Február (régiesen Februárius) az év második hónapja

a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos,

szökőévekben pedig 29 napos.

Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a.

A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át.

Az Arvisurák szerint Jégbontó hava.

A népi kalendáriumban böjt előhava .

A január és a február volt az utolsó két hónap,

amit hozzáadtak a római naptárhoz,

mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak

eredetileg nem kapott hónapot. Február a nevét Februusról,

a megtisztulás római istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó

Februa ünnepről, amely február 15-én zajlott.

Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül

a legtöbb bál, mulatság, lakoma.

Kányádi Sándor: Február

Reggel

Reggel
az ember
ki se lát,
annyi, de annyi
jégvirág
nyílott az éjjel
az ablakon.
És szánkáz a szél
az utakon.

Délfelé

Ereszt
az eresz:
csöpp-csöpp-csurr!
Izzad a hó és
kásásul.
Fázik a hóember,
didereg.
Kacagnak rajta
a verebek.

Estefelé

Bújnak a cserepek
alá a verebek:
csip-csirip.
Hideg van, hideg a
mindenit!
Az ablak üvege
citeráz, szaporáz.
Az ajtón ijedt kis
szelecske kotorász.
Brummog az erdő is,
dörmögő hanglemez.
Morog a medve.
ébredez.

Weöres Sándor: A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
-Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
fák közt szétfürkésszek-e?
lesz-e málna, odu-méz?
ez a kérdés de nehéz!

Babits Mihály: Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs!
Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
s úgy néztem a gyertyák közül
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
Tél közepén, Balázs napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
aki hozzád imádkozott
fölémhajolva, ahogy ott térdeltem az
oltár előtt, kegyes szokás
szerint..."

Kányádi Sándor
Február hónapja

Február hónapja
azért olyan kurta,
fogyatékján már a
kolbász meg a hurka.

Márpedig a télnek,
azt mindenki tudja,
nemcsak kívül, bévül
is kell a jó bunda.

Addig tart tehát, míg
akad a padláson,
minek jó étvággyal
a nyakára hágjon.

De ha már se gömböc,
se kolbász, se hurka,
február hónapja
magát összehúzza.

Mintsem hogy tengődjék
spenóton, salátán,
inkább egy-két nappal
hamarabb odébbáll.

Fölül az utolsó
ródlira, szánkóra,
nehogy még a hó is
kifogyjon alóla.

Donkó Sándor: Bohóc

Ez a krumpli nem az orrom,
bár most az orromon hordom,
farsang van, jó tréfa az,
ha a zsűri rám szavaz.
Bohóc vagyok én a bálon,
a táncot is megpróbálom,
ha nagy cipőm fenn akad,
a publikum rám kacag...
A fődíj egy dobostorta,
bohócnak való az azvolna,
hogyha talán megnyerem,
lisztes számmal elnyelem...

Rajzpapír

 ~ Zelk Zoltán ~

Óriási rajzpapír

a fehér hó arra ír,

arra rajzol képeket,

ahogy rajta lépeget,

ahogy jobbra-balra megy

ez a vidám vörösbegy.

Mellette fut a rigó,

de ha elolvad a hó,

ha megjő a kikelet,

ő rajzol majd képeket,

zöld krétával füveket,

kopasz ágra rügyeket.

***

Hóvirág

 ~ Zelk Zoltán ~

Tél eleje, tél közepe:

havas a hegyek teteje,

sehol egy árva virág -

zúzmarás a fán az ág.

Ám télután egy reggelen,

csoda történik a hegyen:

kibújik a hóvirág,

s megrezzen a fán az ág.

Öröm rezzen ágról ágra:

itt a tavasz nemsokára,

kizöldülnek mind a fák -

Isten hozott, hóvirág!

***

Télkergető

 ~ Osvát Erzsébet ~

Fuss, te tél!

Fuss, te tél!

Jön a Tavasz, utolér.

Jön óriás

sereggel,

hóolvasztó meleggel.

eső dobol

hátadon,

a Nap sem lesz pártodon.

Hányszor mondjam,

tűnj el gyorsan,

szépszerivel, míg lehet.

Mert ha vársz - hát jaj neked!

***