Amikor a nyári melegben sokat izzadsz,

a dinnye több mint 90%-os víztartalma segít pótolni

az elvesztett folyadékot.

Ezáltal nemcsak a szervezetednek tesz jót,

hanem a bőrödet is megszépíti.

Sőt, a fejfájást is enyhítheti, ugyanis ennek hátterében

sok esetben a kiszáradás is állhat.

Magas víztartalmának köszönhetően hamar teltségérzetet okoz,

és tartalmazza a szervezetnek szükséges ásványi anyagokat.

Éppen ezért, egy tál dinnye már önmagában is tökéletes reggeli.

A görögdinnye tele van vitaminokkal.

Többek között C-vitamint, A-vitamint,

B1-, B3- és B6 vitamint is tartalmaz,

ráadásul a magas kalcium-, magnézium- és rosttartalma miatt is

megéri rendszeresen fogyasztani.

A görögdinnye szanszkrit neve chaya-pula.

A dinnye nyugati irányba terjedt el, ezért Kínában csak

a X. században ismerték meg.

 A dinnyetermesztést elősegítette a török megszállás,

sok fajta került hozzánk.

A tökfélék családjába (Cucurbitaceae) tartozó

termesztett görögdinnye (Citrullus lanatus) őshazája Afrika

(Kalahári sivatag).

Termesztésbe vonása Észak-Afrikában kezdődött.

A 9-10. században már bizonyítottan termesztették Indiában,

Kínában, Iránban és a mai Dél-Oroszország területén.

Spanyol közvetítéssel a 16. században jutott el Dél-Amerikába.

A görögdinnye felkockázott húsa gyakran kerül gyümölcssalátába.

Sőt, magából a dinnyéből is készíthetünk egy éles késsel

és némi kézügyességgel gyümölcsös kosarat.

Kóstoljuk meg sós, pl. feta sajtos salátában.

A szeletekre vágott húst keményítővel készült könnyű palacsintatésztában kisüthetjük.

A magvak nyersen is ehetőek, de meg is pörkölhetjük, mint a tökmagot.

Héját lekvárkészítéshez használhatjuk.

Az apró, már be nem érő termésekből savanyúságot készíthetünk.