Mézeskalács története:
A méz hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt,
így megbecsülése a belőle készített tésztára is átment.
Ezért jelentőséget, helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak neki.
Az ókori görögök a halott szájába is mézeskalácsot tettek,
hogy ezzel engesztelhesse ki Cerberust,
az alvilág mogorva őrét.
A Biblia is megemlíti Melkisédek zsidó pap kiváló mézes süteményét,
így sajnos cáfolnunk kell azt a hiedelmet,
hogy a mézeskalács magyar találmány lenne.
A méz drágasága miatt, csak ünnepi alkalmakkor készítettek belőle süteményt
Hazánkban már az aquincumi ásatásoknál is találtak
több mézeskalácssütésre használt égetett cserépformát.
A méz királyi eledel volt.
Bécsben 1368-ban már név szerint is említenek két mézeskalácsost.
Kölnben ma is hagyomány a mézeskalács-készítés,
mely valószínűleg Nagy Lajos királyunk idejében,
Aachenba készülő magyar zarándokokkal került oda.
A magyar ősi méhész nemzet.
Magyarország méhészetének 11. századi írott nyomai vannak.
. Mai ismereteink szerint az első magyarországi mézeskalácsos-céh
1619-ben alakult Pozsonyban,
de Kassa is mézeskalácsos központnak számított a 17. században.
1713-ból ismert a debreceni mézeskalácsosok céhének szabályzata.
A skandinávok és germánok vaddisznó alakú
mézeseket sütötte a téli napforduló eljövetelekor.
Így ez a legkorábbi hagyomány, ami a karácsonyi időszakhoz kapcsolódik.
A mézeskalács készítésének szokását Európában a németek terjesztették el,
hiszen már az Árpád-ház idején is foglalkoztak mézeskalácsossággal,
a méhészettel rendelkező kolostorokban.
Biztosra vehető, hogy Mátyás idejében már voltak mézeskalácsosok,
akik a Bécsen keresztül behozott keleti fűszerekkel dolgoztak.
A leghíresebb mézesek magyar nyelvterületen
Debrecenben és Erdélyben készültek.
A méz volt a nádcukor, majd a répacukor modern kori elterjedéséig
az egyetlen édesítőszer, melyből tartós és tápláló szárazsütemény készíthető,
így a mézeskalács sok nép több ezer év óta ismert eledele.
A meseirodalomban is fellelhető, Grimm testvérek meséjében,
a "Jancsi és Juliskában" szerepel egy mézeskalács ház,
a csábítás szimbólumaként.
De azt kevesen tudják, hogy a történet valós eseményen alapult.
A mese alapján Georg Osseg amatőr archeológusnak
sikerült rekonstruálnia, hogy kinek és miért kellett meghalnia
a spessarti erdő mézeskalácsházában, alig 35 kilométerre Frankfurttól.
Az ok, bármennyire is hihetetlen,
annak a mézzel és gyömbérrel készített finomságnak a receptje volt,
melyet a XVII. század végén kísérletezett ki bizonyos Katharina Schrader.
A mézeskalács-készítő hölgyet egy Hans Metzler nevű mézeskalácssütő
előbb el akarta venni feleségül, hogy így jusson hozzá a titkos recepthez,
ám amikor a nő kikosarazta, boszorkányság vádjával feljelentette.
Azt állította, hogy seprűnyélen lovagol,
s aki betér hozzá, meghizlalja, majd megeszi.
Az inkvizíció ennek ellenére nem találta bűnösnek,
s a férfi zaklatásai elől Katharina a spessarti erdőbe menekült,
ahol vett egy házat, amelyben sikeres mézeskalács-sütödét alakított ki.
Amikor azonban süteményének jó híre már veszélyeztette
Metzler udvari szállítói státuszát,
a férfi húgával együtt felkereste Katharinát erdei házában,
megölte, s az egyik, még meleg kemencébe dobta.
A Mézeskalácsformákról:
A Magyarországon használt, fából faragott formák
és a díszítések pedig egyértelműen sajátosan magyar,
nem pedig nyugati eredetűek.
Nagyon sok kalács a formáról kapta a nevét,
például a karcagi korsó, a mézes huszár, a tükrös szív.
A századok alatt a díszítésnek jelképi rendszere alakult ki,
vagyis mind a formájában, mind a díszítésében
meghatározott eseményhez köthető egy szépen elkészített mézeskalács.
Kedvelt vásári ajándékok voltak: mézeskalács szív, huszár, kard, baba, tányér.
Érdekességek:
A mézeskalács korabeli rangját jelzi, hogy értékes ajándékként tartották számon,
hiszen Bethlen Gábor fejedelmet külön figyelmeztették,
hogy barátságuk zálogául ne felejtsen el mézeskalácsot küldeni a török vezéreknek
A mézeskalácshoz, mint szerelmi ajándékhoz, több hagyomány is kapcsolódik.
Ha a fiú mézeskalács szívet vett választottjának,
és a templom előtt átadta neki, az egyben a lánykérést,
a szerelem érzésének kifejezését is jelentette.
A méz tápláló hatását, hatásmechanizmusát
korszerű módszerekkel is vizsgálták és bizonyították.
Köhögés, homloküreg gyulladás, orrdugulás, szénanátha,
kimerültség, izomrángatózás, reszketés, májműködési zavarok,
savelégtelenség gyógyítása, méregtelenítés,
s még sorolhatnók az alkalmazási területeket.
Az akácméz köhögést enyhítő és fertőtlenítő anyagokat tartalmaz.
A hársfaméz a zsírlerakodást és az érelmeszesedést gátolja.
A mentavirág méze görcsoldó és nyugtató hatású,
a káposztavirágméz fogyókúrához jó, mert vízelvonó,
az almavirág méze a szívizmokat erősíti,
a fenyő édes harmatból eredő méz tisztítja a légutakat és idegnyugtató hatású.
