Miért álmodunk?

Bizonyított, hogy az alvás minden szakaszában álmodunk.

Viszont míg egyesek emlékeznek álmaikra,

mások teljesen elfelejtik.

Életünk egyharmadát átaludjuk, amibe beletartozik az álmodás is.

Mi is az álom?

Pszichológiai értelemben az álom valójában a tudatalattink üzenete.

Általában az elmúlt 3 nap eseményeit dolgozza fel,

a problémákra keres megoldást.

A velünk megtörtént dolgokat újraálmodhatjuk,

vagy álmunk közben „kiegészíthetjük” azokat.

Ám elég akár, ha csak valami az eszünkbe jut,

és gondolkozunk rajta, éjszaka megálmodhatjuk.

A külső környezetünk is befolyásolhatja, miről álmodunk éppen.

Például, ha hideg helyen alszunk,

álmunkban akár téli tájakon is járhatunk.

Esetleg, ha beszélgetést hallunk, vagy ha a TV zaja beszűrődik,

álmunkban különféle módokon megjelenhet.

Pontosan nem tudjuk meghatározni álmaink jelentését,

habár ez mindig is foglalkoztatta az embereket,

számos álmoskönyv létezik, és rengetegen foglalkoznak álomfejtéssel.

Tudományosan

Alváskor a test és az agy is nyugalmi állapotba kerül.

EEG-vel kimutatták, hogy az agy elektromos aktivitása megváltozik.

Ébren béta-hullámokat, alvás közben alfa-hullámokat jelez.

Elalvás után több 10 perccel kezdünk álmodni,

mialatt a homloklebeny pihen.

Egy egészséges ember általában éjjelente 8-10-szer álmodik.

Legtöbbször ezeket a mély alvásban létrejött álmokat,

bármilyen fantasztikusak is, az álmodó valóságnak éli meg.

A nők 8%-a, a férfiak 15% azt állítja, hogy nem álmodik éjjel,

de valójában minimum 20 percig álmodunk.

Az alvás fázisának 2 csoportja van:

- REM (Rapid Eye Movement) – gyors szemmozgás

- NREM (Non-Rapid Eye Movement) – gyors szemmozgás nélküli alvás

A legújabb eredmények szerint, az eddig véltekkel ellentétben nem csak a REM fázisban, hanem az alvás minden szakaszában álmodunk.

Miért vannak rémálmaink?

Ezek az álmok legtöbbször problémás helyzetekről szólnak.

A pszichológusok szerint ezek a rémálmok hasznosak,

mivel segítenek megszabadulni a régi rossz dolgoktól,

függetlenül attól, hogy ez tudatos vagy tudattalan.

A rémálmot viszont nem szabad összekeverni a lidércnyomással,

ami ismétlődik, és ugyanazokat a képeket mutatja az álmodónak,

amiktől meg szeretne szabadulni.

Ennek megoldása lehet, ha felismerjük, mi okozhatja a lidércnyomást,

és megpróbálunk változtatni rajta.

Sigmund Freud Álomfejtés könyvében leírtak szerint

az ember félelmét és vágyát belső öncenzúrával

gyakran tudattalanságba szorítja, de az álomból nem képes eltávolítani.

Meg lehet-e álmodni a jövőt?

Előfordult már, hogy álmodott valamit,

majd nappal ahhoz hasonló élményekben volt része?

Ez nem lehetetlen,

hiszen álmaink legtöbbször a velünk történtekről szól,

és álmaink megmutathatják a lehetséges választásaink,

vagyis a lehetséges jövőt.

Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy pontosan ugyanaz fog megtörténni velünk,

mint álmunkban, de lehetséges, hogy valami hasonló eseményben lesz részünk.

Irányíthatjuk álmainkat?

A tudatos álom, az ember ébrenléte és alvási állapota közti határ.

Amikor már elkezdünk álmodni, de még halljuk a külső zajokat,

ébren vagyunk. Ilyenkor könnyen felébreszthetjük magunkat.

Ez az az állapot, amikor még befolyásolni tudjuk álmunkat.

Kutatások kimutatták, hogy akik megtanulták irányítani álmukat,

reggel boldogabban ébredtek,

hiszen ha csak a fejükben is, de alkottak valamit.

Mindenesetre érdemes odafigyelni álmainkra,

mert a tudatalattink próbál üzenni nekünk.