" Záporoz a napfény, szétragyog a pünkösd -
Hajló virágszálhoz szép napodat hűn kösd!
Lélegzik a mező, pilléket libegtet,
Dombocskák pihegnek, szeretők lihegnek. "
Lázári René Sándor
VIRÁGZÓ ÉLET, PÜNKÖSD HAVA, IKREK HAVA,
IGÉRET HAVA, TAVASZUTÓ HAVA,Virágzó élet hava
madár szavú MÁJUS
Nevét Majáról, a föld és növekedés istennőjéről kapta.
Másik névadója Jupiter Maius, az istenek atyja,
akitől ered a villámlás, menydörgés és a napfény.
A legtöbb madár ekkor költ.
Hajnaltól sötétig csivitelnek, sőt a fülemüle éjjel is énekel,
még szebben, mint nappal.
Borjadzik a szarvastehén, születnek a vadmalacok, rókakölykök.
Virágzik a pipitér, kamilla, zsálya, jázmin, vadrózsa (csipkerózsa).
Gyűjthető a gyermekláncfű, ibolya,
martilapú, szeder és szamóca levele
. Május a burgonya (pityóka, magyaró, krumpli) ültetésének hónapja.
Található már szekfűgomba, tövisalja, vörös susulyka,
DE VIGYÁZAT MERT TÖMEGESEN JELENIK MEG A GYILKOS GALÓCA !
GYÓGYNÖVÉNYE: erdei szamóca, zsálya, vérehullató fecskefű
MÁJUS JELES NAPJAI
május 1. munkás Szent József napja.
Május 1-jére virradó éjszaka állították,
illetve állítják a májusfát.
A május elsején állított fákat pünkösdkor bontják le,
amikor a bálon " kitáncolják".
A zöld ágat minden díszítés nélkül a lányok kapujára
vagy kerítésére tűzték.
A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának
a szimbóluma, udvarlási szándék, szerelmi ajándék is
a lányos házakhoz vitt májusfa.
Május 4. Flórián napja:
Flórián a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje volt.
Flóriánnal kapcsolatos néphagyományról csak elszórt adatok vannak.
A Mura-vidéken Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet.
Mielőtt tüzet gyújt, a kezét megmossa és szétpermetezi a vizet,
hogy ne okozzon a tűz veszedelmet.
Lendva környékén azonban ezen a napon egyáltalán nem raknak tüzet.
Május 12, 13, 14. Pongrác, Szervác, Bonifác: Fagyoszsentek:
A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták,
és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.
"Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz"
Május 25. Orbán napja Orbánt
a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja.
Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább,
ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben,
és Orbán-napon körmenetben keresték fel.
A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és
a bő termés biztosítását várták tőle.
PÜNKÖSD Pünkösd neve a görög pentekosztész
" ötvenedik " szóból származik, ugyanis ez az ünnep
a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik.
Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep,
május 10-e és június 13-a között.
Keresztény ünnep, de számos néphagyomány fűződik hozzá.
a pünkösdi király választása.
A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre,
mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van,
amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni,
s, ha valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik.
A pünkösdi harmattal kapcsolatosan is élt az a hit,
hogy gyógyító-, varázsereje van.
Pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj ellen,
a zsebkendőbe szedett harmatot pedig a szeplő ellenszerének.
ÚRNAPJA
A pünkösd utáni második hét csütörtökje.
Az e napon tartott körmeneteknél un. úrnapi sátrakat készítettek
az oltárak fölé a falu különböző pontjain.
Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, virágokkal díszítik,
díszítményeit, mint szentelt növényeket később mágikus célra használták.
Az úrnapi gallyak a káposzta közé szúrva elűzik a bogarakat.
A sátorból vitt faágat a kertben a vetemények közé szúrták,
hogy megvédjék a növényeket a férgektől.
Az istállóba tették, hogy az állatok egészségesek maradjanak.
A háztető alá, vagy a gerendára tették, hogy a villám ne csapjon a házba.
Az úrnapi kakukkfűből főztek teát köhögés ellen,
a virágok szirmából főzött teát torokgyulladás, kéz- és lábfájás,
szemgyulladás ellen is hasznosnak tartották.
Forrás: szöveg: Éva Sebestyén ,Török - Sokk
