Érdekes, véletlen felfedezések...
Véletlen felfedezések érdekes története

A szerelmes sebész
William Steward Halsted baltimore-i sebészprofesszor
szerelmes volt műtősnőjébe, a szépséges Caroline Hamptonba,
érzelmeit azonban mélyen titkolta a nála 20 évvel fiatalabb lány előtt.
Egy véletlen esemény azonban igencsak próbára tette ezeket az érzelmeket.
Miss Hampton kezén a fertőtlenítésre használt szublimáttól
ekcéma keletkezett, amely minden kezelés ellenére rosszabbodott.
1890 végén már egyáltalán nem tudott a műtőben dolgozni.
Bejelentette hát a tanárnak, hogy otthagyja a kórházat és más foglalkozást keres.
A szerelmes Halsted elviselhetetlennek találta a gondolatot,
hogy a lánytól elszakadjon.
A hirtelen támadt ijedelemtől szárnyakat kapott a képzelete
és zseniális ötlete támadt. Mi volt ez az ötlet?
A professzor rendelt egy pár különösen vékony,
a kéz bőréhez hasonlóan rugalmas gumikesztyűt Caroline számára.
Ílyen kesztyűt addig nem ismert az ipar, így Caroline volt az első a világon,
aki műtőben gumikesztyűben jelent meg.
A kesztyűk kímélték a kezét, így továbbra is a műtőben maradt mindaddig,
míg a professzor elvette feleségül.
A kesztyűk pedig befutották saját karrierjüket,
mindmáig elmaradhatatlan kellékei a sebészetnek (is).
A mérges kertész

Egy Monier nevű francia kertész
hosszú éveken keresztül szállított pálmákat és más növényeket Angliába.
A cserepek nagy része útközben mindíg összetört.
Mérgében elhatározta, hogy újfajta cserepeket eszkabál,
a törékeny agyag helyett vasdrótból.
Kosárkákat csinált hat sodronyfonatból,
és kívül-belül körülöntötte őket kavicsbetonnal, hogy még tartósabbak legyenek.
A kísérlet annyira bevált, hogy találmányát 1861-ben szabadalmaztatta.
Mi volt ez a találmány? A vasbeton

Percy LeBaron Spencer (1894-1970)
a Raytheon Co. kutatólaborjában egy radaralkatrész elõállításával kísérletezgetett.
Egy alkalommal a 2.45 GHz frekvenciájú elektromágneses hullám hatására
a zsebében lévõ csokoládé megolvadt
A 2.45-ös éppen olyan, minta láthatatlan rádióhullám
vagy a látható fény,a különbség a hullámhosszban rejlik.
A csokiolvadásos eset után egy "speciális dobozt" képeztek ki.
Ez a ma szinte mindegyik háztartásban fellelhetõ
mikrohullámú sütő
Démont látott
Dr. Albert Hofmann a bázeli Sandoz-laborban
az anyarozs származékainak alkaloida összetevõit vizsgálva
"botlott bele" az LSD-be.
A svájci kémikus öt évig nem szentelt figyelmet ennek,
de 1943. április 16-án a kémiailag elõállított,
általa LSD-25-ként jegyzett "szerbe" belekóstolt.
Megszédült, abba kellett hagynia napi munkáját.
Tudományos újságjában körülírta kényelmetlen érzéseit.
Fantasztikus látomásokat, a színek kaleidoszkópszerû látványát vetette papírra.
2006-ban nálunk is megjelent a Bajkeverõ csodagyermekem címû könyve,
onnan (is) tudjuk: az LSD pszichikai hatása kiszámíthatatlan.
Eleinte gyógyászati célból kísérleteztek vele,
a 60-as években kultuszdrognak számított.
Riasztó tény:Hofmann LSD mámorban
a szomszédját boszorkánypofájú szerzetnek látta.
A Beatles a Lucy In The Sky With Diamond címû különös dalát
az LSD ihlette, és a Hair-ben is megénekelték a drogos kábulatot

Egy San Franciscó-i fagyos éj terméke a jégkrém
A gyümölcsös jégrudat vagy - krémet San Franciscónak,
közelebbrõl a 11 éves Frank Eppersonnak köszönhetjük.
A fiúcska 1905-ben szódapor, víz és gyümölcs elegyét
egy rudacskán a pitvarban felejtett.
Azon az éjen rekord hideget mértek, a mixtúra reggelre megfagyott.
Másnap Frank belenyalt az édességbe, de a titkát 18 évig õrizte,
1923-ban eppsicle néven szabadalmaztatta a jeges nyalókát,
mely az amerikaiak szerint naranccsal ízesítve csúcs.
Epperson késõbb gyermekei kérésére popsicle-ra változtatta "találmányát" .
Még az elhunyt Beatles-komponista,
John Lennon nevét is õrzi az egyik alfaja, a karamellás-kekszes jégkrém.

