Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta.

A névválasztás tudatos lehetett

az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó

Géza fejedelem részéről:

István, görögül Sztephanosz azt jelenti: koszorú, korona.

Hogy a név jelentőségét felismerték,

arról a Kálmán-kori Hartvik püspök-féle István legenda tudósít.

Eszerint a szülés előtt álló Sarolt fejedelemasszony előtt

álmában megjelent Szent István első vértanú,

s így szólt hozzá: Bízz az Úrban, asszony,

s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni,

akinek e nemzetségben először jár korona és királyság,

és az én nevemet ruházd reá.

Noha a legfőbb királyi jelvény, a korona

általában mindenütt nagy tiszteletben részesült,

az a fajta szentség és közjogi méltóság,

amit a magyar nemzet tulajdonított a Szent Koronának,

másutt ismeretlen volt.

A megkülönböztetett tisztelet okai közt első helyen szokás emlegetni,

hogy a hagyomány Szent István koronájával azonosította,

sőt sokáig még a koronakutatók is úgy hitték,

hogy a koronának legalább a felső része Istváné lett volna.

Györffy György mindmáig az ő személyéhez köti a felső,

úgynevezett latin koronát, amennyiben feltevése szerint

az István fejereklyetartójából készült volna.

(Koronánk készítésének helye és időpontja ma sem tisztázott egyértelműen)...

Augusztus 20-án Szent István királyra emlékezünk

1083. augusztus 20-án szentté avatták I. István király relikviáit

a székesfehérvári bazilikában.

Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben

Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást.

A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van,

az államalapítás ünnepe

a körmenetből nőtte ki magát a 20. században.

Szent László uralkodása idején

az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján

(augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra,

István király szentté avatásának napjára.

A középkorban az egész Kárpát-medencében élt

Szent István kultusza.

Fontos eleme volt a búcsújárás

és 1222-ben az Aranybullában is rögzítették szent király ünnepét,

amelyet Székesfehérváron tartottak,

bár kezdetben nem augusztus 20-án.

1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve

Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja,

a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt.

1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba.

Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára,

amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon.

A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult

Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét

évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani,

köztük augusztus 20-án...

Monoron készül az ország kenyere