Ballag már az esztendő,
vissza-visszanézve,
nyomában az öccse jő,
vígan fütyörészve.

Beéri az öreget
s válláról a terhet
legényesen leveszi,
pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul
s mikor éjfél eljő,
férfiasan kezet fog
Múlttal a Jövendő.

Jelentem hát a hölgyeknek s uraknak,

Hogy míg önök itt ölébe csücsültek

Pezsgős jókedvnek s rózsás hangulatnak,

S mulatnak,

Azalatt meghalt az öreg Náthán,

Akinek bánat-batyu volt a hátán,

Meghalt a könnyet mázoló,

Vesékbe gázoló,

Rossz portékákkal házaló

Ó esztendő,

S most új, vígabb élet kezdendő!

Tóth Árpád

Kormosan, de tiszta szívvel,

A füst barna fiai

Beköszönünk ma hozzátok,

Házak boldog urai.

És kívánunk, és óhajtunk

Újnál újabb esztendőt,

Szerencsével rakodottat,

Nem is egyet, sem kettőt,

Hanem igen, igen sokat,

Annyit, mint a kis világ,

Mennyi csillag van az égen,

Régi fákon mennyi ág.

Vörösmarty Mihály

 Száll az idő - miért is állna

megint elsuhant egy év,

szomorúság,öröm s bánat minden belefért.

Most itt toporgunk ismét,egy Új esztendő küszöbén,

nem tudhatjuk,mit hoz nekünk,az elkövetkezendő év.

De történjen bármi,az ember nem adja fel,

és minden egyes nap,reménnyel tölti el.

Hisz nem lehet mindennap,ragyogóan szép,

néha felhők jönnek és beborul az ég.

De jöhet egy fordulat,mikor nem is várjuk,

s az életet újra, gyönyörűnek látjuk.

Zöldnek látjuk a rétet,virágosnak a mezőt,

még akkor is,ha hó lepi be éppen a háztetőt.

Adjon az isten szerencsét,

szerelmet, forró kemencét,

üres vékámba gabonát,

árva kezembe parolát.

Lámpámba lángot,

ne keljen korán

 az ágyra hevernem

kérdésre választ ő küldjön,

hogy hitem széjjel ne dűljön.

Adjon az Isten fényeket,

temetők helyett – életet,

nekem a kérdés nagy szégyen,

adjon úgyis, ha nem kérem!

Nagy László

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.

Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.Tiszta szívből
ezt kívánom.

Szaporodjon ez az ország
emberségbe', hitbe', kedvbe',
s ki honnan jött, soha, soha
ne feledje.

Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk...
A többit majd apródonként
megcsináljuk.

Végül pedig azt kívánom,
legyen béke.-
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe'.

Kányádi Sándor

B orongós napok tűnjetek tova
O kkal szomorú ne legyél soha
L épteid kísérje töretlen szerencse
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő

É vek ha múltok, ha elszálltok napok
V idámságot, örömet számolatlan adjatok
E lfusson most az óévnek malaca
T öbbé ne legyen senkinek panasza

K erüljön betegség, bánat messzire
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe
V ágyaid sorra valóra váljanak
Á lnok szavak többé ne bántsanak
N övekedjen az igaz barátok tábora
O kosan élj, ne legyél ostoba
K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped!

Álljunk meg, és emlékezzünk a mögöttünk álló évre!

Emlékezzünk a sikereinkre és a kudarcainkra,

a megszegett és betartott ígéreteinkre.

Arra, amikor a legjobb kalandokban volt részünk,

és amikor bezárkóztunk, hogy elkerüljük a csalódásokat.

Valójában erről szól a Szilveszter.

Kapunk még egy esélyt, hogy megbocsássunk,

hogy jobbak legyünk, többet adjunk,

többet szeressünk, éljünk.

Ne töprengjünk azon, mi lett volna ha,

örüljünk annak, ami jönni fog.

Fogadjuk meg, hogy jobban odafigyelünk egymásra,

jót adjunk, és nem csak ma éjjel,

hanem egész évben.

Szilveszter éjjel c. film