A világ legbonyolultabb rendszere, az emberi test feltérképezésében

még a szakembereknek is komoly adósságaik vannak,

az átlagember pedig szinte semmit sem tud arról,

hogyan is működik az agy, a szív vagy a máj.

Ezért is lehet meglepő, ha egy-egy számadatban

leegyszerűsítve nyerünk megközelítő ismereteket szívünk működéséről,

légzőrendszerünk bámulatos összetettségéről

vagy éppen emésztőrendszerünk hatékonyságáról.

  Megdöbbentő, érdekes információk:

1. Bár az agyunk a testünk tömegének csupán 2 százaléka, ez a szervünk használja fel a véráramban keringő oxigén 20 százalékát.

Az emberi szervezet minden szervébe, szövetébe a vér szállítja a szükséges tápanyagokat, elsősorban az oxigént. Mivel az idegsejtek oxigénigénye különösen nagy, az agy pedig több mint 10 milliárd idegsejtet tartalmaz, ez a szervünk igényli a legtöbb oxigént. Az agy idegsejtjei néhány percnyi oxigénhiányos állapot után végleg károsodnak vagy elpusztulnak, ezt az állapotot nevezzük stroke-nak vagy szélütésnek.

2. Az ember kb. 1 cm-rel magasabb reggel, mint este.

Hihetetlennek tűnik, de tényleg így van, bárki kipróbálhatja, akár az ajtófélfánál jelölve a reggeli és esti magasságát. A különbség vélhetően abból adódik, hogy éjszaka, amikor testünk tömege nem terheli a gerincoszlopunkat, kissé megnyúlunk, így a reggeli mérésnél magasabbnak bizonyulhatunk. Napközben a nyomás hatására mind a csigolyáink egymással érintkező rostos porclemezeinek vastagsága, mind a gerincoszlopot egyben tartó, illetve mozgató szalag- és izomrendszer abszolút hosszúsága csökken. Előbbi pusztán a gravitáció, utóbbi a napközbeni izomtónus-fokozódás hatására cselekszik így – vonja le a következtetést az urbanlegends.hu blog írója.

3. A szív olyan nyomást fejt ki, mellyel akár 9 méterre is kilőhetné a vérlemezkéinket.

Azt a nyomást, melynek ellenében a bal szívkamra kilöki a vért, artériás vérnyomásnak nevezzük. Ezt a lökéshullámot tapinthatjuk ki a pulzusunkon. Az artériás vérnyomás állandóan változó mennyiség, melynek legnagyobb értékét szisztolés vérnyomásnak nevezzük, ez érvényesül a kilökési fázis csúcspontján.

4. A gyomrunk belseje 3-4 naponta megújul, mivel a régi feloldódik a gyomorsavban.

Mivel a gyomorsav nem más, mint sósav, nem meglepő a maró hatás következménye. Az emberi gyomor 24 óránként körülbelül 2 liter gyomorsavat termel. A maró hatástól a gyomorfalat az úgynevezett mucin védi meg, ez teszi lehetővé, hogy a gyomorsav ne marja ki a gyomrot.

5. A leheletünkben 4000 különböző molekula van.

Hogy mennyire összetett a leheletünk, elsősorban nem azért fontos, mert a szájszag szinte végtelen variációjának lehetőségét hordja magában. A különböző betegségek diagnosztizálásában felbecsülhetetlen jelentősége lehet a kilélegzett levegő elemzésének. Az 1980-as évek óta fejlesztett „elektronikus orrot” jelenleg is alkalmazzák a rák vagy az asztma kiszűrésére.

6. A 60. életévünk környékén elveszítjük az ízlelőbimbóink 50 százalékát.

Ízlelőbimbóink amúgy sem hosszú életűek, a körülbelül 6000 „példány” körülbelül 10 napig él, majd újak nőnek helyettük. Érdekes, hogy csecsemőkorban viszonylag kevés ízlelőbimbónk van, gyerekkorban egyre nő a számuk, majd körülbelül negyvenéves kortól következik az az életszakasz, mikor az elpusztult ízlelőbimbóink helyett egyre kevesebb új bimbó indul növekedésnek.

A víz,
az emberi test fő alkotóeleme.

Átlagosan egy felnőtt emberi test 60%-a víz.

Ez a mennyiség két jól elkülönülő helyen található

• - a sejtjeinkben
• - a sejtjeinken kívül:
  • • a sejtjeink közötti térben
  • • vérünkben és egyéb testfolyadékokban

• A test által tartalmazott vízmennyiség függ az életkortól.

A kisgyerekeknél a víztartalom magasabb (75%), mint a felnőtteknél.
Ez a vízmennyiség egy idős személynél akár 50%-ra csökkenhet.

A víztartalom változhat a testösszetétel függvényében is (sovány vagy kövér testtömeg). Az izmok több vizet tartalmaznak, mint a testzsír.

Ezenkívül minden létfontosságú szervünk tartalmaz vizet változó arányban. Az agy (73%), a tüdő (83%), a szív (73%), a máj (71%) és a vese (79%) nagyobb mennyiségű vizet tartalmaz, mint a csontok (31%).

• A test víztartalma függ továbbá a nemtől, a fizikai aktivitástól és az éghajlattól is.

 

Forrás: ötvenentul.hu