A hernyóselyem

A hernyóselyem, a selyemhernyó mirigyváladékából keletkezett

finom,fényes, rugalmas szál,

egyike a textiliparban felhasznált állati eredetű szálasanyagoknak.

Szövésre való alkalmasságát a kínaiak ismerték fel

már időszámításunk előtt 3000 évvel.

2007-ben találtak egy Csianghszi tartományban folyó ásatásnál

egy régi sírban olyan színes selyemszövet-darabot,

amelynek korát 2500 évesre teszik.

Feldolgozásának titkát 25 évszázadon át megőrizték.

Igen fontos kereskedelmi cikk volt, amelyet a híres selyemúton

(ami valójában több ágon is haladt Ázsián és Európán át)

Rómáig. Ma is Kína a legnagyobb selyemtermelő ország:

a világ összes hernyóselyem-termelése

ma közel 100 ezer tonna, ennek mintegy 72%-a Kínából származik.

A selyem ma is nagyon fontos szerepet tölt be ruházkodásunkban

és a lakástextíliák (takarók, ágyneműhuzatok, kárpitanyag) között.

Történeti áttekintés

Az ismert kínai gondolkodó, Konfuciusz szerint a selyem története

Kr. e. 2640 körülre nyúlik vissza.

A legenda szerint ugyanis Hszi Ling Si kínai császárné

véletlenül beleejtett a forró teájába egy selyemgubót,

ami a hőtől meglágyult és hosszú, finom fonalat eresztett le.

Ennek a véletlennek köszönhetően indult volna el világhódító útjára a hernyóselyem.

Tény, hogy a selyem Kína kultúrájában évezredeken át

igen fontos szerepet töltött be, mély nyomot hagyott a népszokásokban

és a vallási szertartásokban is.

Az ókori Kínában könyveket is írtak selyemszövetre.

Az íráshoz kezdetben feltehetően ugyanazt a selyemfajtát használták,

mint amiből ruhát is készítettek.

Később speciálisan erre a célra is készítettek selymet.

A selyemkönyveket leginkább felcsavarva tárolták,

egy-egy ilyen tekercset csüannak neveztek.

Már az ókorban, a római patríciusok és a japán császárok is

selyemöltözeteket hordtak,

de a kelme elkészítésének módját 3000 éven keresztül

szigorúan őrizték Kínában.

Halálos bűnnek számított egy selyemhernyót

vagy akár egy petét kivinni az országból.

Bár a kínaiak nagyon szigorúan őrizték a selyem titkát,

időszámításunk szerint 200 körül az mégis eljutott Koreába,

300-ban pedig Indiába is.

Az i. e. 2. századtól Kínából a selyemutakon szállították a selymet a kereskedők.

A Kelet-Római Birodalomban Justinianus császár (527–565) korában terjedt el

a selyemhernyó-tenyésztés, miután 552-ben két térítő szerzetes bambuszbotokban

Bizáncba csempészett néhány selyemhernyópetét.

A bizánci és mór selyemszövők révén Itáliában is ismertté vált ez a technika.

A 13. századra Firenze és környéke az európai selyemgyártás fontos központja volt.

Franciaországban is itáliai mesterek honosították meg.

A lyoni selyemgyárak hagyományos kínai és perzsa díszítőmintákkal készült kelméi

hamarosan meghódították nemcsak az európai királyi udvarokat,

hanem a világpiacot is.

A 15. században kialakultak az európai selyemgyártás míves,

önálló jegyei, amelyek később a reneszánsz olasz,

a barokk és rokokó francia selymeinek jellegzetes művészi díszítéseiben

utolérték az eredeti keleti mintákat.

Indiában nagy hagyománya van a selyemnek és ma is ez

a második legnagyobb selyemtermelő ország.

Eredetileg az előkelő társadalmi osztályokhoz tartozók viseltek

selyemből készült ruhákat, a szegényebb néposztály pamutruhát hordott.

  Jól ismert az Északkelet-Indiából származó Assam-selyem

. Indiában is hagyományosan kézi szövőszékeken készítik

és kézi eljárásokkal színezik a selyemszövetet,

amibe gyakran ezüstfonalakat is beleszőnek.

Leginkább élénk színű, drága szárikat készítenek belőle.

A selyemből készült ruházat szorosan hozzátartozik

a hagyományos indiai ünnepi viselethez.

Thaiföld jó klimatikus viszonyai kedveznek a selyemhernyó-tenyésztésnek

és a vadselyem előállításának.

A lányt akkor tekintik házasságra érettnek,amikor már elsajátította ezt a mesterséget.

A thaiföldi selyemszövetek gyakran bonyolult mintázatúak,

sokszínűek, és a legtöbb tájegységnek megvan a maga jellegzetes mintázata

és színösszeállítása, mint a népművészetekben általában.

A mohamedán vallás tiltja,

hogy a férfiak selyemből készült ruhadarabot viseljenek,

a nőknek azonban szabad, ezért a selyem az iszlám országokban is elterjedt.

