Alfons Maria Mucha

(Ivančice, 1860. július 24. – 1939. július 14.)

cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő

és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója,

aki a szecesszió egyik kiemelkedő képviselőjének számít.

Pályáját autodidaktaként kezdte.

Mivel a Prágai Akadémia elutasította, 1879-től 1881-ig

egy színpadképek tervezését tanító iskolát látogatott Bécsben

és esténként emellett még egy rajzstúdiót.

Néhány kisebb megbízást kapott a dekoratív festészet területén

és Karl Khuen-Belasi gróf támogatását nyerte el.

Mucha 1882-ben megbízást kapott az Eduard Khuen-Belasi számára épített

Emin zámek neobarokk kis kastély  belsejének kialakítására.

Továbbá festői megbízást végzett a Khuen-Belasi család

Gandegg kastélyában, Eppan mellett Dél-Tirolban.

A család támogatásával festői stúdiumokat végzett

a Müncheni Képzőművészeti Akadémián 1885-től 1887-ig.

Az áttörő sikert Sarah Bernhardtnak köszönhette.

A századforduló legismertebb színésznője 1894 karácsonyán

egy festőművészt keresett, hogy megfesse neki

a „Gismonda“ színdarab plakátját, mivel nem tudta elérni azt a festőt,

akivel dolgoztatni szokott.

A megbízást Mucha kapta, és egy reggel Párizsban

mindenütt feltűntek azok a plakátok, amelyek meghozták neki a világhírt.

A plakátok iránt olyan népszerűek voltak,

hogy a művészetkedvelők csaknem mindet leszedték

. Egy csapásra Mucha lett a Belle Époque legkeresettebb plakátfestője.

1901-ben Muchát a Francia Becsületrend lovagjává ütötték.

Charles Crane amerikai milliomos megbízásából

18 év alatt 20 monumentális festményből álló ciklust alkotott:

ASzláv eposzt.

A sorozat első 11 darabját 1919-ben

hatalmas érdeklődés mellett állították ki a prágai Klementiumban.

A sorozat a pánszláv eszme szellemében

a szláv népek legjelentősebb eseményeit ábrázolja

monumentális 6x20 méteres vásznakon.

A képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta.

Az első világháború után Mucha visszatért

Csehszlovákiába, és ott folytatta művészi pályáját

Alkotásait gyakran ciklusokba, dekoratív pannóként rendezte össze:

A négy évszak (1896), Ékkövek, Csillagok,

Művészetek, Virágok, Hónapok, Napszakok.

Anyagi függetlenségben élt Prágától északra

egy kastélyban feleségével és két gyermekével

Az 1939-es német bevonulás után az elsők között internálták:

a Gestapo tartóztatta le korábbi szabadkőműves tagsága miatt.

Röviddel később tüdőgyulladásban halt meg.