Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett,

de más források szerint is szívpanaszok enyhítésére használta a népi orvoslás.

Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták a 19-20 századi vizsgálatok,

melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény.

A kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti

és szabályozza a szívműködést, hogy semmilyen mellékhatása nincs,

ezért tartós kezelés is végezhető vele.

A galagonya a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik.

Legelők, erdőszélek, cserjések rózsaszín vagy fehér virágú,

piros vagy fekete bogyótermésű tövises cserjéje,

de nevelhető a házi kertben is.

Számos változata, alfaja ismeretes,

a hazánkban őshonos fajok közül a cseregalagonya  a leggyakoribb.

Népies nevei: gelegenye, giligán, saragonya, fehértövis,

Krisztustövis, Isten gyümölcse, istenalma, májusvirág.

Galagonya a mitológiában

Az ősi mítoszok szerint a növény villámból keletkezett,

ezért a germánok galagonyát használtak a halotti máglyákon,

azt remélve, ezzel segítenek,

hogy a halottak lelkei a mennybe jussanak.

A római Maia istennőnek és férfi párjának, Maiusnak volt a fája,

valamint a június 1-jén ünnepelt Carda istennőé,

aki elveszett szüzességéért cserébe kapta Janus istentől

a fehér virágú, tüskés ágat.

Az ókori görögök galagonyaágat égettek Hümenaiosz oltárán.

A házasság istene, Hümenaiosz,

amikor kedvesével a saját nászünnepén vett részt, váratlanul meghalt.

Azóta emlékére galagonya virágaival ékesítik fel a mennyasszonyokat,

a lakodalmi köszöntőket pedig hümenaiosznak hívják.

A keresztény hagyományban

Mária szüzességét jelképezte a galagonya.

A kelták szerint a galagonya a tél és a sötétség istenének a fája.

A hónapok közül azért lett a május fája,

mert valamikor ebben a hónapban tartózkodni kellett a nemi érintkezéstől.

E böjtös időszakra a rómaiak a Flora istennőnek szentelt április végi,

május elejei orgiába fúló mulatságokon,

a három napig tartó Floralia ünnepen készültek fel.

Ezeket a galagonya fehér virága is díszítette.

A Flora-ünnepeket követő gyászidőszak május 4-én,

Szent Flórián vértanúságának a napján vette kezdetét.

E napon a britek még a múlt században is a források,

kutak körüli galagonyabokrokhoz vonultak,

öltözetüket megtépdesték, és a rongyokat az ágakra aggatták.

A növénnyel szemben táplált vegyes érzelmeket jelzik

a ma is élő brit hiedelmek.

Virágzó ágát tilos bevinni a házba,

mert állítólag a keresztre feszített Jézus

töviskoronája galagonyából készült,

s ezért a családban bekövetkező halálhoz vezet.

Ez okból levágni sem szabad a bokor ágait.

Némelyek szerint a galagonya szent növény, amelynek segítségével

- mivel nincsenek benne negatív energiák - megnyugvás nyerhető.

Sokfelé úgy tartják, hogy szerencsét hoz a tulajdonosának,

és jó termést a földnek, melyen található.

Ha Szent Iván éjszakáján vagy mindenszentekkor alája ül az ember,

tündérvarázslatban lesz része.

Régen a galagonyabokrokat a tündérek találkozóhelyének tekintették,

ezért a szántás idején köröket rajzoltak köréjük,

nehogy az ekével háborgassák őket.

A galagonya virágzása biztos jele annak,

hogy vége a télnek és küszöbön a tavasz,

ezért az évszakváltás jelének vagy időjárási ómennek is tekintik.


 

Természetes szíverősítő

Az isteni gyümölcs szívelégtelenség, ritmuszavarok,

artériás görcsök elleni természetes gyógyszer, kiváló értágító.

Hatóanyagai serkentik a szív működését,

a keringést, vérnyomás- és koleszterincsökkentő.

Jótékony hatása annak tulajdonítható,

hogy a szívkoszorúerek tágításával javítja a szívizomzat vérellátását,

elősegíti azokat az anyagcsere-folyamatokat,

amelyeknek következtében nő a szívösszehúzódások ereje,

s az úgynevezett angiotenzin-átalakító enzim gátlásával fékezik

a vérnyomás-növekedést.

Az értágítás egyrészt annak tulajdonítható,

hogy bizonyos flavonoidok elernyesztik a szívkoszorúerek simaizomzatát,

másrészt jó néhány anyagot megakadályoznak abban,

hogy a szívbeli erek simaizmát összehúzzák.

Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását,

az ér újraképződését segítik elő,

a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik,

s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását.

A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó,

dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett

menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás

a naponta fogyasztott galagonyatea.

Kísérletek igazolják, hogy napi 2-3 galagonyatea rendszeres fogyasztása

jelentősen javítja a szívbetegek állapotát.

Mellékhatása hosszú távú használatnál sem ismeretes, ellenjavallata nincs.

Nyugtató hatása miatt krónikus álmatlanság kezelésére is alkalmazzák.

A nyugtató hatása fokozása érdekében jól társítható más gyógynövényekkel.

Forrás: astronet.hu