A selymet a mórok vitték el Spanyolországba is,

ahonnan azután egész Európában elterjedt.

Nagy selyemkereskedelmi központok alakultak ki Észak-Itáliában, Firenze

és Lucca városában. I. Ferenc francia király a 16. században

olasz selyemkészítőket hívott be országába,

ők alapították meg a híres lyoni selyemipart.

Magyarországon a selyemhernyót Passardi Péter János

olasz telepes honosította meg 1680-ban.

A 18. században hazánkban számos selyemmanufaktúra működött.

P. Facchini II. József engedélyével Óbudán selyemcérnázót  alapított.

A hernyóselyem előállítása

Selyemgombolyító gép

A selyemszál az eperfalevéllel táplálkozó, majd begubózó

selyemhernyó (Bombyx mori) váladékából képződik,

alkotóeleme a fibroin, amit a szericin tart össze.

Kémiailag mindkettő a fehérjék csoportjába tartozik.

A selyemhernyó fejlődésének egy bizonyos szakaszában

ebből a mirigyváladékából gubót készít maga köré és ebben bábbá változik.

Mintegy 15 nap alatt ebből a bábból alakul át lepkévé,

amely a gubófalat meglazítja és a keletkezett lyukon kibújik.

A gubót alkotó selyemszálat le lehet fejteni, amíg a gubó ép.

Ennek érdekében a begubózást követő 8–10. napon

a gubóban lévő hernyót forró levegővel elpusztítják,

majd a gubót 90 °C-os vízben főzik, ahol a szericinréteg megpuhul

és így a selyemgubóból kb. 400–600 méter hosszú selyemszál fejthető le.

1 kg gubóból – ami kb. 3000 darabnak felel meg – kb. 250 g szálat nyernek.

Egy-egy gubószál nem lenne elég erős,

ezért 3–8 gubó szálát egy fonallá egyesítik, ez a grège (ejtsd: grezs).

1 kg gubóból 8–10 óra alatt kb. 300 g grège fejthető le.

A gubóról lefejtett selyemszálról szappanoldatban leoldják a szericinréteget

 Ez tömegveszteséggel jár, amit a selyem nehezítésével (fémsós kezelésével) pótolnak.

A grège sodrat nélküli szál, amit közvetlenül is fel lehet használni,

de igen gyakran több grège összecérnázásával állítják elő

az iparban használatos selyemfonalakat .

A hernyóselyem tulajdonságai

Hámtalanított selyem mikroszkópi képe

A selyemszál keresztmetszete lekerekített sarkú háromszögre hasonlít,

ennek következtében a szál szinte lapos oldalai sok fényt vernek vissza,

az adja a szálak fényét. A selyem puha, lágy fogású.

 Viszonylag igen erős, a hámtalanított selyem szakítóhossza  25–44 km,

nagyjából a nejlonéval egyezik meg.

Nedves állapotban azonban szilárdságának mintegy 20%-át elveszíti.

. Erősen nedvszívó, saját tömegének akár 30%-át kitevő vizet is meg tud kötni.

Nedves állapotban megduzzad, átmérője akár 16–18%-kal is megnövekszik.

Jó elektromos szigetelő. Híg savak nem károsítják,

sőt savazással javítható a fogása és a fénye,

A hernyóselyem felhasználása

A selyemtermelés megoszlása a világban. A világtermelés 145 ezer tonna/év (2006. évi adat).

Jóllehet a világ selyemtermelése^[12] (évente kb. 145 ezer tonna)

az összes szálasanyag-termelésnek (71,6 millió tonna/év) mindössze 2‰-át teszi ki,

a selyem mégis nagyon fontos szerepet tölt be a textiltermékek körében.

Viszonylagos ritkasága, előálításának nagyon munkaigényes volta miatt

drága luxuscikknek számít.

A legnemesebb, legtartósabb természetes alapanyagnak tartott,

puha fogású selymet mindenki ismeri, öltözködési célra ruha,

szári, kimonó, nyakkendő, sál, legyező készül belőle. Régebben

– a szintetikus szálasanyagok megjelenése előtt –

, elektromos szigetelő bevonatok, malomipari szitaszövetek készültek belőle,

és az első világháború idején ebből készítették az ejtőernyőket.

A fekete lőporral működő fegyverek korában

a golyóálló mellények egy része is selyemből készült.

A hernyóselyem fontos alkalmazási területei közé tartoznak az ágyneműk is;

reneszánszát éli ágyneműben paplantöltetként, plédként és huzatként egyaránt.

Selyemszövetekre képzőművészeti alkotásokat is festenek.

Számos lakás falait és ablakait díszítik

selyemből készült faliszőnyegek és függönyök.

A híres perzsaszőnyegek készítéséhez is felhasználnak selyemszálakat.

A selyemfonalak és -kelmék a kozmetikai iparban

és a gyógyászatban is alkalmazásra találtak.