Érdekes kérdések 2.
Milyen állat a szirén, a griff,
a kentaur, a szfinx és a szatír?

Egyik sem valóságos állat, mesékben, mítoszokban szerepelnek.
A szirén félig nő, félig hal. A mitológia szerint a szirének egy szigeten éltek. Énekükkel magukhoz csalogatták a hajósokat, a hajók zátonyra futottak és összetörtek. Ithaka királya, a leleményes Odüsszeusz csak úgy kerülte el a szerencsétlenséget, hogy hajósai fülét viasszal betömte, magát pedig erősen az árbochoz kötöztette.
A griff sasfejű, szárnyas oroszlán, a babiloni és egyiptomi mitológiából került elő a görögökhöz. Az élet győzelmét jelképezte a halál felett. Griffek őrizték az ismeretlen északi földek aranyát. Mint az erő jelképei, gyakran láthatóak középkori címereken is.
A kentaur félig ló, félig férfi. A kentaurok a monda szerint Thesszália hegycsúcsain éltek. A bölcs Kheirón és Pholosz kivételével mind részegesek voltak, asszonyokat raboltak, vadállatokra vadásztak. Az ókorban a kentaur a fékezhetetlen természeti erőket jelképezte.
A szfinx nőfejű szárnyas oroszlán. A titokzatosság jelképe volt az ókori népeknél. A Thébai környékén lakó Szfinx az arra járóknak ezt a talányt adta fel: Miféle lény az, mely reggel négy lábon, délben két lábon, este három lábon jár? Aki nem tudott kérdésére válaszolni, azt megölte. Végül Oidipusz fejtette meg a rejtvényt? Az ember az, mert gyermekként négykézláb mászik, felnőttként két lábon jár, öregkorában pedig botra támaszkodva. E talány megoldása után a Szfinx szakadékba vetette magát.
A szatír félig ember, félig kecske. A szatírok vidám mitológiai lények: a bor és szőlő istenének, Dionüszosznak (Bacchusnak) kísérői voltak, gondtalanul élvezték életüket a természet ölén.
Ki az a Valentin?

Valentin a 3. században élt Rómában,
és az egyik legnépszerűbb középkori szent volt,
merész és romantikus természetű.
Claudius császár annak idején megtiltotta,
hogy a katonák házasodjanak,
Valentin atya azonban a továbbra is összeadta a szerelmes párokat.
Emiatt aztán halálra ítélték.
Egy másik legenda szerint
a szerelmes Valentin küldte az első Valentin-napi üdvözletet.
Amikor a börtönben raboskodott, beleszeretett a börtönőr lányába.
Mielőtt kivégezték, levelet írt kedvesének „Valentinodtól” aláírással.
Az angolban a mai napig él ez a kifejezés.
Mi a szaloncukor története és különlegessége?

A szaloncukor ősét, a fondant cukrot a 14. században a franciák találták fel.
Magyarországon a németek közvetítésével terjedt el a 19. században.
Eleinte házilag állították elő, majd a 19. század végén
a Stühmer csokoládégyár és a Gerbaud cukrászda
gépiesítette a készítési folyamatot.
Ma gyakorlatilag csak a magyarok díszítik a karácsonyfát szaloncukorral,
ezért ez a termék hungarikumnak tekinthető.
Ha valaki prüszköl,
miért mondják, hogy egészségére?

Ez bizony furcsának tűnhet a mai gyerek fülének,
mert azt tapasztalja, hogy a nátha, az influenza jár tüsszögéssel,
ami pedig minden, csak nem az egészség jele.
Vagy száz esztendővel ezelőtt azonban tubákoltak az emberek.
Dohányport dugtak az orrukba, és harsányakat tüsszögtek.
Ez akkor olyasféle szenvedélynek számított,
mint ma a dohányzás vagy az ital.
Ahogy ma koccintanak, és egymás egészségére kívánják az italt,
úgy cserélhettek tubákot dédapáink,
és kívánhatták egymás egészségére
. Ebből a szokásból maradt a mindenkori tüsszentés utáni
"Egészségére!".
Mondani sem kell, hogy a nyálkahártya dohányporral való ingerlése
minden,csak nem egészséges.
A tüsszentés a szervezet önműködő védekezése,
más szóval reflexe a nyálkahártyára került por vagy más,
oda nem való dolog gyors eltávolítására.
Ennek a reflexnek fölösleges igénybevétele (méghozzá ilyen erőszakos módon,
nikotintartalmú, pácanyagokat is tartalmazó, tehát nemcsak ingerlő,
hanem némileg maró, mindenesetre erősen izgató porral)
azt eredményezheti, hogy a közönséges,
mindennapi ingerre nem váltódik ki a reflex;
az orr tüsszentőképessége gyengül,
tehát nem távolítja el azokat az anyagokat, amelyek pedig károsak.
Az is nagyon valószínű,
hogy a dohányporral tömött orr elveszti szaglóképességét.
Vagyis az erőszakkal kiváltott tüsszentés
éppen nem egészségére szolgál az illetőnek,
csakúgy nem, mint a pálinka, amit egészségére kívánnak.
Mint sok minden egyebet, az "egészségére" szólást is a szokás őrizte meg.
Hogy hangzik Alfred Nobel végrendelete?

