Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben

a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól

  karácsonyig számított időszak.

A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik,

és vízkeresztig (január 6-ig) tart.

Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Az adventi időszak

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal

– más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.)

legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét,és karácsonyig tart.

Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.

VII. Gergely pápa négyben határozta meg

az adventi vasárnapok a számát.

Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik,

míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.

Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti:

a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét

és természetesen az adventi időszak kezdetét.

Az advent szó jelentése „eljövetel”.

A latin „adventus Domini” kifejezésből származik,

ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.

A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

Egyházi szertartások és szokások

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola),

mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi.

Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap)

az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín.

Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár,

az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.^[1]

Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali (rorate) misét tartani.

E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete

és a karácsonyi várakozás.

Böjt

Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani.

Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat

és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit

az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé.

A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

Adventi koszorú

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni.

Az adventi koszorú ősét 1839-ben

Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el:

egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el,

melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú,

melyet négy gyertyával díszítenek.

A gyertyák színe katolikus körökben lila,

kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín.

A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg,

minden alkalommal eggyel többet.

A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt,

amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat:

hit, remény, szeretet, öröm.

A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint

egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

• Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
• zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
• Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
• Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).

Adventi naptár

Modern adventi naptár

Az adventi naptár használatának népszokása

1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik,

akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt

türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt.

Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára:

egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott,

mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét,

majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük.

Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését,

és üzleti vállalkozásba kezdett.

Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé

egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve,

s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

Forrás: wikipedia