Hiedelmek, babonák újévkor

Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe,
az újév vigíliája (előestéje).
A szilveszteri szokások közös célja,
a következő esztendőre egészséget,
bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.
A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá.
Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik,
mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre.
- Egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor,
akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
- Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
- TILOS baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
- A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken -
ezek szerint Budapesten is -
szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat,
hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
- A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
- Régi szokás az egész kenyér megszegése is,
hogy mindig legyen a családnak kenyere.
- Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból,
mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna".
- Sok háznál mandulaszemet
vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe,
és az a leányzó, aki ezt megtalálta,
a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
- Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.
- Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet,
ki lesz életünk párja.
A népszokás szerint nem kellett hozzá más,
mint néhány házilag gyúrt gombóc,
amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket.
- Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére,
az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
- Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
- Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni,
hogy egészségesek maradjanak.
Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet,
"elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.
- Ezen a napon nem szabad orvost hívni,
orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
Időjóslás
A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos.
Akkoriban rengeteg ember megélhetését a föld jelentette.
Az életük függött attól, hogy milyen termés várható a következő évben.
- Ha az újév első napján sütött a nap,
akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
- Ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél.
- 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni,
s amelyik gerezd reggelre nedves lett,
akkor az annak megfelelő hónapban esős
vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani.
- Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
Étkezések
A szilveszteri és az újévi étkezéseknek is jósló hatást tulajdonítottak.
- Sok helyen a szemes termésekből és a hüvelyesekből készült ételeknek volt nagy a jelentősége, hiszen ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik, így szokás volt ezekből ételt készíteni.
- A hiedelmek szerint a malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja. Célszerű volt tehát malacot fogyasztani.
- Szerencséjük volt ez időtájt a csirkéknek, ugyanis kifelé kaparnak a házból, így ez az étel nem javasolt újévkor.
Újévi szokások
Ki ne maradjanak az újévi látogatók és az ajánlott tevékenységek a sorból!
- Ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány,
az bizony szerencsétlenséget jelent,
viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon,
az éppen az ellenkezőjét jelentheti, mégpedig szerencsét.
- Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak.
Ezért is igyekeztek az emberek ezekben a napokban kellemesen tölteni az időt.
És honnan ered a durrogtatás, a tűzijáték és a trombitaszó?
A nagy zajkeltéssel egyesek szerint
el lehet üldözni a gonosz és rossz szellemeket,
valamint az óévet, és egy igen egyszerű magyarázat szerint
ez csupán a jókedv és a vidámság jele.








