Ananász

A rendkívül karakteres ananász szerencsére ma már frissen is elérhető, nem csak konzerv formában.
Felhasználási területe igen változatos; a hidegkonyhai készítményektől az ételdíszeken át
az ananászos garnélarákig sok minden készíthető belőle.
Az ananász (Ananas sativa) a broméliafajok közé tartozó, tőlevélrózsás növény.
Terméseit a levélrozetta közepén, a száron hozza.
Őshazája feltehetően Paraguay, Európába Kolumbusz Kristóf hozta be a XV. században.
Az ananász édeskés, finom, lédús gyümölcs, 100 grammja 56 kcal energiát tartalmaz.
Meleget és napfényt igénylő növény, termesztésének a távol-keleti országok éghajlata felel meg.
Az ananászt általában hagyják a szárán megérni. Ha kellemes illata és sárgás színe lesz, szüretelik.
Az ananász mérete igen változatos lehet, a 15-20 dkg-ostól egészen a több kilós nagyságig terjedhet.
Magas vitamintartalmának és a benne található bromelin nevű (fehérjebontó) enzimnek köszönhetően
a legegészségesebb gyümölcsök egyike.
Az ananász a trópusi területeken szinte mindenhol nagy mennyiségben termesztett gyümölcs.
Szerencsére ma már hazánkban sem csak konzerv formájában érhető el, hanem a friss gyümölcs is kapható.
Általában Costa Ricáról és Ghánából érkezik hozzánk. Az ananász többféle kedvező hatást gyakorol az egészségünkre,
mivel A, B és C-vitamint, folsavat, káliumot, cukrot, gyümölcssavat és rostanyagot tartalmaz.
Folsavtartalma a vörös és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék képződésénél játszik szerepet.
Az ananász értékes tulajdonsága a benne található bromélia enzim is, amelynek a fehérje emésztésében van szerepe,
és segítséget nyújt a zsír elégetésében. Az ananászkonzervben már nincs bromelin fehérjebontó enzim,
mert az a hőkezelés során elvész. Étkezés közben érdemes ananászlét fogyasztani,
mert segíti az emésztést és csökkenti a vér savtartalmát. Emésztési zavarok esetén szintén ajánlott az ananászlé.
Egyes kutatások szerint az ananász jó hatással van az immunrendszer működésére,
és növeli a test ellenálló képességét. Különösen jó tulajdonsága az, hogy fogyasztható még akkor is,
ha a beteg gyomor már szinte semmit nem tud elviselni.
Az ananász jó kiegészítője a különféle fogyók*rás étrendeknek, és a tisztítók*rák elmaradhatatlan gyümölcse,
mivel fogyasztása után a szervezetből gyorsan ürülnek a méreganyagok.
Ha friss ananászt vásárolunk, akkor kellemes illatút válasszuk, mert az már kellőképpen érett és elég édes lehet.
(Az érett ananász levélrozettájának középső levelei könnyen kihúzhatók.)
Az ananászt többféleképpen fogyaszthatjuk: Ivólét készíthetünk belőle,
azt keverhetjük más zöldségek és gyümölcsök levével (répa, alma, barack).
Az ivólékészítéshez használjunk centrifugát. Tálalhatjuk úgy is, hogy négy részre vágjuk, és rajta hagyjuk a leveleit.
Ilyenkor, ha észrevesszük, hogy a közepe fás, egy éles kés segítségével könnyen eltávolíthatjuk.
Ha salátát készítünk belőle, hámozzuk meg, és daraboljuk össze,
de figyeljünk arra, hogy az értékes leve ne menjen veszendőbe.
A reformkonyha egyre gyakrabban használja e rendkívül előnyös gyümölcsöt sajtokhoz,
köretekhez, szárnyas húsokhoz. Grillsütőben néhány perc alatt ízletes grillezett ananász készíthető,
de az ínyencek kipróbálhatják az ananászos garnélarákot is.
A konzervananász tápértéke elenyésző a friss gyümölcséhez képest.
A bromelin nevű fehérjebontó enzimet ma már tabletta formájában is forgalmazzák a fogyók*rók részére.
A kemény, zöldes színű ananász, amelynek még egészséges zöld a levélzete akár 2 hétig is eláll a hűtőben.
Ha levágjuk a friss ananász zöldjét, és földbe tesszük, gyökerek ereszt és kihajt.
A Hawayon működő Ananász Kutatóintézetben dolgozó kutatók megpróbálták kideríteni,
hogy az ananásszal ízesített zselatin miért nem szilárdul meg.
A kutatók rájöttek, hogy a bromelin enzimnek köszönhető a jelenség.
Ez az enzim a fehérjebontás katalizátoraként működik, és segítségével a fehérjék aminosavakra bomlanak.
Néhány szakács a nehezen átsüthető hús belsejébe ananászlevet csöpögtet,
hogy jobban átsüthető és puhább legyen.
