A farsanghoz kapcsolódó szokások

– a busójárás, a jelmezbálok és a nagy lakomák –

többsége (általában) februárra tevődik.

A bálokon, mulatságokon nemcsak díszes ruhakölteményekkel,

hanem a magyar konyha hagyományos receptjeivel is találkozhatunk.

A legtöbb helyen ilyenkor a zsíros ételeket

és a bőséges lakomákat kedvelik, hogy jó legyen a termés,

és kövérre hízzanak a háziállatok.

Az Északi-középhegység falvaiban húst, pogácsát, friss töpörtyűt,

kolbászt és káposztát kínálnak farsang idején.

A bőséges kínálatban persze

országszerte megjelennek az édességek,

és sehol sem hiányozhat

a farsangi időszak jellegzetes finomsága,

a fánk,

amelynek sok helyen mágikus erőt tulajdonítottak,

ezért az első süteményt kiszárították, porrá törték,

és később gyógyszerként a beteg állatok ételébe keverték.

Külföldi fánkok

A farsangi fánk - vagy szalagos fánk - és a csöröge

hazai süteményeink, de a fánkot természetesen 

megtaláljuk más nemzeteknél is.

Svájcban nagy és lapos, igen ropogós, csörögére emléztető fánkot készítenek,

Rómában Szent József napját ünneplik fritella (vagyis fánk-) sütéssel.

Ott a leves után eszik, üresen. Ha már krémmel is megtöltik, bigne a neve.

Süssünk fánkot!

Sokan megőrülnek érte, mégsem sütnek fánkot,

mert úgy gondolják, hogy túlságosan is időigényes és bonyolult.

Pedig ha megismerjük a fánksütés csínját-bínját,

rájövünk, hogy nem is akkora ördöngősség az egész!

Fánksütés lépésről lépésre

Hozzávalók:

50 dkg liszt, 1 tojás, 4 evőkanál olvasztott vaj,

1 kocka élesztő, 2-2,5 dl langyos tej, 2 ek cukor, csipet só

1. Kimérjük a hozzávalókat.

A lisztet átszitáljuk, ettől a tészta különösen lágy lesz.

A tejet meglangyosítjuk, hogy könnyebben megkeljen majd az élesztő.

2. A lisztet keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a tojást

és a felfuttatott élesztőt, és konyhai robotgéppel összekeverjük.

Az olvasztott vajat a legvégén, kanalanként adjuk hozzá a tésztához.

3. Amikor elkészültünk a gyúrással, a tésztát meleg helyre

(pl. radiátorra vagy annak közelébe) tesszük és egy órán át kelesztjük. 

4. A megkelt tésztát kilisztezett deszkára tesszük és kb. 1 cm vastagra nyújtjuk.

5. A kinyújtott, téglalap alapú tésztát félbe hajtjuk

és mégegyszer finoman átnyújtjuk.

Ez valójában maga a trükk, így keletkezik a szalag!
 

6. A félbehajtott tésztából könnyű kézzel kiszaggatjuk a fánkokat.

7. A fánkokat egy tiszta konyharuhával lefedjük és fél órán át tovább kelesztjük.

Célszerű egy picit bemelegíteni a konyhát, különben a tészta összeeshet.    

8. Ha mindent szabályosan csináltunk,

a kiszaggatott fánkok közel másfélszeresükre nőttek.

9. Forró, bő olajban elkezdjük kisütni a fánkokat.

Érdemes félidőig fedő alatt, majd fedő nélkül sütni,

hogy a tészta mindenhol átsüljön.

Aki mégis fél a kelt tésztától, de odavan a fánkért,

nem kell lemondania erről a finom téli desszertről.

A túrófánk sütőporral készül, ráadásul pillanatok alatt,

és gyakorlatilag elronthatatlan.

Gyerekjátéknak is nevezhetnénk, de a forró olaj miatt ezt mégsem tesszük.

Szóval kezdők bátran próbálkozzanak vele,

de gyerekek legfeljebb a tészta kikeverésében segédkezzenek!

Tölthető és tunkolható

Minden fánkra igaz, hogy valamilyen mártással,

lekvárral vagy töltelékkel az igazi.

Legnépszerűbb kísérő a baracklekvár,

amit gazdagíthatunk kevés rummal vagy rumaromával,

de nagyon finom hozzá más fanyar dzsem is.

Meggy, ribizli vagy feketeribizli mennyei hozzá,

de édesszájúak készíthetnek hozzá vaníliasodót,

csokiszószt vagy karamellöntetet is!

Töltelék is kerülhet a fánkokba,

ezt sütés után nyomjuk bele habzsákkal.

Szinte bármilyen rém kerülhet bele, ízlésünk szerint!

Gesztenyerém, csokikrém, és persze bármilyen lekvár,

de fontos, hogy ne legyen túl darabos, hanem inkább kissé folyós,

hogy könnyen a kisült süteménybe nyomhassuk.

Forrás: mindmegette.hu