Érdekes kérdések 4.
Mire jó a selyemfűméz?

A selyemfűméz igazi hungarikum, mivel csak Magyarországon kapható.
A Duna-Tisza közén, az alföldi erdők szélén vadontermő selyemfű
(további nevei: selyemkóró, papagájvirág, vaddohány)
nektárját tartalmazza,
vagyis más mézekkel ellentétben nem virágporból van.
A többi méztől abban is különbözik, hogy lassabban kristályosodik.
Virágai kellemes illatúak, termése pedig tollas madárhoz hasonlít,
ezért nevezik papagájvirágnak is.
Régebben felvetődött,
hogy termését textilipari célra lehetne használni,
mint a gyapotot, de aztán az ötletet elvetették.
A selyemfűkóró gyorsan szaporodó, a talajban mélyen gyökerező,
nehezen irtható gyomnövény.
Az említett tulajdonságai miatt kártékonynak tartják,
de nektárja, a jellegzetes illatú selyemfűméz
jó hatással van az egészségre.
Érdemes minden reggel egy teáskanálnyit elfogyasztani belőle.
Erősíti a szervezetet, szénhidráttartalma órákig egyensúlyban tartja a vércukorszintet,
így csökkenti az étvágyat, megnyugtat,
és javítja az összpontosítás és a kitartás képességét.
Kúraszerűen fogyasztva csökkenti a vérnyomást.
Mire jó a pemetefű cukorka?

A pemetefű emésztéssel és megfázással kapcsolatos enyhébb problémákon segít.
Anyagcsere-fokozó és étvágyjavító hatású,
de köptetőszerként is használható, mivel oldja a nyálkát a hörgőkben,
így elősegíti annak felköhögését.
Keserűanyagot tartalmaz,
ezért a belőle főzött tea nagyon keserű,
de cukorka formájában kellemes ízű,
hatása lassan elszopogatva jobban érvényesül.
A gyógyászatban a leveleket
és a felső szárrészeket szokták a pemetefű esetében hasznosítani.
A pemetefű a Földközi-tenger vidékén és Közép-Ázsiában őshonos.
Itthon a kertben március végén érdemes elvetni.
Fénykedvelő, jól tűri a meleget, a szárazságot,
a téli hidegre azonban érzékeny.
Szedése virágzáskor ajánlott: leveleit le kell szedni,
rácson megszárítani, majd zárt edényben tárolni.
Hogyan készül az illóolaj?

Az illóolaj a növény különböző részeiben halmozódik fel,
a növényi szervezet működésének melléktermékeiként.
Tartalmazza például a gyökér, a fás részek, a kéreg,
az ágcsúcsok, a levelek, a virágok, az érett és éretlen termések, a magok.
Mintegy másfélezer növényfajtából állítanak elő illóolajat,
főleg magasabbrendű, virágos növényekből.
Minőségüket meghatározza a talaj, a növény életkora,
az éghajlat, a szedés ideje. Illatuk annyira élénk,
hogy milliós nagyságrendű hígításban is érezhető.
Desztillációval
A növény részeit felaprítják, majd lepárló üstbe helyezik,
és vízgőzt engednek alá. A gőz az illóolajat magával ragadja,
végül az illóolajjal telítődött gőz lehűl, és az olaj kicsapódik.
Kivonással
Zsiradékkal bekent üveglapra helyezik a növényi részeket,
vagyis zsíros oldószerrel (például olajjal, zsírral, faggyúval) kivonják az illóolajat.
Az illóolajjal telítődött zsírnak pomádé a neve. Ebből vonják ki a tiszta illóolajat.
Milyen mese fűződik a teához?

Egy buddhista pap, bizonyos Bodhidharma,
szigorú önmegtartóztatásra adta a fejét.
Éjjel-nappal imádkozott négy éven keresztül.
Ekkor már nagyon kimerült volt,
de mivel önkínzó életmódját képtelen volt feladni,
levágta és a földre dobta szemhéjait.
Magasrendű cselekedete miatt jutalmat nyert az égtől:
szemhéjaiból teacserje sarjadt.
Bodhidharma lehajolt, és amikor megkóstolta a leveleket,
szellemileg annyira felfrissült, hogy folytatni tudta szent meditációját.
A teafogyasztás szokása tanítványaira is átragadt.
A buddhizmusban a hosszú meditáláshoz szükséges
csendes belső elmélyülés és a lelki fegyelem elvezet a belső ürességhez,
amely megvilágosodást hoz.
A tea növeli a kitartást, segítségével a cél elérhetővé válik.
Egy másik történet szerint az i.e. 3. században a Sárga császár
(Sen Nang) csészéjének forró vizébe a szél egy tealevelet fújt,
így a császár lett az első teafogyasztó.
Milyen mese fűződik a mentához?

A görög mitológiában egy különös történet szól a menta keletkezéséről.
Élt egyszer egy szép nimfa, Mintha volt a neve,
az árnyékbirodalom volt az otthona.
A lány szerelembe esett Hádésszal, az alvilág istenével,
akinek felesége Perszephoné volt.
Egyszer Perszephoné véletlenül rátalált a szerelmesekre,
s haragjában addig tiporta a lányt, míg az darabokra szakadt.
Testének darabjaiból sarjadt ki a gyógyító menta növény.
Mi a levendula története?

