Mióta húzzuk a lábunkra zoknit

és vajon hová tűnik mindig a pár egyik darabja?

Egy szagos história

Közismert tény, hogy valahol,

egy messzi-messzi galaxisban létezik egy bolygó,

ahol a páratlan zoknik élnek. 

Ugyanis rendre veszítik el társukat valahol a szennyestartó

és a mosógép között,

melyek aztán soha többé nem kerülnek elő.

De honnan jöttek?...

Már az ősember is hordott állati bőröket a bokája köré tekerve,

hogy védje a lábát a hidegtől, és a járás okozta kidörzsölődéstől.

De a kötés tudománya is igen régi keletű:

a legelső kötött ruhadarabokról az i. e. 3. évszázadból tudunk.

A mai zoknikhoz hasonló lábvédő első,

az i. sz. 2. századból származó elődje egy egyiptomi sírból került elő.

A gyapjúból készült alkalmatosság eleje a lábujjaknál kettévált,

ezzel könnyítve meg a saruszíj beilleszkedését.

 A sumérok bőrtalpat illesztettek egy textildarabhoz,

az ókori görögök és rómaiak pedig

gyapjú- vagy pamutszalagokat tekertek a lábuk köré.

Az 5. században egy templom mozaikjának tanúsága szerint

már hordtak a mai zoknikhoz hasonló,

a lábfejet és a lábszárat egyaránt védő, összefüggő ruhadarabot,

ám ekkor az még csupán a magas rangú egyházi személyek viselete volt.

A középkorban vászonból, damasztból és brokátból készültek a zoknik,

melyeket a 12-13. században a férfiak

az akkori alsónadrágokhoz rögzítettek (ebből alakult ki később a harisnya).
 

A felpuhulás

Egy korabeli anekdota szerint William Lee anglikán lelkész

1589-ben azért találta fel a kötőgépet,

hogy kedvese kedvenc tevékenységét megkönnyítve

a hölgy inkább vele foglalkozzon, és ne a kötőtűivel.

De hogy igaz-e ez vagy sem, lényegtelen;

a zoknigyártás gépesítésével a lábvédők palettája kibővült.

A 17. században elterjedtek a gyapjú zoknik,

de pamutból és selyemből is előszeretettel készítettek lábvédőket,

az 1800-as évekig kézzel és géppel egyaránt.

A nylon 1939-es megjelenésével a zoknigyártás új korszaka kezdődött,

az addigi gyapjú és pamut alapanyagok háttérbe szorultak.
 

A lábtyű

                                                                                           
Ma leginkább pamutból,

gyapjúból vagy poliakrilnitril-szálakból gyártják a zoknikat,

illetve nylonból a harisnyához hasonló funkcióval bíró

térd- vagy bokafixet.

A gyártók a színes fonalak segítségével különböző mintákat,

illetve már 3D-hatást is képesek elérni.

A koptatásnak leginkább kitett helyeken,

a saroknál és az orrhegynél

erősítő poliamid filamentfonalat kötnek bele a zokniba.

Ma már saját zoknijuk van a futóknak,

a búvároknak, a cukorbetegeknek,

a gyerekek kedvenc mesefiguráikat húzhatják a lábukra,

a vicces kedvűek ötujjú lábtyűben járhatnak,

a fázósaknak pedig ott az elemmel működő fűthető zokni.
 

"A fél párjuk átköltözik a mosás során egy párhuzamos univerzumba..."

                  

A kis huncutok egyes vélemények szerint férfi viselőjükről is vallanak:

ezek alapján az állatmintás zokni anyuci kedvencéről,

a lyukas zokni igénytelen, a geometriai mintás vicces,

az egyszínű sötét konzervatív,

a sportzokni pedig egészségmániás gazdáról árulkodik.

De még a mai zoknikban is van valami közös:

a fél párjuk ugyanúgy átköltözik a mosás során

egy párhuzamos univerzumba...

Csóróknak és kreatívoknak

     Miről árulkodik a zokni?       

Csíkos, pöttyös zokni

Ezzel a férfival öröm együtt élni.

A reggeli szeretkezés, vacsora Rómában vagy

egy romantikus piknik valamelyik tengerparton vele mindennapos lehet.
Szereti a kalandot, de az unalom megöli.

Gyorsan felhúzza a zokniját, és hazamegy a feleségéhez.


Zokni nélkül

Vigyázz az olyan férfira, aki zokni nélkül viseli a cipőt.

Ő a macho, akinek mindegy, mit gondolnak róla.
Tanácsot nem fogad el, mert amit ő csinál, az mindig helyénvaló. És a nők?
Szerinte másodrendű teremtmények: gondolkodni is, tárgyalni is képtelenek.
Szedd a cókmókod, és lépj egy házzal tovább.

Selyemzokni

Ők csinálják a legfényesebb karriert.

Szépből a legszebbet, jóból a legjobbat választják,s a csatákből is győztesen kerülnek ki.
Nem taktikusok, sármjukat nemcsak a nőknél, a munkájukban is kihasználják.
Elsőrendű szeretők, hacsak egypár éjszakára is.
Közben is azon törik a fejük, hogy kúszhatnak még magasabbra a ranglétrán.
Szomorú, de igaz: a selyemzoknis a legkiválóbb egoista.

Nos, hölgyeim.... Ideje megnézni mi van a cipő alatt?