A világ különleges építményei

2012.09.15

A mágnesvasutak

. A shanghai Pudong nemzetközi repülőtérről egy 430 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó lebegő mágnesvasút repíti az utasokat az üzleti negyedbe. A tömegközlekedésben először itt alkalmazott technológia ma már világszerte sikertörténetet ír, hiszen biztonságos, energiatakarékos és fenntartási költségei lényegesen alacsonyabbak a hagyományos vasúténál. Lehet, hogy a hangtalanul suhanó mágneses vasutak idővel teljesen kiszorítják meghitten zakatoló elődeiket?

A brit szupervasút

A Londont a Csalagúttal összekötő nagysebességű vasútvonal, a Channel Tunnel Rail Link (vagy ahogy újabban nevezik: High Speed 1) maradéktalanul beváltotta a hozzá fűzött reményeket, párizsi és brüsszeli viszonylatban utasok tömegeit csábította le a földre a levegőből. A fontmillárdokat felemésztő forradalmi vonal terveit azonban egyáltalán nem volt könnyű elkészíteni és megvalósítani, lévén a két sínpárt a világ egyik “legbelakottabb” vidékén kellett keresztülvezetni. Vajon milyen természet és ember állította akadályokat kellett legyőznie a mérnököknek és kivitelezőknek? És milyen érzés 300 kilométeres óránkénti sebességgel Dél-Anglia bájos, zöld tájai közt suhanni? A film a brit történelem egyik legambiciózusabb mérnöki projektjének kulisszatitkaiba avatja be a nézőket.

Taipei 101

A világ jelenleg legmagasabb épülete Tajvan fővárosában, Tajpejben található. A ‘Taipei 101’ névre keresztelt 101 emeletes, 508 méteres felhőkarcoló büszkén és erőt sugárzón magasodik a város fölé: egyes fellengzős megfogalmazások szerint alakját a természettől, technológiáját a jövőből kölcsönözte. Pedig építőinek és lakóinak lenne oka az aggodalomra, hiszen szemük fénye a Csendes-óceánt keretező Tűzgyűrű-övben, a Föld szeizmikus szempontból egyik legaktívabb régiójában épült…

Kilátó a Grand Canyon felett

1200 méterrel a Colorado folyó felett, a Grand Canyon peremén egy lenyűgöző mérnöki alkotás várja a látogatókat: egy patkóalakú, üvegpadlózatú híd, melyen olyan érzés keríti hatalmába az embert, mintha a vöröslő sziklafalak szomszédságában ég és föld között sétálna valahol félúton. Az élmény egyedülálló, hisz a 2007 márciusában átadott kilátóhely segítségével hetven méterre távolodhatunk el a szikalfaltól – olyan magasságban, hogy mennyiben a világ legmagasabb épületét áthelyeznénk a kanyon mélyére, csúcsa bőven alattunk maradna… A látványos film a lélegzetelállító “égi sétány” történetét meséli el a tervezéstől egészen a nem teljesen veszélytelen megvalósításig.

A világ legmagasabb tévétornya

A 610 méteres kantoni Guangzhou kilátó- és tévétorony a legmagasabb adótorony a Földön, és a világ tíz legmagasabb épületének egyike. Rendhagyó, csavart szerkezete nem csupán eleganciát kölcsönöz megjelenésének és rendkívül ellenállóvá teszi a tájfunokkal és földrengésekkel szemben, de egyúttal új fejezetet is nyit az építészet történetében. Most tehát, hogy elkészült, csupa szépet és jót mondanak a Guangzhou-toronyról a laikusok és a szakemberek – ám amíg épült, a kivitelezők alaposan megszenvedtek az építészpáros, Mark Hemel és Barbara Kuit álmainak vasba, betonba és üvegbe öntéséért…

A világ legnagyobb tengerjárója

A Freedom of the Seas-nek nincsen párja az utasszállító hajók illusztris társaságában! Fedélzetén hullámfürdő, vízi sportok űzésére alkalmas medence, mászófal, ökölvívó ring és korcsolyapálya található, biztonságáról pedig a 21. század legmodernebb technológiája gondoskodik. Az óriás első útját ennek megfelelően a felhőtlen jókedv és a bizakodás jellemezte 2006 júniusában. De valóban nincs mitől tartaniuk a világ leghatalmasabb óceánjárója utasainak? Melyek a tervezők legnagyobb félelmei a Freedom of the Seas-szel kapcsolatban? Mi történik, ha egyszer kiderül, hogy nagyon elrontottak valamit? Biztos, hogy nem egy új Titanic-kal van dolgunk?

