Este behunyod a szemed, elalszol,

és az álmok világában találkozol Vele.

Ám egy napon történik valami.

Egy napon kilép az álmaidból,

és melléd szegődik. Valósággá válik.

És ekkor különös dolog történik.

Már nem jelenik meg álmaidban.

Nem találkozol vele éjjelente, nem beszélsz vele álmaidban.

De ez nem csoda.

Hiszen kilépett onnan, belépett való világodba.

Csitáry-Hock Tamás

Nem szabad haraggal lefeküdni. (...)

Ha kedvesünk az éj leple alatt váratlanul távozna az élők sorából,

a következő éveinket nagyban befolyásolná az a körülmény,

hogy milyen hangulatban feküdtünk le aznap este.

Ehhez hasonlóan, minden egyes alkalommal,

amikor kilép az ajtón, jusson eszünkbe,

hogyan éreznénk magunkat, ha sosem térne vissza.

Bocsánat, hogy ilyen morbid dolgokról beszélek.

Persze nem szeretném, hogy naponta ezen rágódjunk,

csupán azt javaslom, hogy ösztönösen mindig úgy váljunk el tőle,

mintha ez lenne az utolsó alkalom, hogy látjuk egymást.

Richard Templar

Időnként, miután az egész napot azzal töltöttük,

hogy igazán lényeges dolgokról beszélgettünk,

kell egy este, amikor teljesen érdektelen dolgokról fecsegünk.

Mark Stevenson

Jön egy nap.

Aminek a reggelét éppúgy utálod, mint az összes eddigit.

Ám a napkelte és a napnyugta között történik valami.

És este már másként gondolsz a következő reggelre.

Mert abban a reggelben már nem csak kötelességek várnak rád,

hanem más is. Valaki más.

Aki miatt szép az ébredés, szép a nappal, kellemes a munka,

nem nyűg a feladat, és csodálatos az élet.

Aki miatt már álmodban is a reggelt várod,

hogy újra találkozz vele, hogy hallhasd hangját,

érezd érzéseit, láthasd szemeit.

Akinek ma is szépet, jót szeretnél adni kincseidből,

hogy szebbé tehesd életét.

És a reggel többé már nem nyűg,

a reggel többé nem kötelesség,

a reggel már Ő.

Létezik ilyen reggel.

Csitáry-Hock Tamás