A marcipán cukrászipari alapanyag,

általában egy rész pirított, hámozott édes mandulából

és egy rész őrölt cukorból vízzel sziruposra főzött massza.

Pár szem keserűmandula hozzáadásával pedig létrejön a marcipán sajátos íze.

. Ősét már az ókorban a perzsák is ismerték,

ez az ősi marcipán azonban még mandulával és mézzel dúsított

olívaolajból készült, pár csepp rózsaolajjal illatosítva.

A keresztes háborúk hatására lovagokon és kereskedőkön keresztül

eljutott Spanyolországba, Portugáliába, Velencébe,

ahol eleinte csak az uralkodók asztalán volt található,

mert az elkészítéséhez még nem volt elegendő cukor.

Miután Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát,

az Újvilág terményei átkerültek Európába is, köztük a cukornád is.

Ennek következtében az európai cukrászat fellendült,

A „marcipán” neve

legnagyobb valószínűséggel a spanyolországi al-Andalus területén beszélt

arab nyelvből származik a középkorból,

  Az őrölt mandula – cukorral és százlevelű rózsa olajával összedolgozva –

már a középkorban is az ínyencek kedvence volt.

Egy olasz eredetet bizonygató legenda szerint Velence védőszentjének,

Szent Márknak a nevéből származik a marcipán elnevezés.

Eszerint az 1400-as években

egy Badrut nevű velencei cukrászmester Mária nevű leánykája,

az apja műhelyében játszadozva a mézbe tört mandulát kevert,

majd az így keletkezett gyurmát forró tepsiben kiszárította.

Apja megkóstolta a játékból készített édességet, és olyan jóízűnek találta,

és ebből kezdte készíteni a Velencében közkedvelt

szentelt gyertyákat, cirádákkal ékesítve.

A legenda szerint első ízben a Szent Márk székesegyház előtti téren,

a város védőszentjének ünnepén árusította

a mandulából és mézből készült finomságot,

ezért lett Szent Márkról elnevezve: Marci panis azaz Szent Márk kenyere.

A szinte szobrászművészi igényességgel elkészített marcipángyertyákat

a templomokban osztogatták a hívőknek, hogy megóvja őket a rossztól.

Az ördögűző édességből az Aragóniai Beatrix kíséretében

Magyarországra települő talján szakácsok Mátyás király házassága után

az első újévi ünnepi ebéden, a 8. fogást mandulatejből és cukorból készítették,

ami fehér és barna kockás marcipán sakktábla volt.