A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó,

meleg vérű gerinces állatok.

Mellső végtagjaik szárnyakká módosultak.

A madárfajok nagy része ma is repülő életmódot folytat.

Testüket tolltakaró borítja.

Csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak.

Fogak helyett csőrrel rendelkeznek.

A madarak mintegy 10 ezer fajjal

a gerincesek második legnépesebb osztálya.

Ebből Magyarország madárfajainak listája közel 400 fajt sorol fel.

albino cardinal

A madarak alkalmazkodtak a repüléshez.

A mellső végtag szárnnyá alakult.

Az erős repülőizmok eredése

a mellcsonton kiemelkedő tarajon található.

Tollaik a bőr származékai,

a szárny- és faroktollak a repülésre és a kormányzásra szolgálnak.

Szivacsos szerkezetűek a csontjaik, ezért könnyebbek.

A repülés nagy izommunkát igényel,

ezért van szükségük fejlett légzésre és keringési rendszerre.

A madarak között egyaránt találhatunk

növényevőket, ragadozókat, és dögevőket.

A magevők fontos szerepet játszanak az egyes növények elterjesztésében,

ugyanis ürülékükkel nagyobb területre hordják szét a magokat.

A nektárral táplálkozó madarak

a táplálékul szolgáló növény megporzásában játszanak

nélkülözhetetlen szerepet (főleg a trópusokon).

Ezek között gyakran nagyon szoros koevolúciós kapcsolat figyelhető meg:

a növényt kizárólag egyetlen madárfaj képes megporozni,

amely pedig csak a növény nektárjával táplálkozik.

Ilyen kapcsolat figyelhető meg például számos kolibrifaj esetében.

A ragadozók főleg rovarokra, kisebb emlősökre,

más madarakra vadásznak.

A vízimadarak a prédaállatok populációinak szabályozásán kívül

fontos szerepet játszanak a vízpartok talajának megújításában.

Ez különösen a tengerpartok,

tengeri szigetek tápanyagszegény talaján

kolóniákban fészkelő fajoknál fontos.

A partvidéktől távoleső szigeteken gyakran madarak töltik be

az egyébként emlősök által elfoglalt ökológiai fülkéket,

mivel az emlősök oda nem voltak képesek eljutni.

Tipikus példa erre az Új-Zéland szigetén őshonos kereru,

vagy a mára már kihalt moák.

Fészeklakó

A fészeklakó madarak általában csupaszon (csekély tollazattal),

fejletlenül kelnek ki, a szülők még sokáig gondozzák őket.

Mivel a fiókák még nem önállóak és nem tudnak repülni,

nagyrészt fákon fészkelnek,

hogy az utódok védve legyenek a ragadozóktól.

Kevés tojást raknak, mert a szülők nem tudnak sok fiókát gondozni.

Fészekhagyó

A fészekhagyó madarak fiókái képesek követni anyjukat

kikelésük után és önállóan táplálkoznak

. Általában talajszinten fészkelnek.

Blue Bayou by Tarrby

spinifex pigeons

Harpy Eagle