Február (régiesen Februárius) az év második hónapja

a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos,

szökőévekben pedig 29 napos.

Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a.

A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át.

A népi kalendáriumban böjt előhava

(vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel.

A január és a február volt az utolsó két hónap,

amit hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál

ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot.

Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta,

illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről, amely február 15-én zajlott.

Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül

a legtöbb bál, mulatság, lakoma.

• február 1.: A köztársaság napja Magyarországon

• február 2.: Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

• február 3.: Szent Balázs ünnepe

• február 4.: Rákellenes világnap

• február 14.: Szent Bálint napja

(„Valentin-nap”, a szerelmesek ünnepe)

• február 21.: Az anyanyelv nemzetközi napja

• február 29.: A ritka betegségek napja

Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján

a katolikus templomok körül sok helyen körmenetet tartanak,

és közben zsoltárokat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is.

A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya

megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat.

A gyertyaszentelő ünnepéhez hagyományosan

különféle tavaszjóslatok kapcsolódnak.

Az európai hagyomány szerint ha a barna medve - egyes helyeken a borz -

gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából

és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább,

mert hosszú lesz a tél.

Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz.

Február 14-e Szent Bálint napja (Valentin-nap),

a szerelmesek védőszentjének ünnepe.

Az angolszász országokban alakult ki az a hagyomány,

hogy ezen a napon a szerelmesek, a jó barátok és mindazok,

akik szeretik egymást kisebb ajándékokkal

(képeslappal, virággal, színes léggömbökkel, szívekkel)

lepik meg egymást.

Általában februárra esik a karnevál, vagyis farsangi felvonulás.

A leghíresebb a riói karnevál és a velencei karnevál,

Magyarországon pedig a busójárás.

(Egyes években ezek az ünnepségek március elejére esnek.)

Február 3-án, Szent Balázs napján volt szokás a balázsolás,

amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték,

hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék.

Máshol a pap a beteg gyermekek álla alá két gyertyát tett keresztbe

és imát mondott.

Balázs napja az iskolások ünnepe is volt,

amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel,

adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak.

Ez az úgynevezett „balázsjárás”, ami a magyarságon kívül

a szlovákok és csehek körében is ismert volt.

Farsang idején széles körben elterjedt szórakozási forma volt a farsangi bál.

A vidéki élet kiemelkedő eseményének számított a megyebál.

Ezenkívül különféle társadalmi egyletek, sportkörök is hirdettek

tagságuknak bálokat, de jótékony célú táncos ünnepségek is.

Faluhelyen a farsang legjellemzőbb eseményei közé tartoztak

a különböző köszöntő szokások, álarcos,

jelmezes farsangi felvonulásokra is sor került.

. A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott.

A legények a muzsikosokkal végigjárták a falu utcáit,

a lányos házak előtt táncoltak, és megtáncoltatták a házbéli lányt is.

.A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli

rönkhúzással összekötött mókaházasság volt,

amikor a leányokból, legényekből álló párok egy kidöntött fát húztak végig az úton.

A köszöntők és felvonulások evés-ivással,

valamint a táncházban vagy fonóházban tartott

közös táncmulatsággal, bállal zárultak.

  A farsangi napokban tartották a disznótort is.

Erre rokonokat, szomszédokat hívtak össze, és reggelig mulattak.

A farsang jellegzetes süteménye volt a fánk és a rétes.

A sok étel fogyasztásától az év bőségét remélték.

FEBRUÁR:

Gyertyaszentelő melege

Sok hó s jégnek előjele,

Gyertyaszentelő hidege

Kora tavasznak előhírnöke.

Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál,

S ha nem talál, akkor bizony csinál.

Ha derűs a Román napja,

Ég áldását bőven adja.