Különleges hónap ez a december:

Nemcsak azért mert András naptól karácsonyig

„titkok hava”/24 nap/.

Nemcsak azért mert e hónaphoz fűződik

a legtöbb népi szokás.

Nemcsak azért, mert december 21.

a legrövidebb nap   /télforduló/.

December 22-én reggel fél 7-kor már

hosszabbodnak a napok.

Nemcsak azért, mert ilyenkor felbolydul a város,

tömegek az üzletekben, szupermarketekben.

A vásárlási kényszer uralkodik az embereken

„mert ugye az ünnepnek meg kell adnia a magáét”.
 

Az adventi napoknak szép kísérője

az „adventi koszorú”.

Rajta 4 gyertya:

3 lila, a hit, remény, szeretet és a negyedik a rózsaszín.

Ez a rózsaszín az öröm jele.

Advent első napja:

karácsony előtti 4. hét.

Az első napon advent kezdete,

az egyházi év megnyitása volt.

Azelőtt harangzúgás jelezte, ünnep volt.

Az emberek adventben hajnali misére mentek.

/Angyali mise, fényes mise, roráté./

Sok ember elindult régen – az emlékeket keresve:

csikorgott a hó, vagy esett, a csendet a harangzúgás,

a malacsivítás törte meg /első disznóölések/.

Ady Endre írta 

„a templomba hosszú sorban mentek ifjak, s vének.”

A templomba érve felhangzott a

„harmatozzatok égi magasok”

és mindenki egy kicsit elérzékenyült, magába szállt.

Ahogy Ady Endre írta szép karácsonyi versében

„A mi kedves kis falunkban magába szállt minden lélek”.

A hajnali mise alatt a házat jól be kellett zárni,

az ólakat is, nehogy a boszorkányok kárt tegyenek.

A hajnali mise alatt a lányok

a harangkötélből 3 szálat levágtak

és a hajukba kötötték,hogy sok kérőjük legyen,

illetve farsangkor sok táncosuk.

Gyakran mézet is ettek,

hogy férjet édesgessenek magukhoz.

Adventben szokás volt a pénz elásása,

abban a hitben, hogy az megtisztul.

Majdnem az egész ország területén

a „BETLEHEMEZÉS” a legismertebb szokás volt.

A mai gyerekek az adventi naptár 24 kis kockájából

minden nap egy kis csokit,

vagy cukrot fogyasztanak el,

így is közelebb kerülve a karácsonyhoz. 

   A Jupiter és a Neptunusz együttállása

adventben kedvező a hónap hangulatára.

E hónap fő üzenete

„mutasd meg minden nap a szeretetedet”

Mindenkinek, minden nap jár egy mosoly,

egy simogatás és egy „szeretlek” szó.

A szeretetnek nincs kezdete és vége.

A szeretet örök.

Adventben minden naphoz kötődik

valamilyen hagyomány, szokás,

A legelterjedtebb népszokás:

András, Borbála, Luca, Miklós, Tamás

napokhoz fűződik.

Szt.András apostol: a keleti egyház védőszentje.

Szt. András először csatlakozott Jézushoz,

vele vitte testvérét Pétert is.

Keresztényüldözés idején átlós keresztre feszítették /innen az Andráskereszt elnevezés/.

A honfoglaló magyarok is tisztelték.

3 árpádházi királyunk is volt.

Sok András nevü helységünk van.

/Rábaszentandrás, Zalaszentandrás, stb./

András napkor és utána nem szólt a muzsika

/nem volt esküvő, mulatság/.

Megkezdődtek a disznóvágások /Disznóölő András/.

Andrást megelőző este a lányok

férfi ruhaneműt tettek a fejük alá,

és akivel álmodtak az lesz a vőlegénye.

Előtte böjtölni kellett.

„Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éccakáján”.

Eresz rázogatása: ha búzamag potyogott – gazdag kérő
                                      lesz,
                                      ha rozs potyogott – szegény kérő lesz,
                                      ha pondró, bogár potyogott – jövő                                               évben terhes lesz.

András pogácsa:   3 szem pogácsa, benne a férfi nevével.
                                      Küszöbre téve, amit a kutya utoljára                                   visz el, abban lesz a vőlegény neve.

                       
Borbála nap:
Szt. Borbála a bányászok, tüzérek

és hegyes szerszámokkal dolgozók védőszentje. 

Keresztény hitéért megkínozták, lefejezték.

A hajadonok is védőszentjükké fogadták.
Ezen a napon ajándékozni,

kölcsön adni ruhaneműket nem volt szabad.

Ugyanis ezen a napon szerezték meg a boszorkányok

a rontáshoz szükséges ruhaneműket.

Borbála alakoskodás: A fehér lepelben, fátyolban /női alak/ látogatta a házakat és ott a háziak térden állva „gyóntak”. Gyerek, felnőtt vallott derültség közepette. A jók ajándékot kaptak.


Borbála ág: karácsonykor a nyíló ágból következtettek a termésre, egészségügyi problémákra, férjkeresésre. /Leginkább fűzfa,- cseresznyeág./

Ez a nap a „borfejtő” nap, kivéve Baranyában.