Felhasználási területe igen változatos; a hidegkonyhai készítményektől az ételdíszeken át
az ananászos garnélarákig sok minden készíthető belőle.
Az ananász (Ananas sativa) a broméliafajok közé tartozó, tőlevélrózsás növény.
Terméseit a levélrozetta közepén, a száron hozza.
Őshazája feltehetően Paraguay, Európába Kolumbusz Kristóf hozta be a XV. században.
Az ananász édeskés, finom, lédús gyümölcs, 100 grammja 56 kcal energiát tartalmaz.
Meleget és napfényt igénylő növény, termesztésének a távol-keleti országok éghajlata felel meg.
Az ananászt általában hagyják a szárán megérni. Ha kellemes illata és sárgás színe lesz, szüretelik.
Az ananász mérete igen változatos lehet, a 15-20 dkg-ostól egészen a több kilós nagyságig terjedhet.
Magas vitamintartalmának és a benne található bromelin nevű (fehérjebontó) enzimnek köszönhetően
a legegészségesebb gyümölcsök egyike.
Az ananász a trópusi területeken szinte mindenhol nagy mennyiségben termesztett gyümölcs.
Szerencsére ma már hazánkban sem csak konzerv formájában érhető el, hanem a friss gyümölcs is kapható.
Általában Costa Ricáról és Ghánából érkezik hozzánk. Az ananász többféle kedvező hatást gyakorol az egészségünkre,
mivel A, B és C-vitamint, folsavat, káliumot, cukrot, gyümölcssavat és rostanyagot tartalmaz.
Folsavtartalma a vörös és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék képződésénél játszik szerepet.
Az ananász értékes tulajdonsága a benne található bromélia enzim is, amelynek a fehérje emésztésében van szerepe,
és segítséget nyújt a zsír elégetésében. Az ananászkonzervben már nincs bromelin fehérjebontó enzim,
mert az a hőkezelés során elvész. Étkezés közben érdemes ananászlét fogyasztani,
mert segíti az emésztést és csökkenti a vér savtartalmát. Emésztési zavarok esetén szintén ajánlott az ananászlé.
Egyes kutatások szerint az ananász jó hatással van az immunrendszer működésére,
és növeli a test ellenálló képességét. Különösen jó tulajdonsága az, hogy fogyasztható még akkor is,
ha a beteg gyomor már szinte semmit nem tud elviselni.
Az ananász jó kiegészítője a különféle fogyók*rás étrendeknek, és a tisztítók*rák elmaradhatatlan gyümölcse,
mivel fogyasztása után a szervezetből gyorsan ürülnek a méreganyagok.
Ha friss ananászt vásárolunk, akkor kellemes illatút válasszuk, mert az már kellőképpen érett és elég édes lehet.
(Az érett ananász levélrozettájának középső levelei könnyen kihúzhatók.)
Az ananászt többféleképpen fogyaszthatjuk: Ivólét készíthetünk belőle,
azt keverhetjük más zöldségek és gyümölcsök levével (répa, alma, barack).
Az ivólékészítéshez használjunk centrifugát. Tálalhatjuk úgy is, hogy négy részre vágjuk, és rajta hagyjuk a leveleit.
Ilyenkor, ha észrevesszük, hogy a közepe fás, egy éles kés segítségével könnyen eltávolíthatjuk.
Ha salátát készítünk belőle, hámozzuk meg, és daraboljuk össze,
de figyeljünk arra, hogy az értékes leve ne menjen veszendőbe.
A reformkonyha egyre gyakrabban használja e rendkívül előnyös gyümölcsöt sajtokhoz,
köretekhez, szárnyas húsokhoz. Grillsütőben néhány perc alatt ízletes grillezett ananász készíthető,
de az ínyencek kipróbálhatják az ananászos garnélarákot is.
A konzervananász tápértéke elenyésző a friss gyümölcséhez képest.
A bromelin nevű fehérjebontó enzimet ma már tabletta formájában is forgalmazzák a fogyók*rók részére.
A kemény, zöldes színű ananász, amelynek még egészséges zöld a levélzete akár 2 hétig is eláll a hűtőben.
Ha levágjuk a friss ananász zöldjét, és földbe tesszük, gyökerek ereszt és kihajt.
A Hawayon működő Ananász Kutatóintézetben dolgozó kutatók megpróbálták kideríteni,
hogy az ananásszal ízesített zselatin miért nem szilárdul meg.
A kutatók rájöttek, hogy a bromelin enzimnek köszönhető a jelenség.
Ez az enzim a fehérjebontás katalizátoraként működik, és segítségével a fehérjék aminosavakra bomlanak.
Néhány szakács a nehezen átsüthető hús belsejébe ananászlevet csöpögtet,
hogy jobban átsüthető és puhább legyen.






