Cicák és kutyusok

2014.03.29

A kutyám jön, hogy kitöltse a hűtlen barátok által hagyott űrt a szívemben.

Nincs benne irigység, rosszakarat vagy gyűlölet.

Nem árulja el a titkaimat, nem lesz féltékeny a sikereimre,

és nem leli örömét a bánatomban.

A kutya valóságos szent.

Természeténél fogva tiszta szívű és őszinte.

Ösztönszerűen tudja, mikor nincs rá szükség:

órákig képes nyugodtan feküdni, mikor királya belemerül a munkába.

Ám amikor a király szomorú és szorong, odalopakodik hozzá,

hogy az ölébe hajtsa a fejét. Ne félj.

Sose bánd, ha mindenki más el is hagy.

Gyere, sétáljunk egyet, és felejtsd el az egészet.

Egy kutyának nem kell luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák.

Beéri egy útszéli talált bottal.

Lehetsz gazdag vagy szegény, buta vagy okos,

agyafúrt vagy tökkelütött, a kutyádnak mindegy.

Ő csak szeretetet kér és ad.

Hány emberről mondhatod el ezt?

Hány ember szeret feltétlen és olthatatlan szeretettel?

Soha ne becsüld alá azt a megnyugvást, amit egy macska adhat -

nincsenek szavai, de apró érintéseivel, bökdöséseivel,

odabújásaival kimutatja irántad érzett szeretetét -

és megpróbálja elterelni a figyelmedet a bánatodról.

Senki nem képes úgy várni, mint a kutya, s előfordul,

hogy még a gazdája sírjához is kijár, és még holtában is visszavárja.

Megosztás:

Cicák és kutyusok hozzászólásai