Létezik vajon olyan hely, ahol a nők egyenjogúak a férfiakkal,

karriert építhetnek, miközben a családalapításról sem kell lemondaniuk?

A Világgazdasági Fórum legfrissebb felmérése megmutatja,

melyek azok az országok, ahol igazán jó nőnek lenni.

A Világgazdasági Fórum

öt éve jelenteti meg azon országok listáját,

melyekben a leginkább érvényesül a nemek közötti egyenlőség.

A legfrissebb genderkutatási adatok alapján nem sokat változott a rangsor:

még mindig Izland vezeti a nőbarát országok listáját,

és az élbolyban sem cserélődtek a nevek.

Hazánk továbbra is a középmezőnyben helyezkedik el

a 13 országot felvonultató ranglétrán.

4. Svédország, ahol a pasiknak nem ciki a portörlés

A 2006-os listavezető Svédország épphogy lecsúszott a dobogóról,

de még így is az élvonalba került,

közismerten magas adói és pénztárcát remegtető árai ellenére.

A női emancipáció fellegvára joggal őrzi előkelő pozícióját:

a lista 12. helyén álló Dél-Afrika mellett itt a legmagasabb

a parlamentben a nők aránya,

és a felvilágosult országban már 1958-ban engedélyezték,

hogy az asszonyok is papi pályára léphessenek.

Egy svéd internetes oldal szerint náluk „a nők vezetik a buszokat,

és a pasik tologatják a babakocsikat”.

Egy felmérés szerint a svéd férfiak végzik a legtöbb házimunkát a világon;

egy héten átlagosan 24 órát töltenek mosogatással,

portörléssel és más házi teendőkkel.

Bár a látszat ellenére a nemek között nem cserélődtek fel teljesen a szerepek,

Svédországban természetes, hogy egyenrangú felekként bánnak a nőkkel a férfiak

mind a munkahelyen, mind a magánéletben.

A szülési szabadság rendszere is kedvez annak,

hogy az anya és az apa egyformán kivegye a részét a gyerek körüli feladatokból,

így az asszonyoknak nem kell lemondaniuk babavállalás után a karrierükről.

A skandináv ország lakóira nem jellemzőek a merev erkölcsök;

nem ítélik el a fiatal lányokat azért, mert több vasat tartanak a tűzben:

akár három-négy kapcsolatuk is lehet egyszerre,

sőt az egyéjszakás kalandok sem botránkoztatják meg a szabadelvű közvéleményt.

Az ABBA szép, szőke énekesnője volt az első világhírű svéd popikon,

akiért rajongtak a férfiak. Később több csinos szöszi lány is követte a popiparban.

3. Finnország, ahol Európában elsőként kaptak szavazati jogot a nők

A norvégokhoz hasonlóan a finnek történelme is

sokáig az elnyomásról szólt,

ám az esélyegyenlőség kérdésében már

1906-ban követendő példával álltak elő:

új, egyenlő és általános választójogon alapuló rendszerük

a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkozott,

Európában egyedülálló módon.

A finn parlamentben jól működik az úgynevezett női hálózat,

mely párthovatartozástól függetlenül köti össze a képviselőnőket,

és biztosít lehetőséget a nők számára fontos ügyek megvitatására.

A politikai vezetésben előkelő helyet foglalnak el az asszonyok:

jelenleg a finn állam- és kormányfő is nő.

Finnország a Télapó, a szaunázás és az ezer tó országa,

és a sorból ne felejtsük ki,

hogy a női szabadságjogok alkalmazásában is előkelő helyet foglal el.

A finn kismamák bátran mehetnek szülni,

hiszen munkahelyüket törvényi szabályozás kötelezi arra,

hogy szülés után bármikor visszavegye őket.

Az anyukák átlagosan kilenc hónappal a szülés után már újra dolgoznak;

tovább könnyíti a helyzetet, hogy a bölcsődék

már három hónapos koruktól fogva szívesen látják a babákat.

A finn nők állítólag vidám természetükkel csábítják el a férfiakat;

egyébként is jellemző az északi népre a szórakozás öröme.

Híres finn a népszerű Nightwish egykori énekesnője,

a népes rajongótáborral rendelkező Tarja Turunen,

aki a metálzenekar megalakulása előtt operaénekes volt.

2. Norvégia, ahol a nők nem omlanak össze a válás után

2009-hez képest mindössze egy helycsere történt a listán:

Norvégia feljebb lépett,

ezzel maga mögé utasítva a korábbi ezüstérmes Finnországot.

A dán, majd svéd hódoltságot nyögő állam

1905-ben lett független királyság.

A norvégok nem bízták a véletlenre a dolgot:

tudatosan tettek az esélyegyenlőség megvalósulásáért.

1981-ben bevezettek egy jogszabályt,

mely kimondta, hogy mindkét nemnek

azonos mértékben kell képviseltetnie magát a közügyi pozíciókban,

később szintén jogszabályban írták elő,

hogy kötelező minimum 40 százalékban

nőket alkalmazni a közhivatalokban.

Az esélyegyenlőség érdekében a cégek hirdetéseikben kínosan ügyelnek

a szóhasználatra:

kizárólag semleges nemű munkaköröket hirdethetnek meg,

nem kereshetnek például kimondottan titkárnőket.

Norvégiában nevezték ki az első nemek közötti

esélyegyenlőségért felelős ombudsmant,

és biztosítottak négyhetes szülési szabadságot a kispapák számára.

A norvég nők lazák, cseppet sem görcsösek, nem követik a legújabb divatot,

inkább praktikusan öltözködnek, és teli vannak önbizalommal.

Ha tönkremegy a házasságuk, nem omlanak össze,

hanem bátran kezdenek új életet,

és a gyereknevelés terheit továbbra is

azonos mértékben megosztják gyerekeik apjával.

Bár Tokióban született, ahol apja évekig mérnökként dolgozott,

az 1950-es évek népszerű színésznője, Liv Ullmann is Norvégia büszkesége.

1. Izland, ahol a feministák nyomására betiltották a sztriptízt

Ki gondolná, hogy ez a kis sziget olyan nagyhatalmakat körözött le,

mint a 19. helyen álló Egyesült Államok,

vagy a 46. helyre csúszott Franciaország?

Izlandon számos vulkán és gejzír található,

nevét 2010-ben leginkább a vulkáni felhő kapcsán emlegették a médiában.

Emellett Izland az egyetlen olyan ország,

amely százszázalékosan megújuló energiaforrásokból állítja elő

a villamos energiáját,

és ahol rendkívül magas az írástudók aránya.

Az ország 1944-ben szakadt el Dániától,

és 1980-ban itt választották meg a világ első női államfőjét.

A sziget főként annak köszönheti csúcstartó pozícióját,

                              hogy rendkívül erős kultusza van a feminista mozgalmaknak.

A varázslatos szépségű sziget szülötte Björk,

a különleges dalairól híres énekesnő,

aki a szívén viseli hazája sorsát;

nemrég háromnapos karaokemaratonnal tiltakozott

az izlandi nemzeti értékek és erőforrások eladása ellen.