás, hogy az alkotók azoknak ajánlották munkájukat, akik anyagilag is támogatták őket, a kiadás költségének fedezésében segítségükre voltak. Nézd meg itt az első debreceni nyomtatott könyvet!

DEBRECENI KÖNYVKÖTÉSZET

Sok könyv készült Debrecenben. Már az 1570-es években is működött könyvkötő a városban. A könyvkötőmesterek köztiszteletben álltak, többen városi tisztséget is betöltöttek és akadt köztük nemesi származású is. Az 1872-es céhfeloszlatások után ipartestületek tagjai lettek, de sajnos munkáikból mára csekély számú darab maradt fenn. A különleges szalagkeretekkel, geometrikus mezőkre osztott virágos, aranyozással díszített pergamen kötés típusa Debrecenben jött létre, amely a magyarországi könyvkötészet egyik csúcspontját jelentette. A könyvkötők domborított, színezett pergamenbe kötötték a könyveket, gyakran gyöngyökkel és fémveretekkel díszítették. Itt megcsodálhatod a debreceni könyvkötők mestermunkáit.

TUDOD-E

hogy, Huszár Gál távozásakor a nyomdát a város megvásárolta, s azóta , immár 450 éve folyamatosan működik? 1564-65-ben Hoffhalter Rafael, az európai hírű tipográfus lesz a nyomda vezetője, az ő kiadásában Werbőczy Hármaskönyve a nyomda első magas művészi értékű kiadványa. 1574-ben itt jelenik meg Ilosvai Selymes Péter Toldija, ami már a világi szépirodalom kiemelkedő alkotása.

A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM NAGYKÖNYVTÁRA

A több mint 400 éves kollégium legfőbb szellemi értékéhez tartozik a könyvtár, mely kezdetben ajándékozás és hagyatékok által gazdagodott. A könyvtár élén mindig a kollégium neves professzorai álltak, magát a könyvtárat diákok kezelték. A gyűjteményt többször fenyegette veszedelem, háború, tűzvész, ilyenkor testi épségüket sem kímélve védték a könyvtárat.

TUDOD-E

hogy a "szegények iskolájában" íratlan szabály volt, hogy külföldre került diákok legalább egy könyvet ajándékoztak a könyvtárnak hazatérésük után? A könyvtár ritkaságai : 39 kódex, 146 ősnyomtatvány, 1400 ún. "régi magyar könyv", melyet 1711 előtt nyomtattak. Itt található hazánk legnagyobb bibliagyűjteménye,továbbá híres külföldi nyomdászok kiadványai, valamint a Huszár Gál által alapított nyomda termékei.

Reformkor

Köszöntelek a "haza és haladás" eszméit hirdető 19. században!

Nagyszerű korba érkeztél, nemzetünk felemelkedéséért küzdő, kiváló emberek munkálkodtak ebben a században, számtalan gazdasági, kulturális, technikai vívmány született. Gondold el, hogy ekkoriban nagy tiszteletnek örvendett a széles látókörű, tájékozott, művelt ember. Ezért is volt kedvelt elfoglaltság az olvasás.

KÖNYVEK ÉS FOLYÓIRATOK

Megjelentek a gyerekek számára készült könyvek, a szórakoztató irodalom, az ismeretterjesztő könyvek, tudományos művek, s egy új dokumentum típus is, a folyóirat.

A papírgyártó gép, a König-féle gyorssajtó, a gépi szedés révén nagyüzemivé vált a könyvkészítés. A gond már nem az információhoz való hozzájutás, hanem az ismeretek összegyűjtése, az eligazodás és a válogatás.

Nagy könyvtáraink alapjait is ebben a korszakban rakják le, megkezdi működését a nemzeti könyvtár, a Tudományos Akadémia Könyvtára, nagyobb településeken megalakulnak a lakosságot kiszolgáló városi könyvtárak.

TUDOD-E

hogy, a reformkorszak legkedveltebb nyomdaterméke a folyóirat? Az első hazai folyóirat a Rákóczi-szabadságharc idején jelenik meg Mercurius Hungaricus címmel, latin nyelven. Mindössze két évvel azután indult meg, hogy a világ legrégebben folyamatosan megjelenő lapja, a Wiener Zeitung elődje megkezdte pályafutását.

Az első magyar nyelvű újság a Rát Mátyás által létesített Magyar Hírmondó (1780-1788) hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg.

NEMZETI KÖNYVTÁR- ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

A könyvkiadás fellendülése miatt szükségessé vált egy olyan könyvtár létrehozása, amely minden hazánkban megjelenő kiadvány megőrzését vállalta. Ennek a könyvtárnak az alapjait rakta le Széchenyi Feren azzal, hogy 1802. november 25-én a nemzetnek adományozta nagycenki kastélykönyvtárát - "nemzetünk pallérozása, anyai nyelvünk virágzására s hazánk történetének igaz ösmeretére vezető út feltárására". A gyűjtemény 15000 nyomtatott könyvet, valamint 2000 kéziratos művet tartalmazott.A könyvtár 1803. augusztus 20-án nyílt meg a pesti pálos kolostorban, majd rövidesen az egyetem korabeli épületébe költözött.1808-tól a könyvtár sorsa közel másfél évszázadra összekapcsolódott a Nemzeti Múzeuméval, a múzeum könyvtára lett. Állományának gyarapításához három eszköz állt rendelkezésre: a kötelespéldányok, a vásárlások és az ajándékozás.1949-ben a könyvtár a múzeumtól független intézménnyé vált. 1985-ben a könyvtár a mai épületébe költözött, a Budai Várba. A nemzeti könyvtár fő feladata a magyar vonatkozású dokumentumok gyűjtése és feldolgozása.

A könyvtár jelenleg 10 millió egységgel rendelkezik, ezekből több, mint 3 millió a könyv, 330.000 az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és több, mint 1 millió a kéziratok száma. A térképek száma körülbelül 200.000, a képek és metszetek száma 310.000, a hangzó anyagok száma pedig 24.000. Ezen kívül körülbelül 3 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még 300.000 dokumentum mikrofilm másolata is. Tanulmányozd az nemzeti könyvtár honlapját

TUDOD-E

hogy, a 3 milliós könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum, amelyet 1473-ban nyomtattak és adtak ki?

A könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, valamint 35 corvinát Mátyás király könyvtárából, Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát, valamint számtalan Kossuth, Petőfi, Ady és más kéziratot.

Forrás: Debreceni Városi Könyvtár

Megosztás:

Cimkék: könyv története középkor reformáció reformkor Hozzászólások

A könyv története

Könyv története

Reformáció kora

Reformkor

A könyv története hozzászólásai

Szólj hozzá