Frissítő gyümölcsök

Felhőtlen az ég
Süt a Nap és felhőtlen az ég,
Oly csodás, minden nyári és kék.
Meleg van, napozunk és oly szép...
Fontos nekünk... az ég legyen kék.
Pihegtünk is ma a hőségtől,
A kutya is jégkockát kapott.
Élveztük hőséget; melegtől
Ültünk árnyékba; estre kopott

Nyári nap, délidő, sehol egy rongy felhő.
Átható forróság ráül mellkasodra,
remegő levegő beül városodba.
Izzik a horizont, késik a hűs szellő.
Napsugár "dolgozik", tikkasztó, perzselő,
a hőség elbágyaszt, a kerted kiszárad.
Porfelhő, forróság lepi el a tájat,
sóvárog a vízért állat, erdő, mező.
Ugrana békahad, pocsolyát keresne,
gólya is téblábol, Afrikában jobb volt,
átrepült hiába, ott is hűvösebb volt.
Rémes a helyzete, nincsen eledele.
A klíma változik, nem, nem jön az eső.
Berbor István

Merengő nyári nap
Egy fiú üldögél a tenger nyugalmával,
nem tud mit kezdeni unalmával;
Csak néz maga elé mélán,
s tűnődik magában, némán.
Fel sem néz, de mégis
érez maga körül mindent – így is:
Rettentő, s tikkasztó a meleg;
a levegő fázón remeg,
míg az ember szédeleg...
Most forrón tűz a nap,
s hosszú még e nap...
A fiú mellett egy szelíd kutya fekszik;
szuszog csendesen, füle is lehajlik.
Csiripelés halovány hangjai szállnak,
apró madárkák a gallyakon kábultan állnak.
Százféle bogár párban kergetőzik,
míg emberünk gondolatai közé rejtőzik:
Végre simogató, gyenge szél,
mint megváltás – kél,
s a fiú immár mindent látni vél...
Még forrón tűz a Nap,
ám rövid már e nap...

![]()













