Elefántcsont

Az elefántcsont (vagy ivor)
az indiai vagy afrikai elefánt agyaraiból,
azaz specializált, fogzománcot nem, csak dentint tartalmazó
metszőfogaiból nyert sárgásfehér színű, csekély átlátszóságú anyag.
Az indiai elefántcsont csavarulatosabb, puhább,
mint az afrikai, ezért ennek az értéke is kisebb.
A legdrágább elefántcsont a Sziámból származó nehéz,
vöröses színű, lágy és finom szemcséjű, áttetsző elefántcsont.
A múltban először használati tárgyak anyaga volt,
később egyre inkább dísztárgyak anyagává vált.
Napjainkban a műanyagok kiszorították a használati tárgyak anyagai közül.

Az elenfántcsont
már régen is igen nagy népszerűségnek örvendett a szoborkészítők között,
mivel tömör, kemény, ámde mégis jól fűrészelhető,
faragható, véshető, csiszolható anyagról van szó
Egyiptomi és asszíriai domborműveken is látható,.
Izraelben, ahová a föníciaiak révén jutott el ez a nyersanyag,
falak és bútorok kirakására hasznosították.

HOMÉROSZkét fő művében, az Iliászban és az Odüsszeiában is
említ elefántcsontból készült használati tárgyakat, fegyvereket.
A keresztény korban az elefántcsontművelés központja Bizánc volt.
A Konstantin császár idejében készült szobrok nagy része elpusztult,
azonban több diptichont is találtak ebből az időből.
Ezek a művek igen fontosak voltak a keresztény szobrászat számára.

Azonban nem csak szobrokat készítettek belőle,
hanem használati tárgyak díszítére is használták őket (például ládákon,
valamint Maximianus püspök 6. századi székén Ravennában).
A 9. században az elefántcsont átjutott az Alpokon,
azonban a helyi művészet még igencsak a bizánci hatás alatt állt.
Ezekben az országokban többek között ereklyeszekrényeket,
házi oltárakat, szentek szobrait, püspöki botokat,
ékszerszekrényeket, piperetárgyakat, kard- és tőrmarkolatokat,
kürtöket, serlegeket és egyéb fegyver-, és bútordíszeket készítettek belőle.
A 18. századtól kezdve a kézi megmunkálást felváltotta az esztergályozás.
Ebben a korszakban leginkább az elefántcsontra festett miniatűr arcképeket kedvelték.
elefántcsont-faragás
szobrok, díszítések, dísz- vagy használati tárgyak faragása,
kialakítása elefántcsontból.









