A homeopátia

A homeopátia az orvostudomány egyik ága

. A nem hagyományos gyógymódok közé tartozó

gyógyszeres, regulációs terápia,

melynek a XXI. századi orvoslásban kiemelkedő szerep jut.

A homeopátia története és alapelvei az ókorba nyúlnak vissza.

Mit jelent a "homeopátia" szó?

Két ógörög szóból alkották a homeopátia (

vagy másképp homöopátia) elnevezést.

A homoios előtag azt jelenti:

"hasonló", míg a pathein jelentése "érzékelni, szenvedni".

Tehát a homeopátia annyit tesz, mint

"hasonló szenvedés" tana.

A homeopátiát Samuel Hahnemann (1755–1843) német orvos,

kémikus alkotta meg 1790 és 1843 között.

Hahnemann az akkoriban a malária gyógyítására

sikerrel alkalmazott kininnel kísérletezve azt figyelte meg,

hogy egészséges embereken

a szer ugyanazokat a tüneteket produkálja, mint a betegség maga.

Következtetése az volt: similia similibus curantur, azaz

„hasonló hasonlót gyógyít”, ami a mai napig a homeopátia első

és legfontosabb elve maradt.

Hahnemann eredményeit először 1796-ban publikálta

A homeopátia gyorsan elterjedt Hahnemann határozott fellépésének köszönhetően.

Magyarországon az 1820-as évekre vált ismertté a homeopátia.

Nevét hasonszenvnek magyarították, vagy szelíd gyógymódnak nevezték.

Egyre több orvos tért át erre az új gyógyító módszerre.

Az első homeopata nemzedék tekintélyes tagja volt

Bakody József, Forgó György (Pest vármegye főorvosa),

Attomyr József, Almási Balogh Pál

(Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa, barátja).

1819-ben –

a hivatalos orvosi és gyógyszerészi intézmények tiltakozásának hatására

– császári rendelettel tiltották be a homeopátiát

a Habsburg Birodalom területén, de a tiltást nem tartották be szigorúan.

1837-ben a tiltó rendeletet visszavonták.

Az 1820-30-as években a nagyvárosokban

több magánalapítású homeopátiás egészségügyi intézmény nyílt.

Az első közülük, a nagyváradi homeopátiás lelkibeteg-gondozó,

az 1820-as évek elejétől működött Sztaroveszky doktor vezetésével.

1833-ban Kőszegen, majd 1838-ban Gyöngyösön is homeopátiás kórház nyílt.

Ez utóbbi 1872-re százhúsz fekvőbeteget tudott ellátni

– ez volt a mai gyöngyösi városi kórház jogelődje.

Ötvenhárom éven keresztül homeopátiás gyógyítás folyt az intézményben.

Az 1831-es országos kolerajárvány idején a homeopaták

olyan jó eredményeket értek el a gyógyításban,

amelyek már szélesebb társadalmi körben felhívták rájuk a figyelmet.

Az 1860-1870-es években Magyarországot

a homeopátia fellegvárának tartották.

1865. december 28-án tizenöt orvos megalakította

a Magyar Hasonszenvi Orvosegyletet a Tudományos Akadémia egyik termében.

Elnöke Almási Balogh Pál,

alelnöke Argenti Döme, első titkára Szontagh Ábrahám lett.

Rendes tagjai közé

csak orvosi diplomával rendelkező homeopatákat vettek fel.

1866-ban megnyílt az első hasonszenvi kórház Pesten:

a Bethesda (a könyörületesség hajléka),

amelyet a pesti német református gyülekezet tartott fenn.

Egyik létrehozója és főorvosa Bakody Tivadar volt,

az ápolónői feladatokat német diakonisszák látták el.

Ez az intézmény volt a mai Bethesda Gyermekkórház jogelődje.

Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) 1990-ben

megvizsgálta a homeopátia ügyét, és közölte a minisztériummal szakvéleményét:

„…a homeopata gyógymód magyarországi alkalmazásának tiltása nem indokolt.

 A Magyar Tudományos Akadémia

Orvosi Tudományok Osztályának a komplementer medicináról kialakított

állásfoglalása a homeopátiát

a filozófiai alapokon nyugvó eljárások közé sorolta be.

Miután a homeopátia gyakorlása hivatalosan is újra lehetségessé vált,

1991-ben megalakult a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület.

Miben különbözik a homeopátia a hagyományos gyógyszeres kezeléstől?

A homeopátiás szerek természetes alapanyagokból

(növényi, állati, ásványi eredet) speciális eljárással készülnek.

Az orvos a gyógyszert egyénre szabottan,

az ún. hasonlósági szabály (simile elv) alapján,

igen részletes kórelőzmény felvétele után

választja ki betege számára,

a több mint 4000-féle homeopátiás szer közül.

A gyógyítás nem csak a beteg szervre irányul,

hanem a testi-lelki harmónia teljes visszaállítására törekszik,

valamint a szervezet veleszületett hajlamaiból adódó

betegségek megelőzésére is szolgál.

Hogyan fejti ki hatását a homeopátiás gyógyszer?

Regulációs - szabályozó - jellegét az adja,

hogy a homeopatikumok által

a szervezettel közölt információ hatására

a szervezetben meglévő - csak valamilyen okból gátolt -

öngyógyító mechanizmusok működésbe lépnek.

A szakma szabályainak betartása mellett alkalmazva

mellékhatása nincs,

így veszély nélkül alkalmazható embereken és állatokon,

gyermekeknél és időseknél, várandós

és szoptatós anyáknál egyaránt.

Milyen szereket alkalmazunk a homeopátiás kezelés során,

és hogyan készülnek ezek?

A homeopátiás monokomponensű

(egyfajta alapanyagból készült) gyógyító szereket

gyógyszergyárban állítják elő

gyógyszerkönyvi előírások szigorú betartásával.

Többségük magyarországi patikákban is elérhetők,

többnyire pici golyócskák formájában.

Az üvegek címkéjén feltüntetik a szer nevét,

egy betűt és egy számot. Mit jelentenek ezek?

A név azt a növényt, ásványi vagy más anyagot nevezi meg,

amiből a homeopátiás szer készül.

A homeopátiás gyógyszert potenciálással állítják elő.

E különleges művelet során egymás utáni hígításokat készítenek

mindig egyforma arányban, s eközben

minden egyes hígítási lépést meghatározott számú

erőteljes rázás, azaz dinamizálás követ.

A címkén a betű az alkalmazott hígítási arányt adja meg:

C - százszoros, tehát egy-egy lépésben 1:100 arányú a hígítás;

a D - tízszeres, tehát egy-egy lépésben 1:10 arányú a hígítás,

végig az előállítás során.

A számból pedig megtudhatjuk,

hányszor történt a hígítás és rázás.

Például az Arnica C6 feliratú homeopátiás gyógyszer

az Arnica montana (hegyi árnika) növényből készült, minden lépésben

1:100 arányban hígítottak, és hatszor történt a hígítás és rázás.

Forrás: wikipedia

homopata.hu