A Földközi-tenger melléki mediterrán területekről származik.
A Kárpát-medencében a középkorban jelent meg,
és a kolostori füveskertek jellegzetes növénye lett.
A felhasználásáról szóló első írásbeli adatok körülbelül 2500 évesek.
Egyiptomban és Perzsiában parfümként,
illetve a múmiák balzsamozásához használták.
A rómaiak a levendulaolajat alkalmazták fürdőzéshez,
a levegő illatosítására és fűszerként.
Az arabok kezdték el tudatosan termeszteni és nemesíteni,
és i. e. 600 körül már Itáliában, Franciaországban
és a Pireneusi-félszigeten is háztáji növénnyé vált.
Széles körben kedvelték kellemes illata,
nyugtató és frissítő tulajdonsága, rovarűző és fertőtlenítő hatása miatt.
Fertőzések elleni védekezés céljából járványok idején is használták:
erősen hittek benne,
hogy a csuklóra kötözött levendulacsokor megóvja viselőjét a betegségtől.
Olaját felületek fertőtlenítéséhez
az I. világháborúban a francia kórházakban alkalmazták.
Magyarországon Bittera Gyula
gyógynövényszakértő kezdte elsőként termeszteni
1924-ben a levendula egyik Franciaországból származó,
illóolajban különösen gazdag alfaját.
Illata nyugtató, feszültségoldó hatású.
Főzete gyógyítja a rovarcsípést.
A halántékba dörzsölve alkalmas a fejfájás csillapítására,
aromalámpából párologtatva segít az alvászavarokon.
Egy stresszes nap végén ellazít, elűzi a fáradtságot.
Ki volt Avicenna?

Avicenna időszámításunk elején élt, perzsa filozófus,
matematikus, asztrológus, metafizikus, alkemista volt,
mestere a geometriának és az orvoslásnak.
Egyike volt azoknak, akik elsőként írták le részletekbe menően
az emberi csontvázrendszert, és pontosan ábrázolta a jobb és bal agyféltekét.
Már 10 éves korában kívülről tudta a Koránt és néhány filozófiai értekezés tartalmát.
16 éves korától foglalkozott gyógyítással,
később a leghíresebb muszlim orvosok közé tartozott.
450 különböző témájú könyvet írt,
ezek többsége a filozófiáról és a gyógyításról szól.
Filozófiája főleg Al-Farabi, Arisztotelész és Platón bölcseletén alapult.
Leghíresebb műve A gyógyítás könyve (Canon Medicinae).
Ebben leírja, hogy az emberi szervezet egészséges,
beteg vagy e kettő közötti állapotban lehet.
. Az időjárás és az évszakok
hatással vannak az egészség és a betegség alakulására.
Az egészség védelme érdekében étrendeket, tornagyakorlatokat ír elő.
Több mint 800 állati, növényi és ásványi eredetű gyógyszert mutat be
. A fájdalomcsillapításnak többféle módját ismerteti
(pl. hűtés, vegyi kezelés). Az összes ismertebb betegséggel foglalkozik.
Az orvosok fejedelmének tartották,
10 kötetes Kánonját közel 500 éven keresztül orvosi tankönyvként használták.
Mi a do-in?

A do-in a hagyományos kínai orvoslás önmasszázsmódszere.
Nyomást gyakorolunk testünk egyes pontjaira,
így aktivizáljuk az energiapályákat (meridiánokat),
aminek hatására blokádjaink feloldódnak és energiával töltődünk fel.
Izmaink elernyednek, vérkeringésünk felpezsdül,
figyelmünk javul, éberebbé válunk.
Szervezetünk immunrendszere erősödik, bőrünk feszesebb lesz.
A do-in akkor a leghatékonyabb, ha nem tart tovább 1,5 percnél.
Az ujjbegyek és a tenyér végig érintkezik a bőrrel,
a nyomás ritmikus, vagy egyenletes és folyamatos.
Töltődj fel energiával!
A tenyered közepén található pont stimulálásával feltöltheted energiaraktáraidat.
Jobb kezed tenyerét bal hüvelykujjaddal, lassú, köröző mozdulatokkal
és erőteljes, ritmikus nyomással masszírozd kb.
1 percig, majd ismételd meg a gyakorlatot a bal tenyereden is!
Még jobban erőre kapsz, ha az ujjaidat is megmasszírozod,
egyenként, a hüvelyk- és a mutatóujjad közé fogva, az alsó ízülettől az ujjbegyekig.
Ébresztő!
Pillanatok alatt kipattan reggel a szemedből az álom,
ha a bal tenyeredet a köldököd fölé helyezed,
majd befeded a jobb kezeddel, és körkörös mozdulatokkal
1 percig végigmasszírozod a köldököd körüli területet.
A vérkeringésed és az anyagcseréd fokozódik, tested és elméd feléled.
Mit jelent a "bacilus" szó?

A bacilus szó pálcikát jelent.
A baktérium másik elnevezése, a formája után kapta a nevét.
A baktériumokat Antony Leeuwenhoek (1632-1723)
holland természettudós fedezte fel,
aki előszeretettel használta mikroszkópját a természet felfedezése céljából.
Például megvizsgálta vele a bolhákat, a gyapjúfonalat, foglepedékét,
az esővizet, így pillantotta meg a szabad szemmel nem látható
pálcika alakú élőlényeket.
A bacilusok megfigyelésén aligha juthatott túl,
például még nem volt tudomása róla,
hogy ezek a parányi lények például megerjesztik a gyümölcsöket,
megsavanyítják a tejet, illetve betegségeket okozhatnak.






