A világon mindenhol létezik a farsang hagyománya,

egyes országokban azonban élénkebben élnek a szokások

és a kíváncsi érdeklődés,

a turizmus csak gerjeszti a hagyományok őrzését, ápolását.

Nem véletlen tehát,

hogy napjainkban éppoly divatos szokás karneválra menni,

mint ahogyan a múlt évszázadokban is az volt.

A karnevál eredete

A carnevale szó a carne, vagyis hús szóból vezethető le,

hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak.

Eredetileg maga a fogalom húshagyókeddet jelölte.

A "carne vale" jelentése: ég veled hús.

A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal,

hanem a farsangi eszem-iszomra is


Velencei karnevál

A Velencei karnevál világszerte ismert,

ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában.

Velence a XVIII. század-ban elnyerte a karneválok városa címet.

Ekkoriban már Európa nemesei százával özönlötték el,

hogy jól kimulassák magukat a város terein és utcáin,

a kaszinókban és színházakban.

1869-ben például Ausztria császára, Ferenc József is részt vett -

inkognitóban - a karneválon a Tron és Rezzonico családok vendégeként.

Amikor a köztársaság megbukott,

a város fejlődése alábbhagyott, a karneválról is megfeledkeztek.

A hagyomány pompás újraélesztése két évtizeddel ezelőttre tehető.

1980-ban, kétszáz év téli nyugalom után újították fel

a Velencei Karnevált és a központi Szent Márk tér nyüzsgő,

álarcos és fantáziadús látogató serege

hömpölyög ma már a tereken és a szűk utcákon.

Aki ellátogat ezeken a hétvégéken Velencébe,

megismerheti ennek az elvarázsolt, romantikus város farsangi,

nagyvilági szalonokat utánzó arculatát,

amely ma a világ legrangosabb eseményeinek egyike.

Ideje alatt hozzávetőleg félmillió turista keresi föl a várost.

1979 óta, amikor ez a szép hagyomány újra életre kelt,

a látogatók száma évről évre nő.

Főleg az ünnepségsorozat utolsó hétvégéje zsúfolt, nem ritka,

hogy sokan csak a várostól 10 kilométerre találnak szállást.


Nizzai karnevál





Szegfű a jelképe Nizzának, ahol évente 2800 órán át süt a nap,

január végén már virágzik a mimóza.

Évente több mint egymillió ember élvezi a francia Riviéra,

a Cote d'Azur egyik legfontosabb eseményének számító

kéthetes téltemető karnevált.

 A  Kék bolygó királya nevű eseménysorozatra pályázaton választják ki

nemcsak a tűzijátékok és az utcai díszítések kivitelezőjét,

hanem a jelmezek tervezőjét is.

A Nizzai karnevál előírása szerint egy-egy kocsi díszítésének

négy-ötezer virág tőből kell állni.

A legalább 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter

magas építményt  teljesen be kell fedni virággal.

Még annak is rendje van, hogy a virágokat hétfőn

és csütörtökön osztják ki a díszítőknek.


A Nizzai karneválnak minden évben Mardi Gras idején,

azaz húshagyó kedden van vége.

Akkor a karnevál királyát a helyi gyerekek és felnőttek a tengerpartra vontatják,

és elégetik hatalmas tűzijáték kíséretében.



Kölni karnevál





A kölni karnevált minden évben a karnevál három főszereplője nyitja meg:

a herceg, a paraszt és a szűz a régi piacon, az ún. Altmarkt-on.

A kölni karnevál a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepe,

amelyet a helybéliek ötödik évszaknak neveznek.

Annak ellenére,

hogy szervezett formában csak 178 éves múltra tekint vissza,

valójában egy idős a szagos víz - lásd 4711-es kölni -

névadójául szolgáló várossal.

Aligha véletlen, hogy rangra s korra való tekintet nélkül,

szinte mindenki jól megválogatott jelmezbe bújik.

Legrosszabb esetben felvesz egy jelzésértékű, bohókás kalapot.

Maskarába bújnak a konszolidált idős párok és a fiatalok is.

Még a csöppnyi gyerekeket is beöltöztetik.

A kölni karnevál első napja a ,,nők farsangja"

ekkor ugyanis a hölgyek egész nap karneváli jelmezt viselnek.

Innentől kezdve éjjel-nappal tart az ünneplés

az utcákon, tereken, báltermekben és kocsmákban.

Nagy csinnadratta közepette megválasztják

a karnevál három jelképes figuráját, a karnevál hercegét, szűzét

(aki valójában egy női maskarába bújtatott férfi)

és földmívesét, vagyis parasztját.

A herceg ünnepélyes keretek között átveszi a polgármestertől

a város kulcsát, s innentől kezdve felbolydul a város.

Egész nap milliók hömpölyögnek a belváros utcáin,

elkísérik útjukon a kölni karnevál vezéralakjait:

a herceget, a parasztot és a szüzet.

