Advent

Adventus- latin eredetű szó, jelentése eljövetel,megérkezés.

Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza,

Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka.

Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.
Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik.

Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában),

ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette.

A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.

Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak,

hajnalonként pedig szent misére jártak.

Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket

aranymisének nevezték.

Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban

tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat. 
Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba,

de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza,

amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték

a téli napéjegyenlőség idejét.

(A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt.

A téli napéjegyenlőség  a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe.

A kerék jelentésű Yule- a fény visszatérésének ünnepe- szó

az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal.

Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak,

fagyönggyel, magyalággal díszítették azt.

Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú

négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik.

Uralkodó színei a zöld (örökzöld),

a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei.

Minden héten egy-egy újabb gyertyát  kell meggyújtani  a koszorún.

Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja.

December 4.

Szent Borbála keresztény vértanú emléknapja.

A bányászok, tüzérek, hajadon lányok védőszentje.

Női munkatilalmi nap, tilos fonni, varrni.

Seperni sem szabad, nehogy elseperjék a szerencsét.

A női látogató ezen a napon nem szerencsés

és nem szabad kölcsönadni sem.

Ilyenkor vittek be a házba egy gyümölcsfákról metszett ágat,

és ha karácsonyra kizöldült, jó termés ígérkezett.

December 6.

Miklós napja, Magyarországon Mikulás ünnepe.

Ezen a napon a gyerekek szépen kitisztított cipőjükbe ajándékot kapnak.

A jó gyerekek narancsot, diót, csokoládét,

a "rosszak" krampuszt és virgácsot.

De vajon honnan ered ez a bájos ünnep?

Szent Miklós püspök a kisázsiai Patarában született

az i. sz. 3. században. 325- ben már mint

myrai püspök vett részt a niceai zsinaton.

Életéről keveset tudunk,

de a jótéteményeiről számtalan legenda maradt fenn.

A keleti keresztény egyház nagy szentje

a mai napig, alakját mély tisztelet övezi.

A görög katolikusoknál emléknapja ma is ünnep,

a római egyház a XVI. században törölte kötelező ünnepei sorából.

A halászok, a révészek, a vízimolnárok védőszentje.

A szegények, elesettek gyámolítója.

A legismertebb legenda szerint egyszer Miklós tudomására jutott,

hogy egy szegény sorban élő család lányait apjuk

paráznaságra kényszerítette, hogy így keressék meg

a házasságukhoz szükséges hozományukat.

Így azonban a lányok soha nem tudtak volna

tisztességben férjhez menni.

Miklós az ablakon keresztül aranypénzt dobott a lányoknak,

így mentve meg becsületüket.

Innen ered az a szokás,

hogy a gyerekek cipőjüket az ablakba állítják

ajándék reményében.

Az európai népeknél kezdetben a Mikulást

(Santa Claus, Pere Noel, Christmas Father...)

hosszú ősz szakállú, csuklyás,

földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták.

Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek

a viktoriánus kor mikulásai.

Szent Miklós ünnepe Amerikában

a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével,

ekkor vált Christmas Fatherré( Karácsony Apó ).

A Mikulás hagyományosan rénszarvas szánon közlekedik,

a finnek szerint egyenesen Lappföldről indul a világ minden tájára.

Az amerikai gyerekek nem csak a Mikulást kedvelik nagyon,

de kedves szánhúzó rénszarvasát is.

Egy amerikai gyermekdal szerint Rudolphot,

a rénszarvast testvérei kicsúfolták piros orra miatt,

a Mikulás azonban őt választotta maga mellé.

Azóta együtt járják a világot,

hogy a gyerekeknek ajándékot vigyenek.

Amerikából a 30- s években (XX. sz) terjedt el

az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, j

oviális, pocakos, mosolygós, rezes orrú

(nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre).

Ruházata is megváltozott:

rövid, prémmel szegélyezett kabátot hord és félhoszú csizmát.

Ajándékosztó kedve azonban változatlanul töretlen.
 

A Miklós napi ajándékozásnak

a magyar néphagyományban is ismertek bizonyos formái.

Dunántúlon terjedt el az a hagyomány,

hogy a fiúk bekormozott arccal, láncot csörgetve jártak az utcákon,

ijesztgették a lányokat, meglátogatták a házaknál a gyerekeket,

a háziaktól pedig apró ajándékot kaptak.

A hagyományos Mikulás ünnep, ajándékozással,

a falvakban csak a XX. század 20-as éveiben terjedt el.

December 13.
Luca napja.

A legenda szerint Szent Luca keresztény vértanú,

az egyház azonban nem tartja valós történelmi személynek.

Neve a latin lux, azaz fény szóból származik.

A Gergely- féle naptárreform előtt az év legsötétebb napja volt.

A magyar néphagyományban nem annyira Szent Luca,

hanem egy rontó nőalak (boszorkány) változata terjedt el.

A legtöbb babona, hiedelem, varázslás ehhez a naphoz kötődik.

Azt tartják ilyenkor szabadon garázdálkodnak a gonoszok.

Az év legsötétebb napja kiváló alkalmat teremtett

a jóslásokra, boszorkányűzésre.

Ezen a napon bizonyos női munkákat tiltottak,

nem volt szabad pl. lúggal dolgozni (mosni), fonni.

Ha ezt megszegték Luca kóccá változtatta a fonalat,

az asszonyokhoz vágta az orsót.

Az udvart felszórták szalmával, szénával.

A háznál eldugták a söprűket, hogy Luca ne tudjon elrepülni vele.

A bunyevácok fokhagymát tettek az ablakba,

ez a rontást távol tartotta a háztól.

Volt ahol az istálló bejáratát is bekenték fokhagymával,

nehogy az állatokban kárt tegyen Luca.

Dívott a Luca- napi alakoskodás is.

Ehhez a naphoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítés.

Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap

csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni,

de karácsony szentestére készen kellett lennie.

Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak,

meglátták a boszorkányokat.

(
A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek.

Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették.

Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött,

megmondta ki lesz a férjük.

Luca napkor vetik a lucabúzát.

A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják,

ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható.

Szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos,

finomnak éppen nem mondható tréfák is.

A Skandináv országokban, ahol a fényre

a hosszú zord tél miatt nagyon vágynak az emberek,

Luca napja lényegesen jelentősebb ünnep, mint nálunk.
 

December 21.
Hitetlen Tamás apostol napja.

Tamás nem hitt Krisztus feltámadásában,

ezért Pünkösd után Jézus megjelent neki, és megmutatta sebeit.

A magyar néphagyományban

az ezen a napon vágott disznó háját eltették,

mert úgy tartották gyógyítja a keléseket.

Másutt attól tartottak, Tamás megöli a baromfiakat,

ezért ezen a napon mézet szenteltettek,

azt adták baromfivész ellen.