Az árvácska azon kevés virágaink egyike,

ami tavasszal és ősszel is ontja mosolygós virágait.

A apró, ezer színben pompázó kétnyári növény

 a húsvéti dekoráció, a tavaszi és őszi kertek, virágágyások

, sírok és balkonok bájos, kedves színfoltja.

 Az ibolya nemzetség tagja, tehát az évelő ibolya közvetlen rokona.

Az általánosan ismert kerti árvácskán túl

létezik apró virágú változata is, a sarkantyús árvácska,

aminek a virága alig nagyobb az ibolyáénál.

Míg az ibolya csak lila, fehér és sárga színben érhető el,

az árvácskát a nemesítéseknek köszönhető szinte minden színben megtaláljuk.

Az árvácska hazája Európa, nálunk is őshonos.

Olcsósága és színpompája miatt igen kedvelt növény.

Tavasszal és ősszel 10-15 cm-es tőtávolságra érdemes ültetni,

mert bokrosodik.

A napos és a félárnyékos helyet kedveli

és rendszeres öntözést igényel.

Tápoldatozni 2-3 hetente szükséges,

az elnyílt virágokat tanácsos eltávolítani.

Megfelelő takarással a szabadban átteleltethetők.

Az ősszel vásárolt virágokat évek óta

a balkonon takarás nélkül teleltem és szinte egész télen virágoznak.

Amikor kisüt a nap, szépen kinyitják virágaikat.

Különböző színű árvácskák összeültetésével is

pompás tál, virágágyás alakítható ki.

Még nagyszerűbb hatást érhetünk el,

ha tavaszi hagymásokkal, tulipánnal, nárcisszal,

jácinttal vagy fürtös gyöngyikével társítjuk.

Az árvácska levelei és virágai is ehetőek.

Kissé fanyar, enyhe mentolos aromával rendelkezik.

Salátákban, kandírozva vagy akár palacsinta tésztában is fogyasztható.

Jégkocka tartóba téve pedig mutatós

koktélba való jeget készíthetünk belőlük.