A felvonuláson ezernyi színes, feldíszített autó, óriási figurák,

sok zenekar, lovak százai és vidám gyalogosok ezrei masíroznak.

Kedden az egész napos szórakozás után,

éjfélkor a hagyományoknak megfelelően

egy életnagyságú szalmafigurát égetnek el,

megsemmisítve ezzel az őrült napok bűneit.

Másnap, hamvazószerdán véget ér a kölni karnevál

és az élet visszatér a rendes kerékvágásba.



Kanári szigeteki karnevál





A Kanári szigeteken minden évben több karnevált is rendeznek,

amikor is felvonultatják a kosztümöket és mindenféle zenére táncolnak.

A legnagyobb karneválok Tenerifén és Gran Canarián zajlanak.

A karneválok általában februárban kerülnek megrendezésre,

Tenerifén körülbelül két héttel Hamvazószerda előtt kezdődnek.

Gran Canárián pedig az emberek akkor öltöznek extravagáns kosztümökbe

és mennek ki az utcára, amikor Tenerifén a karnevál már éppen a végéhez ér.

A tánc, zene és az általános ünneplés időszaka körülbelül 14 napig tart.

Talán a legfontosabb része minden karneválnak az utcai felvonulás,

nincs ez másképp a Kanári szigeteken sem.

Ekkor az emberek végre megmutatják a nagyon munkaigényes

és sokáig készített karneváli kosztümjeiket.

Az utcán szintén látni lehet kidíszített kocsikat.

A rendező város központjában egy pódiumot állítanak fel,

ahol koncerteket rendeznek, színházat játszanak és különböző versenyek zajlanak.

Bőszen várt esemény a Kanári szigeteken a karnevál királynőjének választása,

aki utána az egész karneváli történések felett átveszi az uralmat

és megkapja tiszteletbeli helyét a feldíszített kocsiján,

hogy onnan nézhessen le az alattvalókra.

A királynőnek érdekes és elvarázsoló kosztümmel kell  viselnie,

amely kiemeli a szépségét.

A kisebb kisasszonyok pedig a karnevál hercegnője titulusért harcolnak.

Az egész karnevál egy nagy szardínia eltemetésével végződik,

amelyet egy több ember által hordozott hatalmas fa konstrukció alkot.

A férfiak és nők feketébe öltöznek át és az úton a tenger felé

hangosan kiabálnak és jajonganak.

Ezután a hatalmas szardíniát elégetik.

Általában petárdákkal van tele, így a karnevál résztvevői még tűzijátékot is nézhetnek.

A riói karneváltól eltérően,

ahol a menetet szervezett és kiválasztott emberek és csoportok alkotják,

a Kanári szigeteken majdnem mindenki hozzácsapódik az ünnepléshez.

Sokszor a színek, a tánc és a zene kavalkádjába hagyják magukat a turisták is bevonni



Riói karnevál





A Riói karnevál a világ egyik legnagyobb látványossága.

1984 -ben hozták létre a Passarela do Sambát.

Ez a lakóházakkal határolt hosszan elhúzódó sétányt,

amelyen a szambaiskolák vonulnak végig.

A farsangi szezon alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik.

Ekkor rendezik meg ugyanis a Riói karnevált.

A parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap,

hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai

a brazil farsang főutcáján, a több, mint másfél kilométeres Sambadronon.

A Riói karnevál öt teljes napon át tart.

A karnevál két fontos helyszínen zajlik: az utcán azaz a "Sambadron"-on

amely, 60-70.000 néző befogadására képes,

a másik helyszín a Sambadrome stadion

amit külön ennek a rendezvénynek építettek.

Az építmény 1700 méter hosszú és körülbelül 60 ezer nézőnek biztosít helyet.

A verseny kifejezetten izgalmasnak és forró hangulatúnak mondható

mert több mint 14 szambaiskola elkápráztató,

erotikával megfűszerezett produkcióit csodálhatja meg a nézőközönség.

Minden szambaiskola évente választ egy bizonyos témát,

és annak megfelelően dekorálja a kocsiját és a fellépők jelmezeit.

Ugyanez a téma határozza meg a koreográfiát, a táncokat

és minden egyéb összetevőt is.

A hagyományok szerint a kosztümöket, blúzokat

minden egyes viselőnek meg kell vásárolnia,

és ezért a néhány óra tündöklésért sokan egész évben keményen dolgoznak

és spórolnak. Iskolánként nagyjából 3-5000 résztvevő vonul fel,

a parádé napi 10-12 órán át tart.

A bírák évtizedek óta meghatározott kritériumok alapján pontozzák a résztvevőket,

melyek közül a legfontosabb az ütősök és a táncosok közötti harmónia,

valamint a valódi tánctudás és utolsó sorban a jelmezek dekoratívsága.

 

Forrás:wikipedia