Óriási csővezeték

2008-ra Norvégiát egy 1200 kilométeres tenger alatti földgázvezeték fogja összekötni az Egyesült Királysággal. Ez a technikatörténeti jelentőségű “óriáskígyó” azonban csupán egy részét képezi annak a merész tervnek, mely Norvégia második legnagyobb – az Egyesült Királyság földgázigényének egyötödét biztosítani képes – rezervoárját szándékozik megcsapolni. Mivel azonban a gázmező a parttól 120 kilométerre, háromezer méterrel a tenger felszíne alatt található, az építkezést teljes egészében távirányítású robotoknak kell majd végezniük…

A szuper sífelvonó

A híres észak-amerikai síparadicsom, Jackson Hole nem kevésbé híres kabinos felvonóját, a “red boxot” túlhaladta az idő. A Jackson Hole Resortot vezető Kemmerer család az eddiginél nagyobb, kaboninként száz fő(!) befogadására képes szerkezetet álmodott a régi helyére, annak ellenére, hogy a körülmények összefogni látszanak a terv ellen: a beruházás 25 millió dollárt emésztene fel és másfél évig tartana, ráadásul a legyőzendő hegyoldal a kontinens legmagasabb megszakítás nélküli lejtői közül való, mely már a régi felvonó 1966-os építése során is halálos áldozatokat szedett…

Dubai varázslatos palotái

Az ezredforduló közeledtével Dubainak egy fontos kihívásra kellett választ találnia: miből fogja pótolni mesés bevételeit az olaj utáni időkben? Az uralkodó, Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk megtalálta az egyetlen – és egyben tökéletes – választ a kérdésre: a turizmusból… A vendégeket azonban el is kell helyezni valahol, méghozzá, ha egy mód van rá, minél elegánsabb és egyedibb körülmények között. Egy mesterséges szigeten így épült meg a hétcsillagos Burj Al-Arab hotel, melynek vendégei 200 méterrel a tenger hullámai felett fogyaszthatják reggelijüket…

A világ legnagyobb óceánjárója

Egymilliárd dollár bekerülési költség; több mint 2400 kilométernyi hegesztés; épülése során minden pillanatban legalább 3200 munkás a darabjai körül – majd, amikor elkészült, 6300 vendég és közel 2200 fős személyzet a fedélzetén a világ legszebb tengerein... Ez az Oasis of the Seas, a világ leghatalmasabb luxus utasszállító hajója számokban. De miként lehet megszervezni egy ilyen gigantikus mérnöki csoda országhatárokon átívelő megépítését? A film a rekorder óceánjáró izgalmas születéstörténetét tárja elénk a tervezőasztaltól a vízrebocsátásig, a finnországi Turku kietlen hajógyárától a floridai Fort Lauderdale elegáns kikötőjéig...

Abu Dhabi ferde tornya

Abu Dhabi kétmilliárd dolláros, csillogó-villogó vadonatúj üzleti negyede, a The Capital Center hamarosan egy igazi építészeti különlegességgel gazdagodik: egy 160 méteres, 35 emeletes felhőkarcolóval, melynek tervezői alaposan elengedték a fantáziájukat – a Capital Gate ugyanis szándékosan ferde, méghozzá nem is kicsit: dőlése 18 fok, ötször annyi, mint a pisai ferde toronyé! De vajon milyen szakmai titkokat rejt ez a fizika törvényeit feszegető, gravitációval kacérkodó utópisztikus építmény? A film az Abu Dhabi-i ferde torony születéstörténetét mutatja be, a szupererős betonmag kiöntésétől a látványos üvegköpeny ráborításáig.

Aldar HQ: a lekerekített felhőkarcoló

A magas toronyépületeket a magyar és sok más nyelv találóan nevezi ‘felhő- (vagy ég)karcoló’-nak, hisz hegyes, égnek törő alakjuk valóban azt a képzetet kelti, mintha a fellegek felhasítására alkották volna őket. Most azonban a Perzsa-öböl partján napvilágot látott egy egészen újszerű épület, melyre csak jobb híján alkalmazható a felhőkarcoló kifejezés: az Aldar cégcsoport HQ névre keresztelt irodaháza ugyanis egy gigantikus, élére állított diszkoszt formáz, melynek egyetlen hegyes pontja sincsen…

A jéghotel

Háromezer tonna a világ legtisztább természetes jegéből – csupán ennyire van szüksége annak az építészekből, szobrászokból és művészekből álló nemzetközi csapatnak, amely évről évre nekifog, hogy megalkossa a semmiből a földkerekség legkülönlegesebb hoteljét. Az építők elhivatottsága nem csak azért csodálatra méltó, mert munkájuk közben Észak-Svédország zord klímájával kénytelenek dacolni, de azért is, mert művük korántsem örök életű – a tavaszi olvadás kérlelhetetlenül magával viszi a palotát, melynek anyaga apró patakok formájában visszatér a közeli folyóba. A tiszavirág-életű építészeti csodát évről évre turisták tízezrei látogatják – filmünk segítségével legyen ön is a jeges élmény részese!

