A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más.

Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah.

A szó kikerülést, elkerülést jelent.

Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.

A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét,

ekkor vált el a két ünnep ideje.

A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent.

Gyakorta használják az Easter elnevezést,

mely a német Oster szóval együtt keresendő.

Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője,

ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.

Lehet, hogy neve az East,

a kelet szóból származik,s a napfelkeltére utal.

A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon

a húsvéti körmenet neve: kikerülés,

más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik.

A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak,

a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek

a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek

a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.

A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum

némileg a héber naptárhoz hasonló módon.

A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott

termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás,az újjászületés.

Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint

a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé.

(Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)

A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah.

E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók

az egyiptomi rabságból való menekülésüket.

Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra,

a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve,

így az ő házukat "elkerülte".

Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada.

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja

a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat.

Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos

sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít.

Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál.

Latin neve: Septuagesima - hetvened,

mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását.

A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal

a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.

A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon

arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető

tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.

A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt

elfogatását idézi emlékezetünkbe.

Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének,

megostorozásának és kereszthalálának a napja.

Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról,

hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap,

azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.