Luca nap:krisztus jegyese /fiatal lányok segítője/
Lucát édesapja megölte,

mert nem ment hozzá pogány vőlegényéhez.

Luca nap – gonosz boszorkányjáró nap.

Ezen kívül jósló nap, tilalom és párkereső nap is.
Seperni nem volt szabad, a seprőt el kellett dugni,

mert a boszorkányok megtalálják.

Nőlátogató nem jöhetett be a házba. Nőknek dologtiltó nap volt.
Kezdetben gonosz volt a Luca, később jóságos.

Legismertebb hagyomány a LUCA SZÉKE

melynek készítése Luca napkor kezdődött.

13-féle fából készült,

minden nap egy műveletet kellett elvégezni

és karácsonyig elkészíteni,

„lassan készült mint a Luca széke”.

Éjféli misén ráállva meglátták ki a boszorkány.

Azután haza kellett sietni és mákot szórni az útra,

amit a boszorkánynak össze kellett szedni.

Addig volt idő a kapukulcs helyére foghagymát tenni,

hogy a boszorkány távol maradjon.

A lányok többféle módon jósolták meg maguknak,

ki lesz a jövendőbelijük.

Pl. 12 gombócot, mindegyikbe egy férfi nevét rejtették.

Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött,

megmondta, ki lesz a férjük.

A Luca-cédulák is ugyanezt a célt szolgálták:

12 nevet írtak rájuk,

egyet minden nap tűzbe vetettek

és amelyik karácsonyra megmaradt,

azon volt a vőlegény neve.

Luca napkor vetik a búzát /ez a Luca-búza/.

Ha karácsonyra kizöldellnek a búzaszemek,

jó termés várható. Az időjárást is sok helyen jósolták.

A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget,

ezek az év egy-egy hónapjának feleltek meg.

Mindegyikbe egy kis sót szórtak és amelyikben elolvadt,

az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.

A Luca-napi kotyoló a jó tojás,

a sok tojás érdekében történt.

A legények a házhoz érkezve „szabad-e kotyolni”.

Ha beengedték őket ülniük kellett egy darabig,

mint a kotlós tyúknak.

Utána elmondták mondókájukat és azzal fejezték be,:

A maguk tyúkja tojdogáljon,

a szomszédé meg kotkodáljon.

Ahol nem engedték be őket ott azt mondták:

a kotlósuk egy csibét keltsen ki,

az is vak legyen,

a tyúkjuk fenekét a boszorkányok foltozzák be.

Szokás volt sok helyen az utcai kapu leemelése

és más helyre lerakása,

vagy szekér szétszedése és a ház tetejére felrakása.

Szokás volt a szomszédolás

„átmegyek a Mamihó egy kis kaporért”,

stb. és ott ment a pletyka.

Kibeszélték a bírót, jegyzőt, sógort, komát,

még a kalácsból a lekvárt is.

Ez Luca napkor nem volt.

Az asszonyok sehova nem mehettek,

nehogy a rontás, vagy boszorkányok áldozatai legyenek.

Szt. Miklós /Mikulás/:

Jótékonykodáson alapul a Mikulás ünnep.

A Szent Miklós legendái az egész keresztény világban ismertek.

Legismertebb a 3 hajadon, eladólány megsegítése.

A télapó Szt.Miklós személyében a kéményen át dobta be

az ajándékot, így megmenekültek a szegénység elől.

Személye mint Mikulás,

a jótevő Mikulás egyre inkább háttérbe kerül

és helyette a Joulupuki Lappföldi Mikulás került előtérbe,

aki Rudolf nevű piros orrú rénszarvasával,

szánkóval közlekedik.

 Régen az égből jött, angyalok, manók,

krampuszok kísérték és megsimogattuk hófehér szakállát.

Mára a Mikulás marketing világ lett, elüzletesedett.

Azért ma is örülnek a gyerekek a jóságos télapónak,

aki jót akar, figyelmeztet és ajándékoz.

Magyarországon Nagykarácsonyban Mikulásház épült,

egész évben nyitva levő mesefalu.

Mikulásképzés folyik és Mikulást lehet igényelni jó pénzért.

Tamás nap: december 21. Csillagászati tél kezdete /télforduló/
Tamás – ő volt, aki kételkedett, mint apostol Jézus megfeszítésében és feltámadásában. Innen ered a „TAMÁSKODÁS”,hiszem ha látom.

Ezen a napon vágott disznó hája orvosság /Tamásháj/

Nem avasodik meg.

Innen ered ”mintha hájjal kenegetnének”.

A hájat keverték gyógyfüvekkel.
Disznóvérrel keverve köszvény ellen használták.
Időt is jósoltak belőle:

Ha a disznó hája vastag, vagy a mája nagyobb

akkor csikorgós lesz a karácsony.
Ha reggel hó esik, karácsonyra is megmarad.

Mivel majdnem minden helyen disznót öltek,

bőségesen volt húsféle élelem

és belőle készült egyéb eltartható étel.

E napon szentelték meg a karácsonyi étkeket,

készülve a karácsonyi ünnepekre.

