Így találták ki a hangjegyeket...

2020.01.16

Így találták ki a hangjegyeket,

és ez a latin szavak magyar jelentése

A hangjegyírás története egészen a középkorig nyúlik vissza,

az olaszországi Firenze városából származnak az első írásos feljegyzések.

A XI. században egy Guido d’Arezzo nevű olasz bencés szerzetes

adott először nevet a zenei dallamok kifejezésére használatos hangjegyeknek.

Guido zenetanár és a templomi kórus vezetője is volt,

nagyon sokat utazott Olaszországban,

és a lehető legtalálóbb módszert próbálta kifejleszteni a zene

és az elfelejtett dallamok terjesztése érdekében.

A bencés szerzetes alkalmazta először a négyvonalas vonalrendszert,

a hangjegyírást és a szolmizalizációt.

A szolmizációt azért találta ki, hogy segítségével

jobban eltalálják a tiszta hangokat és az intonációt a tanítványai.

A kotta akkoriban négyvonalas rendszerből állt,

később, csak a XVII. században alakult ki a ma is használatos

ötvonalas rendszer.

Ő vezette be a hatsoros, hexachord hangsort,

amelyet ut-re-mi-fa-sol-la néven ismert.

A hangok nevét, kivéve a hetediket, egy középkori

latin nyelvű himnusz egy-egy sorának első szótagja adta.

UTqueant laxis
REsonare fibris
MIra gestorum

FAmuli tuorum
SOLve polluti
LAbii reatum

Később ezt a hangsort egy hetedik, si hanggal egészítették ki,

amely Szent János nevének kezdőbetűiből származik.

Végül nézzük, mi a mostani hangjegyek latin megnevezésének jelentése:

Do – Dominus – Isten;
Re – rerum – anyag;
Mi – miraculum – csoda;
Fa – familias planetarium – bolygók, naprendszer;
Sol – solis – Nap;
La – lactea via – Tejút;
Si – siderae – csillagok.

Megosztás:

Kategória: Érdekes kérdések - tudod-e? Cimkék: kitalálták hangjegyek latin magyar elnevezésük Hozzászólások