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította.
Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy,
hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek
a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, t
ovábbá az irodalom legjobbjai és az a személy,
aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli.
A végrendelet szövege
„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni:
a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fze képez egy alapot,
amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként,
akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.
A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani,
amelyeket azután a következőképpen kell megosztani:
egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén;
egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén;
egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan,
illetve az orvostudomány területén;
egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez
a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá;
egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet,
illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért,
az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért,
a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”
Kicsoda Europe?

Europe, Agenor főníciai király lánya olyan szép volt,
hogy Zeusz, az istenek és emberek atyja beleszeretett.
Zeusz egy bika alakját öltötte magára,
és amikor a lány felült a hátára, átúszott vele a tengeren,
és Kréta szigetére vitte.
Ott született tőle három fia:
Minósz, Szarpédón és Rhadamanthüsz.
A görögök Európé nevét adták a világrésznek, amelyhez Kréta tartozik.
Mi a hippokratészi eskü?

Ezt az esküt tartják az orvosi etika alapjának, az orvosi eskü szövege. Hogy hangzik?
"Esküszöm Apollonra, az orvosra és Asklepiosra és Hygieriára és Panakeiára
és az összes istenekre és istennőkre -
tanúkul híva fel őket - hogy meg fogom tartani képességem
és szándékom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt...
Diaetetikus rendeléseimet képességem és szándékom szerint
a betegek hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára.
És halált okozó szert nem fogok senkinek sem kiszolgáltatni,
még kérésére sem, sőt ilyenféle tanácsot sem fogok adni,
és hasonlóképp nem fogok adni nőnek sem magzatelhajtószert (csapot)...
És nem fogok vágni még kőbetegségben szenvedőket sem,
hanem útjukból kitérek majd azon mesterembereknek,
akik ezt a gyakorlatot űzik.
És ahány házba csak belépek, a betegek hasznára fogok belépni,
távol tartva magamat minden egyéb szándékos és kárt okozó jogtalanságtól,
főleg pedig a nemi visszaélésektől, úgy női, mint férfi testtel,
mind a szabadokkal, mind pedig a rabszolgákkal szemben.
És ha olyat látok vagy hallok orvosi kezelés közben
vagy akár a therapia körén kívül az emberek életéről,
amit nem szabad kifecsegni, azt el fogom hallgatni,
abban a véleményben, hogy az efféle dolgokat
szent titkok módjára kell megőrizni..."
Ezt az esküt tartják az orvosi etika alapjának.
Csakhogy nem Hippokratész tollából származik.
Az eskü megtiltja az orvosoknak, hogy magzatelhajtást és
sebészi beavatkozást végezzenek, és a halálba segítsék a betegeket.
Az orvosok megígérik, hogy amit látnak és hallanak, azt titokban tartják.
Ki volt Hippokratész?
Hippokratész görög orvos volt, i. e. 460 körül született Kos szigetén.
Aszklépiosztól, a gyógyítás istenétől származtatták.
Annyi bizonyos, hogy ősi hagyományokkal rendelkező orvoscsaládban született.
Aszklépiosz jelképe a botra tekeredő kígyó,
a gyógyszerészek szimbóluma.
Hippokratészt tartják a modern orvostudomány megalapítójának.
A betegségekért nem az isteneket tette felelőssé,
hanem az ésszerű orvosi magatartást hangsúlyozta,
mely megfigyelésre és a betegségtünetekre támaszkodik.
Megváltozik az eskü?
Brit és amerikai orvosok a hippokratészi elvekre épülő
orvosi etikai kódex megújítását készítették elő Londonban.
Nézetük szerint eljárt fölötte az idő, és az új eskü szövegét
a napi élet gyakorlatához igazítanák.
Egyébként Magyarországon senki sem tesz fogadalmat a hippokratészi esküre.
Az orvosegyetemek mindegyikén eltérő a szövege az orvosi fogadalomnak.






