Miért pont 365 napból áll egy év?

Valójában 365,256 napból áll egy év, (ennyi ideig tart amíg

a Föld megtesz egy teljes kört a Nap körül)

de mivel nem tarthatunk negyed napot, ezért

ezeket a negyed napokat összeadjuk és

4 évente ezért tartunk szökőévet.

Miért szoktunk nyújtózni ébredés után?

Míg az ébresztőóra a tudatunkat rázza fel az álomból,

addig a nyújtózkodás testünknek, alvó izmainknak üzeni,

hogy ideje felkelni.

Bővebben: alvás közben az izmok is pihennek, regenerálódna

(ezért is fontos a testépítőknek egy-egy edzés között

a kellő mennyiségű pihenésre is gondot fordítani),

ám reggelre a mozgás hiánya miatt merevek lesznek.

Ezen segít a nyújtózás, meg persze azon is, hogy újra

felpörögjön a vérkeringésünk és ismét felgyorsuljon a szívverésünk,

éjszaka ugyanis az egész szervezet takarékon van.

Miért nem születünk zöld vagy kék hajjal?!

A haj természetes pigmentje a melanin – ami az eumelanin

(fekete vagy barna) és a pheomelanin (szőke vagy vörös) arányától függ.

Az emberi haj végső színe ennek a két anyagnak az arányától függően

áll össze, és a kérdésre válaszolva:

azért nem lehet kék vagy zöld hajú egy ember,

mivel ezekből a színekből nem lehet kék vagy zöld színt kikeverni.

Miért nem látunk soha galambfiókákat az utcákon?

A kérdés maga rendkívül érdekes, hiszen olykor még

kacsafiókákkal is nagyobb eséllyel találkozik az ember a belvárosban,

mint galambfiókával, pedig a galambok aztán tényleg mindenhol ott vannak.

A válasz azonban mégis egyszerű, a galambfiókák ugyanis

nem hagyják el a fészküket felnőtt korukig,

így amikor kirepülnek a fészekből már lehetetlen megkülönböztetni őket

a felnőtt galamboktól, ezért tűnik minden galamb ,,egyidősnek”.

Miért nem fagynak szét a fák télen?

Egy fa súlyának közel felét a benne található víz adja.

Ennek okán pedig jogosan merül fel a kérdés,

hogy egy önmagát melegíteni képtelen „élőlény”

hogy nem fagy szét a hideg téli napokon?

A válasz a fák szövetében keresendő, amik a tél közeledtével

elkezdenek cukrot feloldani, melynek eredményeképpen

sikerül átvészelniük a sokszor súlyos mínuszokkal járó téli napokat.

Ha egy fa szöveteiben nem keletkezik elegendő cukor,

akkor a sejtek elfagynak és kikristályosodnak,

melynek eredményeképpen a fa elhal.

Miért vacog a fogunk, ha fázunk?

Az agyunkban, pontosabban a hipotalamuszban található

a test hőszabályozó központja, ez vezérli a szervezet védelm

i mechanizmusait kihűlés ellen

. Az első ilyen védelmi akció a vérkeringés átrendezése:

a végtagokban összeszűkülnek az erek,

csökken a véráramlás intenzitása, ezzel pedig a test hőleadása.

Ilyenkor érezzük azt, hogy nagyon hideg a kezünk-lábunk –

és valóban az, a bőrfelület akár 30 fokra is lehűlhet,

hogy ennek árán a test belső hőmérséklete ne csökkenjen.

A következő védelmi mechanizmus a didergés és fogvacogás.

Ez valójában egészen apró, nem tudatosan irányított izomrángásokat jelent.

Az izommozgás pedig hőt termel.

Vagyis amikor látványosan fázunk és vacogunk, azzal valójában

felmelegítjük a testünket.

A hőtermeléssel, és a végtagok felmelegedésével azonban

óhatatlanul is megnő a pulzus, kitágulnak az erek,

és megnő a hőleadás, ez pedig azt jelenti, hogy a didergés-vacogás,

csak átmeneti időre képes segíteni és hátráltatni a kihűlést.

Miért nem ragad bele a pók a saját hálójába?

A pókok látszólag könnyedén szaladgálnak fel-alá hálójuk szálain,

amely halálos csapda sok más ízeltlábú számára.

Arra, hogy ők maguk nem ragadnak bele mesterművükbe –

ami lássuk be, eléggé kínos volna –

egészen egyszerű a magyarázat: nem minden szál ragadós.

A kerekhálók esetében például csak a spirál alakban tekeredő

fonalak tapadnak, a háló közepe, ahol a pók zsákmányára várakozik,

a sugárirányú “küllőfonalak” valamint azok a szálak,

amelyek a hálót a környezethez (növényhez, házfalhoz, stb.) rögzítik,

nincsenek ragacsos anyaggal bevonva.

Márpedig a pók csak ezeken a fonalakon közlekedik.

Miért kék az ég?

Az ég a Rayleigh-féle fényszórás miatt kék.

A Napból érkező fény “beleütközik” a levegő molekuláiba,

és minden irányba szétszóródik.

A szórt fény mennyisége nagyon erősen függ a rezgésszámtól,

tehát a fény színétől.

A nagy rezgésszámú kék fény tízszer jobban szóródik,

mint a kis rezgésszámú vörös fény.

E miatt a szórt fény miatt látjuk az eget kéknek.

Miért csak éjszaka világítanak a csillagok?

Valójában a csillagok éjjel-nappal ragyognak,

ám napközben a Nap sugarai teljesen „blokkolják” a fényüket,

ezért nem látjuk őket ragyogni, csak éjszaka.

Miért keserű az uborka?

Az uborka „ősei” a trópusi erdők árnyékában fejlődtek ki,

ennek megfelelően pedig nem kifejezetten rajong a túlzott napsütésért.

Túlzott napsütés hatására ugyanis túl sok

cucurbitacin nevű anyag termelődik az uborkában,

ami végső soron keserű ízhez vezet.

Leegyszerűsítve tehát: minél tovább hagyjuk érni a napon az uborkát,

annál keserűbb lesz.