Kína zöld felhőkarcolója

A Kantonban a Gyöngy-folyó torkolatánál az égnek törő Pearl River Tower a felhőkarcolók legújabb, “zöld” nemzedékét képviseli: a vécék öblítésére szolgáló ún. szürke vizét pl. esővízből fedezi, energia tekintében pedig – a kopoltyúszerű réseken át az épületbe vezetett szélből elektromos áramot fejlesztő turbináinak köszönhetően – teljesen önellátó. A 309 méter magas és 210 ezer négyzetméter összterületű épület így évi háromezer tonnával csökkenti a széndioxid-kibocsátást, s ragyogóan szemlélteti azokat a szinte határtalan lehetőségeket, melyeket a modern technológia képes kínálni a környezetvédelem területén.

Szingapúr szédítő Las Vegas-a

A Marina Bay Sands névre keresztelt szingapúri megaberuházás nem csupán a maga hatmilliárd dolláros költségvetésével, de rendhagyó építészeti megoldásaival is alaposan magára vonja a figyelmet: a hotel- és kaszinókomplexumot ugyanis három 55 emeletes épület alkotja, a tetőn egy hídszerűen átívelő közös parkkal, melyet a buja növényzet mellett egy 150 méter hosszú medence tesz valószínűtlenné… Hogy miként lehet létrehozni egy ilyen “második Szemirámisz függőkertjét”? És hogy milyen érzés kétszáz méteres magasságban egy feszített víztükrű uszodában lubickolni? A Marina Bay Sands megszületését megörökítő látványos filmből többek közt ez is kiderül…

Yangshan mélyvízi kikötője

A parttól harminc kilométerre, a nyílt tengeren található Yangshan mélyvízi kikötő létrehozását a Föld legnagyobb építészeti teljesítményei közt emlegetik a szakemberek. A húsz kilométer hosszú rakparttal és ötven kikötőhellyel büszkélkedő teherhajó-rakodóállomás – melyet a világ második leghosszabb tengeri hídja kapcsol össze a szárazfölddel –, azokat a konténerszállítókat is fogadni tudja, melyek méretük és merülésük miatt a sekélyebb vízű kikötőket képtelenek megközelíteni. A konténerszállítók puszta fogadása azonban nem elegendő, ki- és be- is kell rakodni őket, amiért Yangsan kikötőjében a magasan képzett személyzet és a gigantikus daruk mellett természetesen egy szupermodern számítógépes irányítórendszer felel.

Jégtörők

A sarkvidéki tengerek 10-15 méter vastag jégpáncéljának megrepesztéséhez imponáló erő kell – feltartóztathatatlan őserő, mellyel csak a jégtörők rendelkeznek. Ezeknek a behemótoknak a szerepe tehát túlbecsülhetetlen a világgazdaságban, nélkülük a Föld jónéhány hajózási útvonala szó szerint “bezárhatna” a téli hónapokra. A mérnökökön azonban nem múlik semmi, a közelmúltban például nekifogtak a világ leghatalmasabb, áruszállításra is alkalmas jégtörője megalkotásának… Az izgalmas film e sarkvidéki “szuperhajó” tervezési és építési munkálatait követi nyomon.

Alagútfúrás Izlandon

A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. Kétszáz méterrel Izland ritkán lakott keleti felföldje alatt egy gigantikus alagútfúrógépet két évi megfeszített munka után már csak néhány nap választ el küldetése teljesítésétől. Egy vízerőmű számára készít egy 14 kilométer hosszú és 8 méter átmérőjű alagutat, melyen majd egy hatalmas gleccser munkára fogott olvadékvize fog áramolni. Az “Állkapocsnak” keresztelt monstrum kezelőinek nincs könnyű dolga, mert a kemény bazaltot csak immel-ámmal “faló” gépet szinte lehetetlen irányban tartani, és a váratlan kőomlások mellett az alagutat föld alatti folyóvá változtató vízbetörések is halálos veszedelmet jelentenek a mélyben dolgozókra.

