Devecsery László:

Húsvéthétfő hajnalán

Húsvéthétfő
vízöntő:
vidám ez, nem
kesergő.

Jönnek fiúk
csapatban,
vidám verssel
hajnalban:

Kiskertemben
jártam én,
szép virágot
láttam én:

meglocsolom,
megöntözöm,
kedves szóval
felköszöntöm.

Húsvéthétfő
hajnalán
örüljön sok
kicsi lány!

Kufár Róza: Locsolóvers

Hajnali harmatban,
Selyemfüves réten,
Ezer virág friss illatát
Kalapomba mértem.
Rozmaringos hintón
Repültem idáig,
Kék nefelejcs, tulipános,
Takaros házig.
Van ennek a háznak
Olyan virágszála,
Kinek harmat rózsavíztől
Kivirul orcája.

Balogh József:

Locsolásra

Virágharmat várt reám
húsvéthétfő hajnalán.
Kakasszókor elindultam,
tarka rétre eljutottam,
illatait mind elkértem,
és a rétnek megígértem:
locsolkodni elmegyek,
öntözni a hölgyeket.
Tessék, hát most itt vagyok!
Piros tojást kaphatok,
ha már hoztam
jó illatú harmatot?

Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért puszid várom!

Erre szaladt ím az előbb
nyuszi anyó titokban.
elmesélte, hogy e házban
piros tojás mi sok van.

Azt is mondta, hogy a virág
akkor szép, ha locsolják,
eljöttem hát meglocsolni e
ház apraját-nagyját.

Lakozzék e házban
békesség, szeretet!
Adjon Isten mindenkinek
szép húsvéti ünnepeket!

Mentovics Éva:

Meglocsolhatlak?

Kora reggel elindultam,
erdőn, mezőn jártam,
ringatózó tölgy tövében
kisnyulakat láttam.

Tojást cipelt mind a három:
lilát, sárgát, kéket.
Ha nem bánod, én örömmel
meglocsollak téged.

Mentovics Éva:

Locsolóvers

Húsvét hétfő reggelén
kis bokrétát szedtem,
tarka-barka virágokról
illatot gyűjtöttem.

Bezártam egy szelencébe,
repültem is hozzád,
hogy illatos harmatvízzel
megmosdassam orcád.

Szabad-e locsolni?