Híres magyar találmányok

Bizony, a mindennapi munka elengedhetetlen kelléke is egy magyar feltaláló nevéhez fűződik. Bíró László József 1943-ban szabadalmaztatta az újfajta tintaadagoló rendszerrel ellátott tollat.

Különlegessége abban rejlik, hogy nem folyik, nem akad el benne a folyadék, és a festék távozásához nincs szükség a gravitációra, akár súlytalanságban is írhatunk vele (ha minden rendben működik).

Biztonsági gyufa

Bár mára már viszonylag ritkábban használjuk az öngyújtók, és a szikragyújtó berendezések miatt, maga a találmány nagyon fontos mérföldkő volt a tűz használatának történetében.

Irinyi János 1836-os szabadalmának köszönhetjük, hogy a gyufát nem lehet akárhol lángra lobbantani, így elkerülhetőek az olyan balesetek, amikor a zsebben égő gyufa gondokat okozott. Ráadásul megoldotta azt is, hogy az elődökkel szemben nem robban be, csak lángra kap a kis fa száron ülő foszforfej.

Helikopter

Hihetetlen, de ennek a különleges szerkezetnek a megalkotója is magyar. Asbóth Oszkár gépe 1928. szeptember 9-én emelkedett a magasba, méghozzá függőlegesen.

Azzal, hogy megoldotta az áthidalhatatlannak hitt, függőleges emelkedés problémáját nemzetközi elismerésre tett szert, és beírta a nevét a történelemkönyvekbe.

Holográf

Ennek a különleges vizuális hatást nyújtó szerkezetnek a megalkotója nem más, mint Gábor Dénes. A magyar fizikus olyan gépet hozott létre, mely forradalmasította a képrögzítést, ugyanis az addigi kizárólag 2 dimenziós vetületként értelmezhető látványt képes volt térhatásúvá tenni, megtévesztve ezzel a szemet.

Bár nagyon sokáig, 16 évig nem figyeltek fel a találmányra, végül azonban, 1971-ben Gábor Dénes fizikai Nobel-díjat kapott a munkájáért.

Léghajó

Most biztosan sokan felhördülnek, hogy az információ téves, hiszen a léghajózás Zeppelin nevéhez fűződik. Ez Így igaz, de a terveket Schwarcz Dávid készítette, aki azonban találmányának próbaleülését sem érte meg.

Később, az özvegytől vásárolta meg a terveket Zeppelin, és tette világhírűvé az elképzelést.

Villanykörte

Amikor belépsz a lakásba, és felkapcsold a villanyt, tudd, hogy ezt is egy magyarnak köszönheted.

Egészen pontosan háromnak: Just Sándornak, Hanamann Ferencnek és Bródy Imrének, akik megalkották a Wolfram-szálas izzót, ezzel létrehozva a tartós és erős fényt adó, napjainkban is az egyik legelterjedtebb villanykörtét.

Filmfelvevő

Bizony, Hollywood is nekünk köszönheti a létét, illetve két feltalálónknak, Mihályi Józsefnek és Riszdorfer Ödönnek. Munkásságuk eredménye a filmfelvevő, és a félautomata fényképezőgép is.

A filmgyártás fellegvára még egy magyarnak lehet hálás, aki nem más, mint Bláthy Ottó, aki megalkotta az éghetetlen filmet.

Villanymozdony

A mai napig is hasznosított eszköz a vasúti közlekedést forradalmasította. Kandó Kálmán tervei alapján először Olaszországban állítottak forgalomba villanyvontatót, később pedig az egész világon elterjedté vált.

Atomreaktor

Szilárd Leó nevéhez fűződik a nukleáris láncreakció felfedezése, és ezzel komoly szerepet vállalt az atomreaktor létrehozásában. Felfedezésének egyenes következménye volt a folyamat fegyverként való alkalmazása, mellyel el akarták kerülni a náci Németország térhódítását.

A harceszköz létrehozásában Wigner Jenő és Teller Ede, szintén világhírű magyar fizikusok is részt vettek.

Dinamó

Talán a legszélesebb körben ismert magyar találmány, mely Jedlik Ányos nevéhez fűződik. Ő volt az, aki először ismerte fel a működési elvet, bár a szabadalmakat Siemens váltotta ki.

Azt már kevesebben tudják, hogy bár szabadalmi oltalommal szintén nem rendelkezik, de Jedlik Ányos fejéből pattant ki a szódavíz ötlete, és megalkotta az azt elkészítő gép terveit is.