Conrad Schumann átugorja a Berlini "falat" 1961. augusztus 15-én.
 A kép amely a megmutatta a Berlini Fal igazi arcát.

A jó helyen és a jó időben, nem is kell hozzá más, hogy maradandó kép készüljön.

Conrad Schumann és Peter Leibing két fiatalember,

akik pont a jó helyen és jókor voltak ugyanott.

Az előbbi mint határőr az utóbbi pedig mint fotóriporter.

Mindketten tizenkilenc évesek voltak, és azért érkeztek Berlinbe,

mert úgy gondolták, az lesz az a hely ahol a nagy dolgok történnek.

A katona Schumann számára ez a „történés”

az akkoriban „Antifasiszta védelmi fal” néven emlegetett Berlini fal építése,

ennek az építkezésnek a biztosításra vezényelték Berlinbe.

Leibing pedig azért érkezett, hogy elkészítse élete felvételét.

A fiatal fotós addigi rövid pályafutása során jó néhány akciófotót készített,

így tudta, hogy csak egyetlen esélye van a jó kép elkészítésére.

Emiatt aztán több órán keresztül figyelte a fiatal katonát,

aki idegesen járkált fel-alá, fegyverét a vállán lóbálva,

ahogy az egyik cigarettáról a másikra gyújt.

„Gyere át! Gyere át!” Skandálták a Bernauer Strasse nyugati oldalán összeverődött emberek.

„Ugrani fog!” Jegyezte meg hirtelen egy Leibing közelében álló idősebb férfi.

Ekkor, 1961. augusztus 15–én négy órakor

érkezett el Leibing szerencsés pillanata.

. Schumann félredobta a cigarettáját, megfordult

és futásnak eredt a szögesdrótok felé,

amelyek a határvonalat jelezték Nyugat és Kelet között.

Ugrott, miközben fegyverét maga mögé hajította,

Leibing pedig lefényképezte ezt a pillanatot.

Ugyanakkor a fényképész mellett álló filmhíradós filmre is vette az eseményeket.

A kép a másnapi napilapok címlapjára került.

A többi pedig már hidegháborús történelem.

EINSTEIN  Nyelve

Egy kép, amely  bizonyítja, 

hogy egy géniusznak is lehet humorérzéke.

Nem kétséges, hogy a huszadik század egyik legnagyobb géniusza

Albert Einstein volt.

Az sem kétséges hogy a legismertebb kép róla ez a bizonyos nyelvnyújtogatós fotó.

A kép 1951 március negyedikén készült -

Einstein 72. születésnapján -

közvetlenül azután hogy a Princeton egyetemen véget ért

a születésnapi ünnepség.

Az Aydelotte házaspárral autójukhoz visszafelé sétálva

fotóriporterek hada követte őket.

A fáradt Einsteinnek nem igen volt kedve a fotósoknak pózolni,

így amilyen gyorsan csak lehetett beszállt az autóba.

Az autó hátsó üléséről mintegy válaszként a még mindig őt zaklató újságíróknak,

mosoly helyett egy nyelvnyújtással felelt.

Ezt a pillanatot kapta el Arthur Sasse az UPI fotósa,

aki a többiekkel együtt ott tolakodott az autó ajtajánál.

Az eredeti képen még mindhárom személy látszott.

A mendemondák szerint maga Einstein volt az,

akinek megtetszett a kép és a később híressé vált vágott változatot

elkezdte használni a barátainak küldött üdvözlőkártyákon.

Talán a kép érdeme az, hogy a géniuszra nem csak a tudása,

munkássága, hanem személyisége miatt is emlékezünk.

Valóban megváltoztatta a világot ez a fénykép?

Szerintem igen.

Einstein munkássága az atomfizika és a kvantumfizika terén

megváltoztatta a világot és a világról alkotott képünket

. Ez a kép pedig megváltoztatta azt,

ahogyan a történelem és az emberek tekintenek Einsteinre.

Tette ezt úgy, hogy emberien mulatságos arcot adott egy olyan embernek,

akit leginkább a briliáns tudományos munkája alapján ismertek.

Ez a kép a tett arról, hogy Einstein neve nem csak a géniusz

hanem a hóbortos géniusz szinonímiájává is vált.

A XX. század legnagyobb technikai diadala

Buzz ALDRIN  Lábnyom a holdon

Buzz Aldrin, az Apollo 11 űrhajósa 1969. július 20-án

lefényképezte a saját lábnyomát.

A NASA fotóarchívumában AS11-40-5877 számon szereplő felvétel

nem a véletlen műve. De nem is a fotós kreatív terméke,

hanem egy kísérlet részeként készült.

A holdbéli por (regolit*) természetét

és a felszínre gyakorolt nyomás hatásait hivatott vizualizálni.

A felvétel egészen mély nyomot hagyott az emberekben

(főként a földöntúli hangulata miatt),

az akkori orosz vezetés pedig újragondolta az űrversenyt.

Rengetegen megpróbálták cáfolni a kép eredetiségét,

ahogyan az egész Apollo programot is.

Amíg nem sikerül a kételkedőknek bebizonyítani az igazukat,

addig ez a fotó a XX. század

egyik legnagyobb tettét és technikai bravúrját fogja szimbolizálni.

Ha a holdraszállást egyetlen képben kellene felidéznünk,

akkor egészen biztosan ez lenne az.