Gázvezeték az óceán mélyén

A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. A Föld egyik legnehezebben megközelíthető földgáz-rezervoárjának megcsapolása érdekében a mérnökök attól se riadnak vissza, hogy öt gigantikus speciális vízi jármű segítségével egy 4600 négyzetkilométeres gázvezetékhálózatot építsenek – két és fél kilométerrel az óceán felszíne alatt… A rendszer középpontját egy hatalmas úszó gázfeldolgozó platform képezi majd, melynek magassága 34 emeletet tesz ki, hossza pedig a nagyvárosi épülettömbökével vetekszik. Amennyiben a projekt sikerrel jár, a rendszer ötmillió amerikai házartást lesz képes ellátni gázzal. Ha viszont a legkisebb hiba csúszik a mérnökök számításaiba, kétmilliárd dollárt szórtak ki a befektetők az óceán habjaiba…

A bahreini Világkereskedelmi Központ

A bahreini Világkereskedelmi Központ két ötvenemeletes “üvegvitorlája” 240 méteres magasságba tör a Perzsa-öböl partján. Az épületegyüttes már önmagában az alakja miatt is bevonulhatna a világ építészettörténetébe, a tornyok között elhelyezett szélturbinák azonban végképp az építészvilág érdeklődésének homlokterébe helyezik. A látványos film a felhőkarcolóba oltott szélerőmű megalkotáásnak hosszú, ezer nehézséggel kikövezett útját tárja elénk – az alapkoncepció megszületésétől az irodák átadásáig és az áramtermelés megindulásáig.

A shanghai szuper torony

Mi lesz az eredmény, ha veszünk hatvanezer tonna acélt, 260 ezer köbméter betont, kétezer elkötelezett kínai munkást és néhány brilliáns építészeti ötletet? A Shanghai World Financial Center… A hamarosan elkészülő 101 emeletes felhőkarcoló nem csak a szárazföldi Kína legmagasabb épülete lesz, de egyúttal a Föld egyik legbiztonságosabb irodaháza is, mely nem csak a természet, hanem a nála sokkal veszélyesebb ember támadásait is nagy biztonsággal visszaveri…

"Zöldülő" Peking

Míg Kína gazdasága húsz évvel ezelőtt még túlnyomórészt a mezőgazdaságon alapult, mára gyökeresen megváltozott a helyzet, és az egykori paraszti társadalom modern, dinamikus nemzetté, a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált. A forradalmi átalakulást azonban nem adták ingyen. Kína energiaigénye az egekbe szökött, s szenes erőművei, gyárai, valamint gyorsan bővülő gépkocsiparkja a Föld legnagyobb üvegházgáz-kibocsátójává tették az országot. A környezetvédelem tehát sürgető problémává vált, melynek a 2008-as olimpia különleges aktualitást adott. A film a Nap energiáját maximális mértékben kihasználó “Vízes kocka” (Water Cube) uszodakomplexumtól a Samsung által felépített Olympic Rendezvous nevű létesítményig a pekingi olimpia “legzöldebb” építményeit mutatja be.

A súlyemelő helikopter

Az építkezéseken bevethető Air-Crane a legerősebb helikopter-igásló a világon. Meglepően nagy súlyokat képes felemelni, sebészi pontossággal helyezi rendeltetési helyére a ráaggatott rakományokat, és ráadásul van még egy harmadik nagy előnye is: nagyon látvanyosan repül, így könnyű olyan dokumentumfilmet készíteni róla, amely mindenkit a képernyő elé szegez…

Luxus-lóversenypálya Dubajban

A kietlen, növényzet nélküli sivatag közepén egy üdezöld, kitűnően gondozott gyepsáv zöldell Dubajban: a 2010 márciusában átadott, 60 ezer néző befogadására alkalmas Meydan lóversenypálya, melynek másfél kilométer(!) hosszan elnyúló kiszolgálóépületei – istállók, éttermek, szállodák stb. – hatcsillagos luxust nyújtanak lónak, embernek egyaránt. A projektnek tehát már a puszta dimenziói tiszteletet parancsolóak – ha pedig azt is hozzátesszük, hogy a példátlanul szoros határidő miatt már maga az építkezés is egy izgalmas lóversenyhez volt hasonlatos, megértjük, miért szentel a National Geographic egy teljes órát a példátlan létesítmény bemutasának…

Megosztás:

Cimkék: világ különleges építmények érdekes Hozzászólások

A világ különleges építményei

A világ különleges építményei hozzászólásai

Szólj hozzá