Ha kakasunk rikkant egyet:
-Kukuríkú,szép jó reggelt!
Eszter fürgén ugrik talpra,
akárcsak egy kölyökmacska.

Előveszi a kockákat,
hidat épít, házat,várat,
gólyalábú antennákat.
Garázst a kisautójának-
pihenjen meg,ha elfáradt.

Ez az ezermester Eszter
rajzol kígyót kockás testtell,
emeletes zöld zsiráfot
lapátfülű eleántot
és kengurut nagy-nagy zsebbel-
benne három fia lebzsel.

Kertészkedik sokszor Eszter.
Nemhiába ezermester.
Hogyha vége már a fagynak,
gödröt ás a szilvamagnak.
Csepp ujjain egyre számol,
hány szilvát szed majd a fáról.

Amikor a cinegék
azt kiáltják: Nyitnikék!-
virágokat ültet Eszter,
ez a pöttöm ezermester.
Előbb jönnek az árvácskák,
utánuk a százszorszépek
rózsák,szegfűk,tulipánok,
tátikák is helyet kérnek.

Sütni-főzni ő ne tudna!
Nincs több ilyen ügyes kukta.
Sütőben a süteménye,
lekvárt tett a közepébe.
Kóstolót ad mindenkinek,
- Ó,be pompás!- dícsérik meg.

Szorgos kislány,mint a hangya,
Büszke is rá édesanyja
a kakasuk,a kutyájuk,
a hófehér kiscicájuk
meg a tehén,az a tarka,
amelyik kisborját nyalja.

Alkonyodik.Eszter fáradt.
Nem épít már hidat,házat,
gólyalábú antennákat,
garázst a kisautójának.

Leül a kis kerti padra,
lesi,mikor nő meg nagyra
az ő kedves szilvafája,
tátikája,tulipánja.

És az esti mese után
lepihen a puha ágyba.
Jön érte egy repülőgép,
színaranyból van a szárnya.

Száll,száll vele
Álomország szép földjére.
Ott várja Álomország
száz daloló csepp tündére.

Telis-tele az Álomrét
lila,sárga,kék virággal.
Tarkabarka fejük fölött
szitakötők száza szárnyal.

És a kicsi szöszke Eszter
táncra kel egy nefelejccsel.

Osvát Erzsébet