Ezeken a napokon sok disznótoros tál került cserére.

Ezt a napot el is nevezték Disznóölő Tamás napjának.

A régi idők boszorkányai,

boszorkányperei nagyon sok embert tettek ártalmatlanná

és tettek tönkre.

Pedig már Könyves Kálmán megmondta:

„Boszorkányok pedig nincsenek” –

„pedig voltak és vannak” őseink hittek benne és a maguk módján védekeztek ellenük.

A boszorkányok ellensége a szenteltvíz és a fokhagyma.

Szentelték a házat, istállót, ólakat, a kisgyermek bölcsőjét,

állatokat, kiscsibét, kotlóstyúkot, vetés előtt a magot,

használták betegségek, ficamok ellen

és ott ahol már emberi tehetség segíteni nem tudott.

A pap házhoz ment ha szükséges és ezért „lélekpénzt” kapott.
Szentelték a búzát, gyertyát, barkát, sonkát, bort, stb.

Ma is használjuk a rossz elűzésére a szenteltvizes-áldást.

Szentelés az esküvőkön, születéskor,

terményáldáskor, házszenteléskor,

szobor avatáskor, autóút szenteléskor- áldáskor,

stb. még a házakat is szentelik.

Boszorkányperek:

Emlékszünk még a híres szegedi boszorkányperre,

hosszú ideig tartott. A per alatt többen is meghaltak.

Végül 12 főt elevenen megégettek.

Mi volt a vád ellenük?    

                        - ördöggel és boszorkányokkal való                                      szövetség
                                     - seprővel Gellérthegyre repültek
                                       /lovagoltak/
                                     - bűbájos italok keverése
                                     - rontás – szemmel verés.

Magyarországon

Boszorkányszövetség működik

/bejegyzett szövetség/. /Rontáslevétel, jóslás/
Ünnepeik: Gellérthegyi boszorkányünnep
                      Szt.György nap – Luca nap

Karácsony napján az esthajnalcsillag feljövetele után

sor került az ünnepi vacsorára.

Előbb a gazda kiment, levegőbe lőtt,

hogy a gonosz szellemeket elriassza.

A vacsorát állva fogyasztották.

Első fogás mézbe mártott fokhagyma volt,

gonosz, boszorkányűző szándékkal.

Nemcsak ették a fokhagymát,

de az ajtót, ablakot is bekenték.

Vacsora után egy almát annyifelé vágtak,

ahányan az asztalnál ültek, mondván:

olyan összetartó legyen a család, mint az alma volt.

Némely helyen a vizes-vödörbe tettek almát

és a vizet iszogatták, hogy egészségesek legyenek.

Sőt az állatoknak is adtak belőle

szintén egészségmegőrző célzattal.

Karácsony este kántáltak, azaz énekelve köszöntötték a házak lakóit. Este a gyerekek kántáltak, utána éjfélig a legények, leányok, majd éjféli misére mentek.
A pásztorok ostort pattogtattak, a kanász a kürtöt fújta „Gonoszelhárító zajcsapás”.
Fenyőfa a karácsony egyetemes szimbóluma. Hiszen karácsonyról hallván, a csillogó díszű kivilágított fenyő jelenik meg először lelki szemeink előtt. „A fény fája: a luc-fenyő”.
A betlehemezés volt a legnépszerűbb misztérium játék. Célja: várjuk a világ megváltóját, a kis Jézus megszületését.
Karácsony napja a családé, a szeretet, a béke, az összetartozás szent napja. Dologtiltó nap volt. Semmiféle munkát nem végeztek. /Még a szemetet sem vitték ki./

Szent János napja: december 27.
A borszentelés ideje. A szentelt boroknak mágikus erőt tulajdonítottak. /János-napi bor/ Szent János áldása, a búcsúzáskor megivott utolsó pohár borral kapcsolatos.
Szilveszteri szokások, hiedelmek célja: hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, állatállomány szaporulatát, a termés bőségét. Persze a fiatalok, eladó lányok férjhezmenési lehetőségei is napirenden volt /ólomöntés/.
Aprószentek ünnepe: december 28.
Heródes megölette a kis fiúgyermekeket abban a hitben hogy köztük van Jézus – a leendő zsidók királya.

Decemberi népi időjárás jóslatok:
Márton nap ha fényes – hideg tél lesz.
Márton nap ha lúd a jégen, karácsonykor vízen poroszkál.
Ha Katalin kopog, karácsony locsog.
Ha András napján esik, 40 napig esik.
Ha Erzsébet megrázza pendelyét, karácsonykor hó lesz.
Ha Elza /dec.1./ napján éles szél van, 40 napig szeles lesz az idő.
András napi hó, a termésnek nem jó.
Ha a december végig lágy, esős, termés csak meglehetős.
Ha december elején enyhe idő – kemény tél lesz.
Ha december delején hideg idő – gyenge tél lesz.
Ha Miklós napján havazik – a karácsonyi időjárást mutatja.
Ha karácsony napján napos idő, jó termés, bor várható. /Száraz nyár/
Ha szilveszter éjszakáján ragyognak a csillagok, gazdag termés várható, ha esik rossz termés lesz.