Illúzió festményeken
OLEG SHUPLYAK ukrán festő képei
Vagy csak az agyunk űz tréfát velünk?
A képek az optikai illúziók lebilincselő világából kínál ízelítőt.
Választ keresünk, mikor és legfőképp miért csap be minket a szemünk.
Optikai illúziók réges-régóta ismeretesek, meglepően sok helyütt alkalmazták
és alkalmazzák őket ma is.
A természetben sokszor élet-halál kérdése, hogy létrejön-e az illúzió,
máskor művészi kifejezőeszköz vagy érdekes játék a színekkel és a formákkal.
Egy optikai csalódást (más néven vizuális illúziót)
vizuálisan észlelt képek jellemeznek, melyek eltérnek az objektív valóságtól.
A szem által gyűjtött információ az agyban kerül feldolgozásra,
hogy egy olyan észleletet adjon, ami nem egyezik
az ingerforrás egy fizikai mértékével.
Három fő típust különböztetünk meg:
szó szerinti optikai csalódásokat,
melyek olyan képeket hoznak létre,
melyek különböznek azoktól a tárgyaktól, amelyek kiváltják őket;
fiziológiai illúziókat, melyek hatást gyakorolnak a szemek
és az agy egy jellegzetes típusának túlzott ingerlésére
(világosság, dőlés, szín, mozgás);
és kognitív illúziókat, ahol a szem és az agy tudattalan következtetéseket von le.
Ezek „elme játékokként” is ismertek lehetnek.




