Ennyit számított a törzsvásárló kritikája
A burgonyachips George Crum szülötte.
A félig indián, félig fehér amerikai boltos
a Saratogához közeli Moon's Lake House-ban
1853.augusztus 24-én mérgében állította elõ.
Elõzmény? Egyik törzsvevõje visszaküldte a burgonyáját,
melyet vastagnak, agyagosnak titulált.
Crum olyan vékonyra szeletelte a krumplit, amennyire lehetett,
és kiszárította. Vevõje kolosszálisnak nevezte a készítményt,
amelyet Saratoga chips néven védtek le.
Haszontalan tudomány, amely végül hasznos lett
A „behatárolt gondatlanság” elve azon véletlen felfedezések (baklövések) leírására használatos,
amelyek végül az emberiség javára szolgáltak.
A legismertebb példa Alexander Fleming,
aki baktériumokkal folytatott kísérletezése közben szabadságra ment.
Figyelmetlenül egy piszkos Petri-csészét hagyott a laboratóriumi mosogatóban.
Visszatérésekor azt tapasztalta, hogy a baktériu- mok vígan tenyésztek az egész csészében,
kivéve azt a pontot, ahol penész képződött.
Felfedezése két dolgot eredményezett:
1) a penicillint és
2) Mrs. Fleming fölvett egy takarítónőt.

Feltaláló: egy holland hajóskapitány
Idő: 16. század
Előzmény:
A könnyebb szállíthatóság érdekében hevítéssel sűrítette a bort,
hogy a rendeltetési helyen majd víz hozzáadásával állítsa helyre.
Nagy felfedezés:
A tömény bor jobb, mint a vízzel visszahígított.
Eredmény:
A holland brandewijn, azaz „égetett bor” ma már csak brandy néven ismert,
mert néhány pohárka felhörpintése után képtelenség kiejteni, és a mixer nem értené a rendelést.

Feltaláló: Horace Wells
Idő: 1844
Előzmény:
A kéjgázt, azaz a dinitrogén-oxidot hajdan társasági kikapcsolódás céljára használták,
mert élvezői mulatságosan vihogtak.
A fogorvos Wells egyik barátja azonban egy kéjgázos bemutatón túl
nagyot szippantott, és elvágta a lábát.
Nagy felfedezés:
A barát nem érzett fájdalmat.
Eredmény:
A dinitrogén-oxid , a kéjgáz az egyik első orvosi érzéstelenítőszer lett.

Feltaláló: Constantin Fahlberg és Ira Remsen
Idő: 1879
Előzmény:
Fahlberg a Johns Hopkins Egyetemen kőszénkátrány-származékokat vizsgált,
majd laboratóriumából vacsorázni ment.
Nagy felfedezés:
Valamelyik ételt különösen édesnek találta, és rájött,
hogy ennek a kezére fröccsent egyik vegyi anyag az oka.
Kiderült, hogy ez a vegyület ráadásul kalóriamentes is.
Eredmény:
Több millió dollártól fosztotta meg Remsent és az egyetemet,
miután titokban szabadalmaztatta nagy horderejű felfedezését, a szacharint.

Feltaláló: James Wright
Idő: 1943
Előzmény:
A második világháború alatt a General Electric mérnöke szilikonolajat bórsavval vegyített,
hogy olcsó gumipótlót találjon harckocsik hernyótalpához, bakancsokhoz stb.
Nagy felfedezés:
Kudarcot vallott, de a tudósok pompásan szórakoztak a félresikerült termék pattogtatásával
és nyújtogatásával, amikor épp nem arra használták,
hogy képregényfigurákat másoljanak át vele papírlapokra.
Eredmény: A gyerekeket is pompásan szórakoztatja a „pattogó gyurma ”.

Feltaláló: Thomas Adams
Idő: 1870
Előzmény:
Egy dél-amerikai fa tejnedvével kísérletezett, hogy a gumi helyett alkalmazza.
Sorozatos kudarcok után elkeseredésében bekapott egy darabkát belőle.
Nagy felfedezés: Ízlett neki!
Eredmény:
Az Adams-féle New York No. 1 lett a világ első tömeggyártású rágógumija

Feltaláló: William Perkin
Idő: 1856
Előzmény:
Perkin gyógyszert keresett az egyik rettegett betegség, a malária ellen.
Nagy felfedezés:
Mialatt laboratóriumában szintetizálni próbálta a malária ellen hatásosnak bizonyult kinint,
véletlenül fölfedezte a mályva árnyalatú színezéket.
Eredmény:
Nem foglalkozott tovább a maláriával,
és aranybányára lelt a mesterséges színezékek gyártásában.

Feltaláló: Alastair és Jean Carruthers
Idő: 1987
Előzmény:
A házaspár egy halálos méreg kis adagjával kezelt kancsalságot,
görcsös szemhéjrángást és más szemhéjizom-rendellenességeket,
és eközben érdekes mellékhatásra lett figyelmes.
Nagy felfedezés:
A ráncok mintegy varázsütésre eltűntek.
Eredmény: A botox jóvoltából divatba jött a kifejezéstelen arc.

Feltaláló: A Pfizer gyógyszergyár kutatói
Idő: 1992
Előzmény:
Egy walesi falucskában folyt egy angina pectoris elleni tabletta kipróbálása.
A készítmény a szorító szívtáji fájdalommal szemben hatástalan volt.
Nagy felfedezés:
A kísérletben részt vevő férfiak mégsem akarták abbahagyni a gyógyszer szedését.
Eredmény: A tudósok egészen más célra hozták forgalomba a Viagrát.






