A pisztácia tápláló gyümölcs, kiváló választás azok számára,

akik a kalóriatartalomra is figyelnek.

Az alábbi tények talán segítenek meggyőznek arról,

miért kell napi étrendünkbe beiktatnunk ezt a száraz gyümölcsöt!

Tények a pisztáciáról (Pistacia vera):

származása és összetevői

 A pisztácia egy gyümölcs, melynek héja száraz,

kemény és tojás alakú, magja pedig ízletes.

Botanikus elnevezése Pistacia vera, egy gyümölcsöző fa,

mely Szíriából, Görögországból,

Iránból és Nyugat-Ázsiából származik.

Eleinte Ázsia nyugati részén termesztették,

majd Közép-Iránon keresztül eljutott a Földközi országokba.

Európában ekkora már nagyon népszerű volt

a Római birodalom terjeszkedésének hatására.

A pisztáciafák átlagosan 10 m magasra nőnek,

sivatagi fák, ami megmagyarázza, hogy miért élnek Nyugat-Ázsiában.

A pisztácia egy ehető diófajta.

A pisztácia fák a magas sótartalmú talajban is gyorsan növekednek,

egy fán egy évben körülbelül 50 kg pisztácia mag terem,

legnagyobb termelője és exportőre Irán.

A pisztácia tápanyagtartalma

és jótékony egészségi hatásai

 A pisztácia egyedülállóan értékes kombinációja több tápanyagnak.

Itt van néhány tény a pisztácia tápanyagtartalmáról.

Lássuk először a kalóriákat.

Egy csésze pisztáciában kb. 713 kalória van.

Ebből 512 kalória zsírokból származik.

A zsírok nagy része egyszeresen telítetlen zsírsav.

A pisztácia arginin tartalma

A pisztácia valóságos arginin raktár,

mely fontos szerepet játszik a szervezet anyacsere folyamatában,

továbbá segít a nitrogén-oxid szint növelésében.

És ez miért fontos?

Mert a nitrogén-oxid megakadályozza,

hogy a vérerek falain koleszterin rakódjon le.

Az arginint, ismertebb nevén L-arginint egy csodamolekulának tartják,

mely testünk nagyon sok folyamatának működésében segít.

Egyszeresen telítetlen zsírsavak

Az egyszeresen telítetlen zsírsavak nem válnak telítetté a testben.

Ezen kívül nem rakódnak le a vérerek falaira.

Leegyszerűsítve, ők a jó fajta zsírok,

melyek könnyen elégnek, és nem halmozódnak fel.

Ezek a zsírsavak nagy mennyiségben jelen vannak a pisztáciában.

A pisztácia csökkenti a szív

és érrendszeri betegségek

kialakulásának esélyét

Számos kutatás azt mutatja,

hogy a pisztácia csökkenti a vérben lévő koleszterin szintet.

A koleszterin a fő bűnös a legtöbb szív rendellenesség kialakulásában.

Ajánlott naponta 50-80 g pisztáciát fogyasztani,

ezáltal csökkenthetjük

a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.

A pisztácia csökkenti a stressz hatásait

A pisztácia 10%-al csökkenti a stressz okozta magas vérnyomást.

Ez a pisztácia egyik legfontosabb jótékony hatása.

A pisztácia gazdag fehérjében

és antioxidánsokban

A pisztácia antioxidáns raktár,

ezek az anyagok megelőzik a test sejtjeinek károsodását.

Ha a szervezet antioxidáns szintje magas,

a sejtek elhalása és a rák kialakulásának esélye is csökken.

A pisztáciában a következő antioxidánsok vannak jelen:

A vitamin, E vitamin és lutein.

Fehérjében is gazdag, mely a test felépítésében is segít.

Ez éppen elég meggyőző ok arra,

hogy a pisztáciát napi étrendünkbe foglaljuk.

A pisztácia ásványi anyag tartalma

Fél csésze pisztácia biztosítja

a szervezetünk számára szükséges ásványokat,

például a kalciumot, a vasat, a magnéziumot és a rezet.

 Ez a nyugat-Ázsiából származó egzotikus száraz gyümölcs

mennyire fontos a szervezetünk számára.

Apró, dióízű magocskák

Az egyik legrégebbi ismert fűszernövény,

több mint ötezer éve termesztik.

Afrikában és a Közel-Keleten vadon él,

betakarítása nehézkes, mert a magok könnyen a földre hullanak.
Az ázsiai konyha alapfűszere,

a legtöbb szezámmagot Kínában és Indiában termelik.

Az üzletekben a leggyakoribb a hántolt szezámmag,

de vásárolhatjuk hántolatlan formában is.

Kevésbé gyakori, de nagyon különleges és finom 

a fekete szezámmag.

Egészségvédő szezámmag

Több kalciumot tartalmaz, mint a tej,

és a magvak közül a legnagyobb fehérjeforrásként tartják számon.

Aminosavakban is rendkívül gazdag, de vasat és proteint is

nagy mennyiségben tartalmaz.

Erősíti a szívizmot és az idegrendszert.

Székrekedés esetén is jól használható,

de máj- és epebántalmakat is enyhít,

sőt a koleszterinszintet is csökkenti.

Kimutatták, hogy a rosszindulatú sejtek

burjánzását megakadályozó hatása is van.

Olaját masszírozáskor bázisolajként is használják,

rendkívül jó hatással van a bőrre, sok E-vitamint tartalmaz.

De vigyázat, a szezámmag az arra érzékenyeknél

allergiás reakciókat válthat ki.

A szezámmag szülőföldjén

Szószokat, curryket, fűszerkeverékeket ízesítenek vele

Ázsiában és a Közel-Keleten egyaránt.

A tahini (szezámpaszta) alapanyaga,

amiből a finom csicseriborsó krém, a humusz készül.

Ázsiában nagyon sokféle szezámos édességet készítenek

olajban kisütött gombócok és krémek formájában is.

Japánban az asztalon találhatjuk a gomasszió (gomasio) nevű ízesítőt,

amit pirított szezámmagból és sóból állítanak össze.

Nem csak Ázsiában, de Kelet-Európa több országában,

Afrikában és Dél-Amerikában is kedvelt a halva,

mely nem más, mint szezámmag, cukor, méz, olajok

összekeverésével készült, olajos magvakkal,

kakaóval megbolondított édesség.

Mire használjuk?

Szórjuk a hamburger buci tetejére

 vagy díszítsünk vele házi pogácsákat.  
Rántott húsok vagy zöldségek panírjába,

húsgombóc beborítására is használhatjuk.
Érdemes kipróbálni salátákba is.

A ropogós, zabpelyhes, szezámos müzliszelet igazán egészséges rágcsálnivaló.

Ha különlegességet szeretnénk készíteni,

a szezámmagot pirítsuk kicsit elő száraz serpenyőben.

Forrás: édenkert.hu

mindmegette.hu