Oldalak

Elefántcsont

 

Az elefántcsont (vagy ivor)

az indiai vagy afrikai elefánt agyaraiból,

azaz specializált, fogzománcot nem, csak dentint tartalmazó

metszőfogaiból nyert sárgásfehér színű, csekély átlátszóságú anyag.

Az indiai elefántcsont csavarulatosabb, puhább,

mint az afrikai, ezért ennek az értéke is kisebb.

A legdrágább elefántcsont a Sziámból származó nehéz,

vöröses színű, lágy és finom szemcséjű, áttetsző elefántcsont.

A múltban először használati tárgyak anyaga volt,

később egyre inkább dísztárgyak anyagává vált.

Napjainkban a műanyagok kiszorították a használati tárgyak anyagai közül.

 

Az elenfántcsont

már régen is igen nagy népszerűségnek örvendett a szoborkészítők között,

mivel tömör, kemény, ámde mégis jól fűrészelhető,

faragható, véshető, csiszolható anyagról van szó

Egyiptomi és asszíriai domborműveken is látható,.

 Izraelben, ahová a föníciaiak révén jutott el ez a nyersanyag,

falak és bútorok kirakására hasznosították.

 

HOMÉROSZkét fő művében, az Iliászban és az Odüsszeiában is

említ elefántcsontból készült használati tárgyakat, fegyvereket.

 

A keresztény korban az elefántcsontművelés központja Bizánc volt.

A Konstantin császár idejében készült szobrok nagy része elpusztult,

azonban több diptichont is találtak ebből az időből.

Ezek a művek igen fontosak voltak a keresztény szobrászat számára.

 

 

Azonban nem csak szobrokat készítettek belőle,

hanem használati tárgyak díszítére is használták őket (például ládákon,

valamint Maximianus püspök 6. századi székén Ravennában).

A 9. században az elefántcsont átjutott az Alpokon,

azonban a helyi művészet még igencsak a bizánci hatás alatt állt.

Ezekben az országokban többek között ereklyeszekrényeket,

házi oltárakat, szentek szobrait, püspöki botokat,

ékszerszekrényeket, piperetárgyakat, kard- és tőrmarkolatokat,

kürtöket, serlegeket és egyéb fegyver-, és bútordíszeket készítettek belőle.

 A 18. századtól kezdve a kézi megmunkálást felváltotta az esztergályozás.

Ebben a korszakban leginkább az elefántcsontra festett miniatűr arcképeket kedvelték.

elefántcsont-faragás

szobrok, díszítések, dísz- vagy használati tárgyak faragása,

kialakítása elefántcsontból.

 

 

 

Elefántcsont hozzászólásai

Szólj hozzá

Kereső
 
 

 

 

" Barát,
aki
éltünkbe
hoz száz
örömet
és csodát,
ha van
barátod,
majd
meglátod
egyre
szebb lesz
a világ."
 


" Add meg
minden
napnak
az esélyt,
hogy
életed
 legszebb
napja
legyen."



" Van úgy,
hogy,
megváltoznak
a szavak,
mert nem
tudjuk
mit hoz
a holnap.
Árkokat
ás amik
elválasztanak,
vagy hidakat
emel, amik
még jobban
összekötnek."



" Van az
emberi
szívnek egy
halk szavú,
előkelő
vendége
néha: az
emlékezés."



Az élet attól
szép,hogy
bármi
megtörténhet,
és attól
nehéz,hogy
meg is
történik."



" Milyen
öröm
örömet
okozni,s az
emberek
mégis
milyen
ritkán
szánják rá
  magukat. "
/ Németh
   László /



" Egy kedves
szó olyan,
mint a
 tavaszi
napsütés."



" Az a tudat,
hogy
szerethetsz
és szeretnek,
olyan
 melegséget ,
gazdagságot
az életnek,
amit
semmi más
nem pótol. "



" Ha szeretnek
olyan,mintha
kétfelől
sütne ránk
a Nap."




" A sok kis
jelentéktelen,
egyszerű
gesztus teszi
elvislhetővé
az életet.
Egy mosoly,
egy érintés,
egy szó,
kedvesség és
törődés. "



" A nagy
szavak
nem érnek
semmit.
Elszállnak
mint az
őszi szél.
De a
szeretet,
ha szívből
 fakad
elkiséri az
embert,
ameddig él."



" A boldogság
az élet apró
dolgaiban
rejlik.
Aki nem
figyel,
annak
számára
láthatatlan
marad. "




" Mennyi
szín és
furcsaság
az élet,
mindez
mennyi
  emlék és
   remény."


 

0.01 mp